A kukorica szaporodása: helyválasztás, palánták termesztése és gondozása

A 15. század végén Kolumbusz Kristóf egy egyedülálló növényt hozott Európába, a kukoricát. De a régészeti és geológiai tanulmányok alapján az aranykalászos evése és szaporodása legalább ötezer évvel korábban kezdődött. A kukorica a 17. század végén került Oroszországba, de a növény a múlt század 60-as éveiben terjedt el jobban.

A kukorica vagy a kukorica (a latin Zea mays szóból) egynyári lágyszárú növény, amely önmagában nem képes szaporodni. A helyzet az, hogy a szemek olyan szilárdan rögzítve vannak a csutkához, hogy még a teljes érés szakaszában sem esnek a földre, és a lehullott csutka a magokkal együtt rothad.Talán ez az oka annak, hogy a növény nem található a vadonban, és a tudósok nem tudták meghatározni a modern kukorica ősét. És még egy elmélet is létezik a növény idegen eredetéről, és a kukoricát az istenek ajándékának is nevezik.

Hogyan szaporítják a kukoricát a háztartási parcellákon?

A kukorica mezőgazdasági méretű termesztésére tett kísérlet Oroszországban kudarcot vallott. A kukorica melegkedvelő növény, alig bírja a hőmérsékletváltozást, nehéz orosz körülmények között hideg van. De nem nehéz kukoricát saját parcellán termeszteni, figyelmesen körülvéve a növényt és ismerve bizonyos agrotechnikai módszereket.

Helyszín kiválasztása és talaj-előkészítés

A kukorica vetésére való felkészülés ősszel kezdődik. A jövőbeni betakarítás nagyban függ a megfelelő helytől:

A helyszínt a déli oldalon kell elhelyezni, széltől és huzattól védve kell lennie, és jól meg kell világítania a napnak.
A kukorica igényes a talaj minőségére. Normális növekedéséhez és fejlődéséhez mérsékelt nedvességtartalmú, termékeny talajra van szüksége.
A talaj tápanyagokkal való dúsítása érdekében ősszel szerves trágyát juttatnak a talajba, és kiássák. Erre a célra komposztot, rothadt trágyát vagy tőzeget használhat.
A káposzta, a paradicsom, a burgonya vagy a hüvelyesek a kukorica legjobb előfutárai. A leszállóhelyet háromévente módosítani kell.
A savanyú talajokat tavasszal meszelik (3 kg mész 10 négyzetméterenként).
Ültetés előtt komplex ásványi műtrágyákat juttatunk a talajba a növények növekedésének serkentése érdekében, és gondosan kiássák.

Magvak előkészítése és vetése

A növények hozama és ellenálló képessége közvetlenül függ az ültetési anyag minőségétől. Ezért a magokat nagynak, egészségesnek és károsodás nélkül kell kiválasztani. Elkészítés:

A magvak csírázásának teszteléséhez 5 percre 5%-os sóoldatba helyezzük őket. Csak azok a szemek tekinthetők ültetésre alkalmasnak, amelyek az aljára ülepedtek.
Továbbá, hogy megóvjuk a jövőbeli növényeket a betegségektől, a magokat rózsaszínű kálium-permanganát oldattal vagy gyenge hidrogén-peroxid oldattal kezeljük.
A magvak vetésére akkor kerül sor, amikor a fagyveszély elmúlt, és a talaj +10 fokra felmelegszik.
Az ültetési minta 30x60 cm, a lyukak mélysége 5-10 cm. Könnyű talajokon a vetésmélységet növelni kell, nehéz talajon pedig minimálisra csökkenteni.
Minden lyukba három, különböző csírázási fokú szemcsét helyezünk: száraz, duzzadt és kihajtott. Ennek az ültetési módnak köszönhetően jelentősen megnő az esélye, hogy barátságos palántákat kapjanak.Ha a kihajtott szemek el is pusztulnak, a megmaradt szemek kikelnek. Már csak a legerősebb és legegészségesebb csírák kiválasztása.
A magvak elvetése után a lyukakat felülről tőzeggel mulcsozzuk.

Palántanevelés

A hidegebb éghajlatú régiókban, ahol később jön a tavasz és nem stabil az időjárás, a kukoricát palántákban termesztik:

A magokat április végétől május közepéig vetik.
Külön edényeket vagy tőzegpoharakat töltenek fel tápanyaggal, és mindegyikben 3 cm-es mélyítést készítenek.
1-2 szemcsét helyezünk a kapott kutakba, és 1 cm-es homokkal szórjuk meg.
5 nappal az átültetés előtt a növények elkezdenek megkeményedni, fokozatosan hozzászoktatva a fiatal hajtásokat a friss levegőhöz és a napfényhez.
Három héttel később a palánták készen állnak a talajba ültetésre.

A gondozás jellemzői

A kukorica a csírázás után 6-7 héttel kezd virágozni, ekkorra leáll a növények gyors növekedése, és minden energiát a gubacsok képzésére fordítanak. A növény 1,5-2,5 méter magasságot ér el.

A gyökérrendszer teljes kifejlődéséhez szükséges a talaj rendszeres lazítása és a gyomok időben történő eltávolítása. Minden eső vagy öntözés után ajánlatos lazítani, hogy a talaj ne tömörüljön, és a nedvesség ne stagnáljon. A mag nélküli termesztési módszerrel az első lazítást még a szemek csírázása előtt, legfeljebb 4 cm mélységig végezzük.

Hőkedvelő és szárazságtűrő természete ellenére a növénynek szüksége van öntözésre, különösen a virágzás és a szemképződés idején. De fontos megjegyezni, hogy a túlzott nedvesség miatt a növény növekedése leáll, és a gyökérrendszer elhal.Ha a talaj vizes, a zöld levelek lila színűvé válnak.

A kukorica termesztése lehetetlen ásványi műtrágyákkal történő időszakos trágyázás nélkül. Az elsőt a növény gyors növekedésének szakaszában, a másodikat a virágzási időszakban, a harmadikat az érési szakaszban hajtják végre.

Ezen kívül a kukoricanövényeknek szárképzésre van szükségük. Ehhez távolítsa el a mostohagyermekeket, és hagyjon minden növényen három csutkát.

A növények eltörésének elkerülése érdekében ajánlott a magas szárakat felkötni. Ez különösen igaz a szeles területeken.

A betakarítás után a legkorábbi és legnagyobb példányokat hagyjuk ültetési anyagnak a következő évre, a többi csutkát pedig hűvös és jól szellőző helyen távolítjuk el. A gubacsokat a lombozattal együtt, felfüggesztett állapotban tárolják, és hosszú távú tároláshoz lefagyaszthatók.

Kukorica: előnyök és felhasználások

Ma a kukorica vezető helyet foglal el a gabonaértékesítésben a világon, népszerűsége tekintetében a búza után a második helyen. Az Egyesült Államokban a kukoricát régóta ipari méretekben szaporítják, és még mindig a fő mezőgazdasági növény. Ezt a csodálatos növényt számos területen alkalmazták: élelmiszer-, takarmány- és műszaki területen.

A kukorica számos élelmiszer- és ipari terméket állít elő. Gabonából kenyér, gabonafélék, margarin, zselatin, whisky készül; a leveleket és a gubacsokat takarmányként használják, a szárat pedig papír, gumi, ragasztó, gipsz és egyéb építőanyagok előállítására használják.

A kukorica tápértéke felülmúlja a legtöbb zöldséget, a rostok pedig tovább biztosítják a jóllakottság érzését.

Az aranypehely jótékony hatása az emberi szervezetre felbecsülhetetlen: megtisztítja a szervezetet a méreganyagoktól, véd a korai öregedés ellen, támogatja az idegrendszert és erősíti az immunrendszert.A kukorica rendszeres fogyasztása különösen előnyös a gyermekek és az idősek számára. A kukorica ellenjavallt fokozott véralvadási és trombózisra hajlamos embereknek.

A kukorica stigmák K-vitamint, aszkorbinsavat, zsíros olajat, gyantákat és szaponinokat tartalmaznak. A népi gyógyászatban széles körben használják. Májbetegségek, szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és elhízás kezelésére használják. A stigmák vizelethajtó és choleretikus tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Ezen tulajdonságok mellett meg kell jegyezni, hogy a kukorica is egy gyönyörű növény, amely minden kerti telket hatékonyan díszít.