Jázmin: ültetés és gondozás, szaporítás, metszés, átültetés, fejtrágyázás, téli előkészítés

A modern virágtermesztők nem csak az ablakpárkányon termesztenek jázmint, hanem a szabadföldön is. Díszcserje, ültetés és gondozás, melynek szaporodása sok tekintetben hasonlít a gúnynarancshoz, kiváló dísze a kertnek, és a virágzás időszakában mesés aromával tölti meg. A növény rendelkezik néhány mezőgazdasági technológiai és gondozási jellemzővel, amelyeket meg kell ismernie, mielőtt telepíti a helyére.

A kerti jázmin tulajdonságai és egyedisége

A jázmin a Földközi-tengeren őshonos, ahol gyógynövényként használják.Hazánkban a cserjéket leggyakrabban egy bizonyos terület díszítésére termesztik. Egy gyönyörű és buja korona, amelyet nagy fehér virágzat díszít, azonnal vonzza a tekintetet. A csábító édes aroma pedig a legigényesebb kertészt sem hagyja közömbösen. A jázmin gyorsan alkalmazkodik az időjárási viszonyokhoz, ami egy másik előny.

A növény egyedisége abban rejlik, hogy a virágok virágzásuk során hatalmas mennyiségű illóolajat tartalmaznak, amelyek jótékony hatással vannak az emberi szervezetre. A cserjék rügyei mind gyógyászati célokra, mind fekete- és zöld tea adalékaként használják az immunitás növelésére, a méreganyagok tisztítására. A jázmin gyógyító tulajdonságainak köszönhetően nemcsak a helyszín kiváló dekorációja, hanem az egészség megőrzéséhez is hozzájárul.

Milyen fajtákat ajánlunk a kertbe ültetni

Vidéken a jázmin három fő fajtáját termesztik, amelyek számos fajta nemesítésének alapjává váltak:

• kislevelű;
• korona rendes;
• bolyhos.

A legjobb, ha jázminfajtákat használsz saját kerted díszítésére:

• Moonlight;
• Törpe;
• Charm;
• Fehér csokor;
• hermelinköpeny;
• Arktisz;
• Pompon;
• Tisztelgés;
• Obeliszk;
• Charm;
• Kazbek.

Kiemelendő még a hermelin köpeny, melyben a virágzási időszak akár 2 hónapig is tart, a virágzat pedig az ágak teljes hosszában elhelyezkedik, ami különleges dekoratív hatást kölcsönöz a jázminnak.

A termesztés során figyelembe veendő dolgok

A jázmin nem szeszélyes cserje, de vannak bizonyos növekedési jellemzői, amelyeket figyelembe kell venni az ültetésnél.

Szükséges talajösszetétel

A jázmin ültetésére szinte minden megfelelő tápanyag-ellátottságú talaj alkalmas. A cserje gyökérrendszere nem tűri a vízelöntést, ezért a talajvíz szintje ne kerüljön túl közel a felszínhez. Ha nincs elegendő tápanyag a talajban, az befolyásolja a virágzás szépségét.

A díszcserjék táptalajának optimális összetétele humusz és folyami homok keveréke (1-1 rész), valamint gyepes talaj (2 rész).

Helyvilágítási követelmények

Ha választanod kell a jázmin ültetésének helyét a helyszínen, akkor előnyben kell részesíteni a jól megvilágított helyet. A cserje félárnyékban is jól érzi magát, de ilyen körülmények között nem lehet buja virágzást elérni.

Jó és rossz szomszédok

A jázmint legjobb sötétkék vagy lila színű virágok mellé ültetni. Jó szomszédok a cserjék számára:

• delphinium;
• levendula;
• hortenzia;
• spirea.

Nem ültethet jázmint alma- és körtefák közelébe, mivel ezek a gyümölcsfák nagyon szenvednek az ilyen környéktől.

Ültetési technológia

A cserje egészsége és további fejlődése az ültetési munka helyességétől függ. A jázmin csak akkor örvendezteti meg Önt buja virágzásával, ha betartják a mezőgazdasági technológiát és a helyszínre való leszállás minden szabályát.

Palánta kiválasztása és előkészítése

A cserje ültetési anyagot csak tavasszal érdemes jó hírű kiskereskedelmi üzletekben vásárolni, vagy olyan barátoktól, akikben megbízhatnak, és akikben nincs kétség a palánta minőségével és fajtahovatartozásával kapcsolatban.Ültetéshez előnyösebb nyitott gyökerű és ki nem fújt bimbójú jázmint venni. Ha a levelek már elkezdtek megjelenni rajta, akkor a gyökeresedés esélye majdnem nullára csökken.

Ültetésnél jobb az 1-2 éves cserjéket előnyben részesíteni. Ebben az esetben a gyökérrendszere már meglehetősen fejlett, de kevésbé valószínű, hogy kiásáskor megsérül.

A jázmin nem mutathat betegségek, kártevők vagy mechanikai sérülések jeleit. Az értékesítés helyén a növények gyökérrendszerét földdel kell beásni, vagy le kell takarni, nehogy kiszáradjon.

Leszállási műveletek feltételei és technológiája

A jázmint ültetése csak tavasszal javasolt. 0,5 m mélyen leszálló lyukat ásunk, melynek szélessége nagyjából megegyezik, de a pontos méret a cserje gyökérrendszerének méretétől függ. A gödör széleitől a gyökérig körülbelül 10 cm távolságot kell hagyni, és a gyökérnyak nem megy 3 cm-nél mélyebbre.

A jázmin ültetésére előkészített lyuk aljára homokból, duzzasztott agyagból és apró kövekből álló vízelvezető réteget öntenek, hogy megakadályozzák a pangó víz kialakulását. Célszerű kis mennyiségű nitrofoszfátot adni a talajkeverékhez, hogy a palánta gyorsabban megerősödjön. Ennek a keveréknek egy részét egy halomba öntik a vízelvezető fölé, majd behelyezik a jázmint, és óvatosan kiegyenesítik a gyökereket. Töltsük meg a lyukat a maradék táptalajjal, nyomkodjuk le és öntözzük meg bőségesen. Ezt követően a szárhoz közeli kört mulcsozzuk.

Ha több jázminbokrot ültetünk nyílt talajba, akkor legalább 1 méter távolságot kell hagyni közöttük. Kivételt képeznek a törpe fajták, amelyek egymástól 0,6-0,8 m távolságra ültethetők.

Hogyan gondozzuk a termést

Fontos, hogy ne csak a jázmint ültessük a helyszínen, hanem gondoskodjunk is róla, hogy a cserje bőséges virágzással járjon.

Vízfrekvencia

A jázmin nem igényel gyakori öntözést, ha a középső sávban termesztik. A cserjét csak hosszan tartó szárazság és meleg időjárás esetén öntözzük. A nedvességszükségletet a talaj felső rétegének állapota és maga a jázmin határozza meg, amelynek levelei elveszítik rugalmasságukat. Minden növény alá legfeljebb 30 liter meleg vizet adhat. Ősszel, a hideg idő beköszönte előtt vízutántöltő öntözés történik, hogy a cserje könnyebben átvészelje a telet és ne fagyjon meg.

Etetés

A jázmin táplálása a második életévtől szükséges. A műtrágyákat a teljes vegetációs időszakban alkalmazzák szerves anyagok és ásványi anyagok keverékével. Nyáron a cserjének több nitrogénre van szüksége, ezért karbamid, szuperfoszfát és kálium-szulfid hozzáadása javasolt. Szerves anyagokból trágyát és humuszt használnak. Az ajánlott adagokat szigorúan be kell tartani. Ellenkező esetben a cserje túlzott táplálkozástól szenved, zöld tömeget kezd növekedni, és nem mutat erőszakos virágzást.

A törzskör lazítása és gondozása

A talajlazítást a cserje tőkörében minden heves esőzés vagy öntözés után végezzük. Ezt óvatosan és ne túl mélyen tegye, hogy ne sértse meg a jázmin gyökérrendszerét. Távolítsa el az összes gyomot egyszerre.

Vágás

A jázminbokor gondozásának fontos része a metszés. Ha helyesen csinálja, a növény esztétikusan néz ki, megfelelően fejlődik és vadul virágzik.

Alakítás

A formáló jázminmetszésre gyakrabban kora tavasszal kerül sor. Ősszel ennek nincs sok értelme, mert télen a hajtások egy része eltörhet, megfagyhat, vagy egyszerűen elpusztulhat. A szép bokor kialakításához le kell vágni a túl hosszú ágakat, és teljesen el kell távolítani a beteg vagy kiszáradt ágakat. A gyengén fejlett folyamatok felére rövidülnek, hogy kiváltsák a fiatal ágak növekedését.Ez a séma lehetővé teszi, hogy a jázmincserjét buja, dús és szép legyen.

Szaniter

Az egészségügyi metszést általában tavasszal végezzük. A rügyfakadás előtt minden letört vagy fagyott ágat eltávolítanak. A betegség jeleit mutató hajtásokat azonnal el kell távolítani. Ha a jázmin őszi egészségügyi metszését végzik, akkor a növényt gondosan megvizsgálják mechanikai sérülések, száraz hajtások vagy túl régi hajtások jelenlétére, amelyeket a legjobb azonnal eltávolítani.

Jázmin metszése virágzás után

A jázminbokor virágzása után azonnal megvizsgáljuk, és szükség esetén metszeni is kell. Távolítsa el az elh alt virágzatot, a gyenge és beteg ágakat.

Fiatalító

Idővel a jázminbokor elöregszik és elveszti vonzerejét. A csupasz hajtások nemcsak a kilátást rontják, hanem megakadályozzák a fiatal ágak növekedését is.Ennek eredményeként a virágzás nem olyan erőszakos. Ebben a tekintetben a növénynek néhány évente egyszer fiatalító metszésre van szüksége. A munkát tavasszal, a rügyfakadás előtt végezzük. Válasszon 4 vagy 5 vonzó szárat, és rövidítse le őket a hossz 50%-ával, a többit egyszerűen a gyökeréig vágja.

A kivágott helyeket kerti szurokkal kezeljük. A nedváramlás kezdetével a rügyek felébrednek a csonkokon, és új hajtásokat adnak, amelyek közül a legerősebbeket választják ki. Ők fogják alkotni a frissített jázmin koronáját.

Mikor kell átültetni egy új helyre

A jázminbokor átültetése ritkán történik, vészhelyzet esetén. Ennek okai eltérőek lehetnek, például a szorosan növekvő fák elkezdték blokkolni a fény hozzáférését a bokorhoz. A kertészek között vita van, mikor kell átültetni egy növényt, hogy ne legyen túl sok stressz.A legtöbben egyetértenek abban, hogy a munkát tavaszra kell tervezni. Maga az eljárás nem sokban különbözik a szokásos jázmintelepítéstől.

Ahhoz, hogy új helyre ültesse át, ásnia kell egy ültetési lyukat, amely térfogata megfelel a gyökérrendszernek.

A cserjét célszerű egy földrögvel kiásni, és átültetéskor nem lerázni.

Betegségek és kártevők feldolgozása és kezelése

A jázmincserjét leggyakrabban olyan kártevők érintik, mint:

• zsizsik;
• takácsatka;
• levéltetű.

Hatásuk következtében a cserje elveszti dekoratív tulajdonságait, leáll normálisan fejlődni, lombozata csővé gyűrődik. A károsodás kezdeti fokán a növény leveleit a kártevőkkel együtt eltávolítják és elégetik, a jázmint pedig mosószappan oldattal kezelik.Súlyos károsodás esetén inszekticideket használnak.

A jázmin magas betegségekkel szembeni ellenálló képességgel rendelkezik, ami leggyakrabban tápanyaghiány miatt következik be. Megelőzés céljából komplex ásványi műtrágyák kijuttatása javasolt.

Cserjék felkészítése télre

Ahhoz, hogy a kerti jázmin könnyen átvészelje a telet szabadföldön, megfelelő és jó előkészítésre van szüksége. Egy kifejlett cserje jobban tűri a hideg évszakot, mint egy fiatal, ezért nem igényel különösebb előkészítést és melegítést. A fiatal példányokat közvetlenül a virágzási időszak vége után speciálisan kialakított anyaggal, ill. használjon közönséges szalmát. A cserje törzskörében lévő talajt kiássák, és komposztot adnak hozzá.

Szaporítási módszerek

Igény esetén a kerti jázmint könnyedén szaporíthatja saját maga is. Számos bevált módszer létezik, amelyek jó eredményeket adnak.

A gyökérrendszer felosztása

A virágzó jázminbokor gyors beszerzéséhez a gyökér felosztásával szaporíthatja. Ez a technika azonban csak alacsony növekedésű fajtákra alkalmas, de a legfeljebb 4 méter magas növények ilyen módon történő szaporítása problémás. A jázmint kiásják a földből, és több részre osztják úgy, hogy mindegyiken fiatal hajtások maradjanak. A munka kerti metszővágóval történik. A kapott cserjeosztásokat előkészített lyukakba ültetjük.

Szaporítás rétegzéssel

Ez a technika lehetővé teszi a jázmin bármilyen fajtájának szaporítását, ugyanakkor kiváló eredményt garantál. A munka nyáron történik. A kifejlett anyabokor körül növekvő fiatal hajtásokat kiválasztják, és dróttal a saját alsó rügyük alá húzzák. Ez serkenti a gyökérképződést.

Egy bokor ágát a talajhoz hajlítjuk, és egy előkészített sekély horonyba helyezzük, dróttal rögzítjük és földdel megszórjuk.

A talajjal való érintkezés helyén egy hónapon belül gyökerek alakulnak ki. Egy idő után fiatal hajtások képződnek a gyökeres jázmin dugványokból. A következő tavasszal az anyanövényről levágnak egy erősebb bokrot, és állandó növekedési helyre ültetik át.

Dugványokkal

A jázmin dugványokkal történő szaporítása a legegyszerűbb, legmegbízhatóbb és legáltalánosabb módszer. A fiatal hajtások betakarítását lehetőleg nyáron végezzük, de ősszel levághatjuk őket. Rugalmasnak kell lenniük, és nem törhetnek el. A vágást reggel végezzük, hogy elegendő nedvesség legyen a hajtásokban. Az alsó leveleket azonnal eltávolítjuk, a felsőket pedig 2-szeresére rövidítjük.

A levélnyéleket egy napig gyökérképződés-serkentő oldatban hagyjuk, majd néhány centiméterrel mélyítve üvegházba vagy kis üvegházba ültetjük. Végső megoldásként a bokorültetvényeket műanyag palackdarabokkal fedik le. Először a menedéket nem lehet felemelni, de három nap múlva napi szellőztetést kell végezni.

A jázminnak állandó páratartalmat kell fenntartania, ugyanakkor ne engedje, hogy a talaj mocsarassá váljon. Elegendő fényt kell látni a levélnyéleken, de a közvetlen napsugárzás elfogadhatatlan. 2 hét elteltével a jázmin gyökérrendszert alkot, és elkezd fejlődni.

Ajánlott