Juh- és kecskehimlő: a fertőzés módjai és tünetei, kezelési módszerek és következmények

A bárányhimlőt és a házikecskéket általában vágásra küldik, hogy megakadályozzák a vírus terjedését. A védőoltás az egyetlen gyógymód erre a betegségre. A himlő levegőn, fertőzött részecskéken és közvetlen érintkezés útján terjed. Ha elkerített legelőkön legelteti az állatokat, házi étellel és tiszta vízzel eteti őket, elkerülhető a fertőzés. Az ázsiai országokból behozott vásárolt tenyészegyedeket lehetőleg egy hónapos karanténba kell helyezni.

Kórokozó

Himlő – kecskék és juhok vírusos betegsége, amely lázzal és bőrkiütéssel és a bőrön és a nyálkahártyákon nyilvánul meg.Európában és Oroszországban ez a betegség ritka és epizodikus, csak akkor, ha hátrányos helyzetű országokból hozták be. A himlő leggyakrabban Dél-Ázsiában és Észak-Afrikában érinti az állatokat. A Himlőbetegség A Variola ovina az A csoportba, vagyis a gyorsan terjedőbe tartozik. A himlő nagy károkat okoz az állatállományban. A betegség miatt az állatok elpusztulnak, néhányukat le kell vágni.

A betegség kórokozója egy DNS-t tartalmazó vírus. A Poxviridae családba és a Capripoxvirus nemzetségbe tartozik. A vírust viszonylag nagy méret, epiteliotróp tulajdonságok és az a képesség jellemzi, hogy a sejtekben kerek zárványokat képez. A himlővirionok összetett szerkezetűek. Középen van egy DNS-t tartalmazó súlyzó alakú mag. Fehérje-lipid kapszid és membrán veszi körül.

A vírus nagyon szívós. A felépült állatok gyapjában két hónapig megmarad. Hat hónapig bent. Száraz himlőkéregben a vírus 4-5 évig fennmarad.Igaz, mindössze 20 perc alatt meghal +55 fok feletti hőmérsékleten. A vírus érzékeny lúgokra és savakra, formalinra, éterre és kloroformra, fenolra és detergensekre. Egy himlős állat rövid időn belül (2-3 hét) az egész állományt megfertőzheti. A lappangási idő 4-12-21 nap. Mortalitás – 5-10 juh vagy kecske a 100-ból.

Fő fertőzési útvonalak

A fertőzés fő forrása a himlős állatok. A vírus a kecskék és a birkák szervezetébe belélegzett levegővel, valamint beteg személyekkel való érintkezés útján jut be. A száradó és lehulló himlőkéregekkel az egész területen eloszlik. A fertőzés terjedését elősegíti, hogy a beteg állatokat kedvezőtlen területekről a virágzó legelőkre szállítják át. A vírus takarmányon (fű), szennyezett takarmányon, almokon, szállítási és ápolási cikkeken keresztül terjedhet. A himlőt olyan rovarok hordozhatják, amelyek beteg állatokkal érintkeznek.

A vírusra való fogékonyság fajtától függ. A finom gyapjas juhok a legfogékonyabbak a himlőre, míg a durva gyapjú juhoknál alacsonyabb az előfordulási arány. Az idős állatok ritkábban betegszenek meg, mint a fiatalok. Ami a kecskéket illeti, a tejelő és a finom gyapjú fajták érzékenyebbek a vírusra. Leggyakrabban a nyirkos, hideg és szűk helyiségekben tartott legyengült állatok betegszenek meg.

Fő tünetek

A himlővírust a véráram átviszi a bőrre és a nyálkahártyákra. Ezeken a helyeken pockmarkok keletkeznek. A himlő exanthema egy sor egymást követő szakaszon megy keresztül. Először vöröses foltok jelennek meg, majd papulákká alakulnak, amelyek néhány nap múlva sárgás folyadékkal telik meg.

Ezután a tartalom elsötétül, gennyes lesz. Néhány nap elteltével a foltok kiszáradnak és varasodást képeznek, amely később leesik.

A betegség legelején a kecskék és a birkák elvesztik étvágyukat, testhőmérsékletük kissé megemelkedik. Az állatoknál a szemhéjak megduzzadnak, az orrból és a szemből váladék jelenik meg.A beteg juhok és kecskék nehezen lélegeznek, szipognak. A fejen, a szem és a száj körül, a nemi szerveken a tőgyben himlőkiütés jelenik meg. Súlyos esetekben a foltok összeolvadnak, a bőr nagy területeit érintik, ami gennyes fertőzést okoz. Még a himlő fókuszában is vannak vérzések. Könnyű eljárással a foltok begyógyulnak, azaz varasodásokká alakulnak, amelyek később leesnek.

A betegség általában 3-4 hétig tart. A himlőt fertőző gyulladások, gyomor-bélrendszeri és tüdőbetegségek kísérik. A gyenge immunitású állatok szepszisben pusztulnak el. Az enyhe himlőben szenvedő juhok és kecskék felépülnek és immunissá válnak a betegséggel szemben. Igaz, a vírus hordozóivá válhatnak, amely hosszú ideig megmarad a nyirok-, gyapjú- és bőrükben.

Diagnosztikai intézkedések

A betegséget elsősorban a klinikai kép és a laboratóriumi adatok alapján diagnosztizálják. A kutatáshoz a pattanások tartalmát, a bőr megváltozott területeit veszik. A betegség tisztázatlan lefolyása esetén biológiai vizsgálatokat végeznek. A himlőt más módszerekkel (elektronoszkópia, RDP és RIF) diagnosztizálják.

Hogyan kezeljük a himlőt kecskékben

Ha a himlő jeleit észlelik, a beteg állatokat elkülönítik az állományból. Tápláló és könnyű ételeket kapnak. Kálium-jodidot adnak az ivóvízhez. A betegek gyógyszertári vitaminokat, ásványi anyagokat, immunstimulánsokat kapnak. A fertőző szövődményeket antibiotikumokkal (penicillinnel) kezelik. A bőrön lévő foltokat jóddal, briliánszölddel, kálium-permanganáttal, antiszeptikumokkal kauterizálják. A betegség 20 nap elteltével magától elmúlik. Súlyosan beteg kecskéket és juhokat ölnek meg.

A betegség következményei

Az enyhe formában megbetegedett állatok 2 évre immunitást kapnak a himlő ellen.A betegség 100-ból 5 százalékban végzetes következményekkel járhat. A himlő nagyon veszélyes a fiatal állatokra. A beteg állatok lemaradhatnak a növekedésben és a fejlődésben. A súlyosan beteg kecskék és juhok húsát tilos étkezési célra felhasználni. Himlő gyanúja esetén értesíteni kell a helyi állatorvost.

A beteg állatokat általában azonnal vágásra küldik, az egészségeseket pedig beoltják. A vakcina nem a himlő kezelésére szolgál. Az egész háztartás vagy gazdaság 20-40 napos karanténban van.

Prevenció

Megelőző intézkedésként az egészséges állatokat alumínium-hidroxid formol vakcinával oltják be. Az oltást követően a juhok és kecskék 10 nap után immunitást kapnak, azaz 6-12 hónapig védelmet kapnak a himlő ellen. A vakcinának nincs gyógyító hatása, csak megelőző hatása van. A védőoltásokat felnőtt és fiatal állatok is beadhatják. A himlőoltás teljesen ártalmatlan. Az oltást még szült nőstényeknek is felírják, akiknek a kolosztrummal rendelkező kölykei immunitást kapnak egy veszélyes vírusos betegség ellen.

Megelőzheti a vírusfertőzést, ha nem engedi be a beteg juhokat vagy kecskéket a legelőkre. A hátrányos helyzetű területeken takarmányt, gabonát, takarmányt és tenyészegyedeket vásárolni tilos. Az újonnan vásárolt állatokat 30 napig célszerű a főállománytól elkülönítve tartani. Himlőgyanú esetén általában vágásra küldik.

Azokat a helyiségeket, ahol beteg juhokat vagy kecskéket tartottak, alaposan fertőtleníteni kell. A fertőtlenítéshez mész-, klórtartalmú oldatokat használnak. A holttesteket ajánlott speciális krematóriumokban elégetni, vagy a legelőktől távol elásni.

Beteg egyedek trágyáját fertőtlenítés nélkül mezőgazdasági célra felhasználni tilos. A visszanyert juhok és kecskék húsának fogyasztása nem ajánlott. A beteg állatok gyapjúját és bőrét savakkal vagy magas hőmérsékleten kell fertőtleníteni. Jobb, ha a beteg egyedeket azonnal vágásra küldik, és a holttesteket teljesen elégetik.A himlő kezelésének ilyen radikális módja segít megvédeni az állatállomány többi részét a fertőzésektől és egy veszélyes betegségtől.

Ajánlott