Tehén csontváza: anatómia és szerkezeti diagram, csontok és rendszerek nevei, belső szervek

Minden gazdálkodónak ismernie kell a belső szervek felépítését és a tehén csontvázának jellemzőit, hogy szükség esetén önállóan segíthesse az állatot. A szarvasmarhák anatómiájának ismerete lehetővé teszi a borjak fejlődésének hasznosságának felmérését, az állatok törésének és belső sérüléseinek azonosítását, valamint az állomány egészségi állapotának ellenőrzését. Az anatómiai ismeretek különösen a közepes méretű gazdaságok tulajdonosai számára szükségesek, akiknek nincs állatorvosuk a felügyeletük alatt.

A fej szerkezete

A tehénnek nagy feje van, amely koponyából, szemekből, fülekből, fogazatból, orrból áll.

koponya

A tehén koponyája 2 részre oszlik: az első az agyat védi, a második a pofát képezi szemlyukakkal, orrjáratokkal, állkapcsokkal. Egy borjúban a szakaszok térfogata egyenlő, ahogy a bika öregszik, az arcrész növekszik, az agy nem változik.

A tehén koponyavázát 13 páros (mindkét oldalon szimmetrikusan elhelyezkedő) és 7 párosítatlan csont alkotja. Párosítva alkotják a koronát, a homlokot és a halántékot, páratlan - a fej hátsó részét, az ék alakú és a parietális részek. Tehén koponyacsontok listája:

• páros agyi régió - frontális, parietális, temporális;
• páros arckezelés - könny, palatina, járomcsont, felső állcsont, alsó állcsont, intermaxillaris, orr, pterygoid, felső turbina, alsó kagyló;
• párosítatlan velő - ék alakú, occipitalis, interparietális;
• párosítatlan arckezelés – hyoid, etmoid, vomer.

Szemek

A tehén látószervei szimmetrikusan a koponya elülső részén helyezkednek el.A szarvasmarhák monokuláris látásúak. A szemgolyó a szemüregben helyezkedik el, kerek, kívül enyhén domború, három héjjal borított. Belül a szerv üvegtestre, elülső és hátsó lebenyekre oszlik. Szempilla - védelem a mechanikai hatások ellen. A könnymirigyek folyadékot választanak ki, amely nedvesen tartja a szemet. A szarvasmarhák írisze a legtöbb esetben barna.

Fogak

A borjaknak 20 tejfoguk van. A felnőtteknek 32 foguk van. A tehén állkapcsa növényi táplálék rágására alkalmas. A metszőfogak hosszúak, előre irányítottak, éles szélekkel, az alsó állkapocsból nőnek, fűnyírásra tervezték. A rágást az alsó állkapocs körkörös mozdulatai végzik.

Hallókészülék

A szarvasmarhának jó a hallása. A tehén hallószerve a külső, a középső és a belső fülből áll. A fülkagyló mozgékony, izom- és porcszövetekből áll. Belül a fül a csontokból és a dobhártyából áll.

A csontváz működése

A szarvasmarhának erős, nehéz csontváza van. A bikák csontváza masszívabb, mint a nőstényeknél a nagyobb izomtömeg miatt.

A tehén csontváza 2 részből áll:

• axiális - koponya, gerincoszlop, mellkas;
• periférikus - elülső és hátsó végtagok.

gerinc

Egy tehénnek 50 csigolyája van, a csontváz axiális része a következőket tartalmazza:

• 7 nyakcsigolya;
• 13 csecsemő;
• 6 ágyéki;
• 5 szakrális;
• 19 farok.

A nyakcsigolyák a legmozgékonyabbak, összekötik a koponyát és a szegycsontot. Mar - 7. nyakcsigolya. A mellkasi váz a legkevésbé mozgékony, ez az alapja a bordák rögzítésének. Bordák - 13 pár lapos csont, amelyek a mellkast alkotják, védik a szívet és a tüdőt a sérülésektől.Egy tehénben 5 pár bordát porc köt össze, 8 pár szabad.

A mellkasi váz leírásával érdemes részletesebben foglalkozni, mivel a bordalemezek anatómiája nem azonos. Az első bordák erőteljesek és erősek. A középsők széle felé szélesítettek. A hátsó rész rövid és ívelt. Az utolsó pár borda csak a gerinchez kapcsolódik, nem éri el a szegycsontot.

Végtagok

A szarvasmarha mellső végtagjainak csontváza vállcsontokból, felkarcsontokból, alkarból és kézből áll. A kéz kézközépcsontból, kéztőcsontból, phalangealis csontokból alakul ki. Az ujjak falánjai alkotják a patákat. Az alkar vázát az ulna és a sugárcsontok alkotják. A tehén sugárcsontjai jobban fejlettek, mint az ulna.

A tehenek artiodaktilus állatok. A paták hasítottak, felettük két kezdetleges kis lábujj látható.

A test hátsó részének csontváza – a medencecsontok, a combcsontok, a lábszárak, a lábfejek. A combcsont a szarvasmarha csontvázának legnagyobb csontja.

Belső szervek és rendszerek felépítése

A tehén a megfelelően működő belső szerveknek és rendszereknek köszönhetően teljes életet él.

Izmok

A borjú megszületésekor testtömegének akár 80%-a a váz- és izomrendszerre esik, beleértve a csontvázat és az izomszöveteket is. Egy felnőtt tehénnél a csontváz és az izmok a súlyának körülbelül 60%-át teszik ki.

A bikák izmai 250 izomból állnak. A szervezet teljes körű működését az biztosítja, hogy a váz külső izomborítása és a belső simaizom funkcionális komplexumot alkotnak.

A tehén izomzatával összefüggésben több fő izomcsoportból áll:

• arc - szabályozza az arckifejezéseket, a szemek, orrlyukak, ajkak mozgását;
• rágás - mozgassa az állkapcsot;
• váll - mozgassa a vállvázat;
• szegycsont - támogassa a mellkasi üreg szerveit, nyomja és mozgassa a mellkast légzés közben;
• gerincesek - mozgassa a csontváz fejét, nyakát, gerincét, deréktáji, medence- és farokrészeit;
• hasi - támogatja a hasi szerveket, biztosítja a székletürítést, a vizelést, az emésztőrendszer munkáját, a méhösszehúzódásokat.

Idegek

Az érzékszervekből az idegrostokon keresztül jutnak a jelek az agyba, ahol azokat feldolgozzák. Az agyi impulzusok az érzékszervekhez jutnak, és információt hordoznak arról, hogyan kell reagálni az ingerekre.

A tehén idegrendszere több funkcionális jellemzőkkel rendelkező részlegre oszlik:

1. Az agy a központi idegrendszer alapja, amely minden életfolyamatot irányít. Egy tehén agya 550 g súlyú, egyenlő félgömbökre van osztva, héjjal - kéreggel borítva.
2. A gerincvelő a központi idegrendszer folytatása, a csigolyaváz csatornájában található. 1,8 m-t ér el, szabályozza a feltétel nélküli reflexeket.
3. Perifériás idegek – az agy összekötői az izmokkal, erekkel, hasi és kiválasztószervekkel.
4. Autonóm idegek – a külső szekréciót, a látás- és légzésszervek, a medence- és hasi szervek, a simaizomzat munkáját irányító csomópontok.

Légzőszervek

A szarvasmarhák tüdeje nagy, mert a nagytestű állatok szervezetének jelentős oxigénellátásra van szüksége. A tehenek tüdeje 3500 g, a bika 4800 g A tehén jobb tüdeje nagyobb, mint a bal. A mellkas bal oldalán egy nagy szív található, ami csökkenti a tüdő térfogatát, egyes egyéneknél pedig szinte két részre osztja.

Szív és vérerek

Egy tehénnek négykamrás szíve van: 2 pitvar felül, 2 kamra alul. A vér hormonokat és immunanyagokat szállít az ereken keresztül, tápanyagokkal, oxigénnel és folyadékkal látja el a szöveteket és szerveket. Tehénszív diagram:

1. Amikor a szívizom ellazul, a pitvarok és a kamrák megtelnek vérrel.
2. A pitvarösszehúzódás – ezt a fázist szisztolának nevezik. A vér a kamrákba áramlik.
3. A pitvar ellazul. Az őket a kamráktól elválasztó szelepek becsapódnak.
4. A kamrák összehúzódnak. A szisztolés során a vér a bal kamrából az aortába, a jobb oldalról a tüdőartériába lökődik.
5. Következik a diastole - a szerv ellazítása, vérrel való feltöltése.

Emésztőszervek

Egy tehén emésztőrendszere több szervből áll:

1. Szájüreg. Megrágja az ételt, és nyál válik ki belőle.
2. A nyelőcső egy cső, amelyen keresztül a lerágott étel a gyomorba kerül.
3. A gyomor az emésztés és a táplálékrészecskék lebontásának szerve.
4. Hasnyálmirigy. A gyomor oldalán található a jobb hypochondriumban. Emésztőnedvet termel.
5. Vékonybél. A nyombélből, jejunumból, csípőbélből áll. Kiszívja a tápanyagokat az emésztett élelmiszerből.
6. A vastagbél. Vakból, vastagbélből, végbélből áll. Ebben megy végbe az ételmassza erjedése, székletképződés, a végbélnyíláson keresztül történő eltávolítása.

Egy tehén beleinek hossza 63 m, ami a test hosszának 20-szorosa. Az emésztőrendszerbe kerülő táplálék 2-3 napig emésztődik. Egy egészséges tehén naponta 20-40 kg ürüléket választ ki.

Gyomor szerkezete

A durva növényi táplálékot a tehén gyomrában emésztik meg, amely 4 részből áll:

• heg;
• rács;
• könyv;
• abomasum.

A tehénpacal 200 literes. Itt a jótékony mikroflóra lebontja a rostokat. Az állat visszahúzza a táplálék legdurvább részeit, így azok visszakerülnek a bendőbe, és alaposan megemésztik. 10 l térfogatú méhsejt szerkezetű rács. Itt az élelmiszer tömege 2 nap, mikroorganizmusok által feldolgozva. Továbbá az étel bekerül a könyvbe, amely sok vékony tányérból áll. Itt a folyadék 5 órán belül felszívódik. A 10-15 literes oltóban az emésztés befejeződik, az ételmassza emésztőnedvvel érintkezik.

Húgyúti szervek

A tehén kiválasztó rendszere a veséből, húgyvezetékből, hólyagból és húgycsőcsatornából áll.

A vesék egy szűrőszerv. Megtisztítják a vért a salakanyagoktól, napi 20 liter vizeletet termelnek. A vizelet az uretereken keresztül a hólyagba jut, ahol felhalmozódik, hogy a húgycsövön keresztül távozzon.

Reproduktív rendszer

A bikák nemi szerveit a spermiumok szintézisére és a peték megtermékenyítésére tervezték:

• pénisz - a vizeletürítés és a spermiumok kiválasztásának szerve;
• prepuce - a pénisz külső szélének hüvelye;
• húgycső;
• sperma tubus – a spermiumok kibocsátásának csatornája;
• a spermiumzsinór egy hasi redő, amely a vas deferenseket tartalmazza;
• herék – a spermiumok szintéziséhez és felhalmozódásához szükséges szervek;
• scrotum - bőrtasak, amely a heréket tartalmazza.

A női reproduktív rendszert úgy tervezték, hogy utódokat szüljön és szüljön:

• vagina;
• klitorisz – a méhösszehúzódások fokozása;
• labia;
• méh – fejlődő embriót tartalmazó izmos szerv;
• petevezeték, amelyen keresztül a petesejt a petefészkekből távozik;
• petefészek – petetároló szervek.

Tőgyszerkezet

A tehén tőgye 4 részre oszlik. Minden emlőmirigy egy mellbimbóval végződik. Vagyis egy tehénnek 4 mellbimbója van.

A keringési rendszer

Az emlőmirigyek bőségesen belegabalyodnak az oxigént és tápanyagokat szállító vérkapillárisokba.

A szervezet nyirokellátása

A vérkapillárisokon kívül a nyirokerek is áthaladnak a tőgyön. Folyadékkal látják el a szöveteket, eltávolítják a bomlástermékeket.

A tőgy mindkét oldalán nyirokcsomók vannak. Duzzanatuk a tőgygyulladás kezdetét jelzi.

Idegvégződések

Az idegvégződések bőségesen alkalmasak az emlőmirigyek számára. Jeleket továbbítanak az agynak a tej szintézisének és felszabadulásának szükségességéről. Az agy válaszjelei aggodalomra késztetik a tehenet, és azt mondják a tulajdonosnak, hogy eljött a fejés órája.

A tejtüszők célja

Az emlőmirigyekben lévő tüszők feladata a tej kiválasztása. A tejtartályokban felgyülemlett folyadék a bimbócsatornákon keresztül kifolyik. A tüszők térfogata a tehén életének különböző szakaszaiban - ivarzás, vemhesség, laktáció során - változik.

Millibimbók

A tehén mellbimbójának hossza 8-10 cm, átmérője 3 cm. A mellbimbó nemcsak a tejáramlás csatornája, hanem az emlőmirigyek védelme is a külső fertőzésekkel szemben. Apikális, fő, hengeres részekre és testre van osztva.

Farok

A csigolyaváz mozgatható farokcsigolyákkal végződik. A tehén farka hosszú, harapós, a végén kefével, amely a vérszívó rovarok testéről való eltávolítására szolgál. A tehenek erős, szívós állatok, erős csontvázzal és jól fejlett izomzattal. Az állatállomány egészsége a szervek és rendszerek megfelelő működésétől függ, amelyeket hozzáértő gondozással, karbantartással és takarmányozással kell fenntartani.

Ajánlott