Baktériumok almozáshoz a disznóólban: előnyei és hátrányai, típusai és gondozása

Az állatállomány típusától függetlenül az utóbbiak bizonyos feltételeket igényelnek a normál fejlődéshez. A tenyésztőknek sok erőfeszítést igényel a kedvező életkörnyezet kialakítása, hiszen nemcsak az állandó élelem- és vízellátásra, hanem az állatok utáni takarításra is szükség van. A gazdálkodók munkáját megkönnyíti, ha a sertésólban alomként használnak baktériumokat, amelyek „megemésztik” az állati hulladékot.

Technológia leírása

A baktériumos ágynemű (erjesztő vagy mély) szalmából készült padlóburkolat (forgácsot vagy fűrészport is használnak), amelybe speciálisan tenyésztett mikroorganizmusokat helyeznek el.Ez utóbbiak az állatok hulladéktermékeit dolgozzák fel, így az állatállomány lakóhelye mindig tiszta marad. A fermentációs szőnyegek egyik jellemzője, hogy minden folyamat az alsóbb rétegekben zajlik. Ez hosszabb ideig szárazon tartja a fedélzet felületét.

A sertésólban a salakanyagok feldolgozása során a hőmérséklet +25 fokra emelkedik. Ez lehetővé teszi, hogy a szarvasmarha-tenyésztők ne aggódjanak amiatt, hogy az őszi-téli időszakban fűtést kell szervezni.

A bioalom cseréjének gyakorisága az utóbbi minőségétől függ. A drága termékek háromévente újraágyazhatók. A költségvetési lehetőségek gyakrabban változnak. Ugyanakkor a bioágyás hatékonysága közvetlenül függ az élő állatok számától: minél több állatállomány, annál jobban működik a padló.

Használat előnyei és hátrányai

A bioágynemű előnyei a következők:

egyszerű használat (a bioalmot a hagyományos szalmapadlóhoz hasonlóan helyezik el);
nincs rágcsáló, mivel a disznóól folyamatosan melegen és tisztán van tartva;
fermentációs alom 3-5 vagy több állatot tartó disznóólak számára;
nincs kellemetlen szag a disznóólban, mivel a baktériumok megakadályozzák az ammónia levegőbe jutását;
az állatok jobban fejlődnek, mivel állandóan melegek és tiszták;
nem kell gyakran padlót cserélni;
régi bio alom műtrágyaként használható.

Amint már említettük, a fermentációs szőnyegek csökkentik a munkaerőköltségeket és leegyszerűsítik az állattenyésztést. De a szalmapadlóhoz képest ez a termék lényegesen drágább. Idővel azonban a bioágynemű költsége megtérül.

Ágyneműtípusok

A fermentációs szőnyegek több típusra oszthatók, attól függően, hogy milyen anyagban „telepednek meg” a baktériumok:

szalma;
szénából;
szárított kukoricatörzsből;
moha;
tollfűből;
napraforgó- és hajdinamaghéjból;
durva faforgácsból.

Drága bioágynemű szerves anyagokkal, enzimekkel és aminosavakkal kiegészítve. Az ilyen termékek jobban hasznosítják a biológiai hulladékot.

Telepítési és üzemeltetési szabályok

A biobaktériumokat tartalmazó fermentációs ágyat több szakaszban helyezik el:

A disznóól teljesen megtisztult a régi ágyneműtől és kiszáradt. A bioalom lerakása előtt javasolt a helyiség meszelése és fertőtlenítése a malacok kihajtásával.
Az alsó széna- vagy szalmaréteg 20 centiméter mélyen a padlóra kerül. Ezen alapozás nélkül a bioalom nem működik. A faforgács a széna helyettesítésére használható.
A biobaktériumok egyenletesen oszlanak el a szalma (széna) felületén. Az eljárás akkor hajtható végre, ha a sertésólban a levegő hőmérséklete nem alacsonyabb, mint + 5-10 fok (ez a határérték az utasításokban van feltüntetve).

A baktériumokat szét kell szórni, szigorúan betartva az utasítások ajánlásait. Az eljárás befejezése után az ágyneműt kis mennyiségű vízzel kell önteni. Ennek a hatásnak köszönhetően a baktériumok felébrednek és munkához látnak. Ezt követően az almot felkeverjük, hogy a mikroorganizmusok egyenletesen oszlajanak el a rétegeken.

A korpa segít felgyorsítani a baktériumok szaporodását, amelyeket az edényből származó porral egyidejűleg kell szétszórni. Ennek köszönhetően a mikroorganizmusok azonnal táplálékot kapnak. Pénzmegtakarítás érdekében ajánlatos a baktériumokat azon a területen teríteni, ahol általában trágya marad.

A mikroorganizmusok néhány nappal a szórás után teljes erővel "dolgozni" kezdenek. Ez annak köszönhető, hogy ezen a ponton a malacok összenyomják a szalma felső rétegét (széna). A jövőben az almot rendszeresen fel kell keverni.

Csekély mennyiségű biobaktérium hozzáadása is javasolt. Ez a megközelítés biztosítja a sertések hulladéktermékeinek folyamatos feldolgozását.

A biomatracot vagy a lejárati idő után (a csomagoláson feltüntetve), vagy abban a pillanatban kell cserélni, amikor a szívószál nedves lesz (nem szívja fel a nedvességet). Az ágynemű a lejárati dátum után sötét (fekete) lesz.

Sertés alom gondozása

A baktériumokkal fertőzött ágynemű gondozása nem igényel sok erőfeszítést. Amint megjegyeztük, a mikroorganizmusok fejlődésére alkalmas feltételek fenntartásához elegendő a szalmát időnként egy vasvillával megforgatni.Emiatt csökken az alsó réteg hőmérséklete, ahol a trágya feldolgozása során keletkező hő felhalmozódik. Ezenkívül a tintás után a felhalmozódott nedvesség részben elpárolog. Emiatt az alatta lévő szívószál nem rohad.

A hulladékanyag növényi táplálékként történő felhasználása megengedett. Mielőtt ilyen műtrágyát adnánk ki a talajra, a biobaktériumokkal teli szalmát több napra komposztgödörbe kell helyezni, és hagyni kell ott rothadni.

Van valami előnye a fermentációs almozásnak?

A fermentációs ágynemű előnyei már az első évben észrevehetők. Ennek a terméknek köszönhetően nincs szükség a szalma (széna) gyakori cseréjére a disznóólban, ami különösen igaz azokra, akiknek ötnél több állatuk van. A bioanyagot évente egyszer újra kell rakni (és a drágákat háromévente).

A fermentációs alom második előnye, amelyre a szarvasmarha-tenyésztők odafigyelnek, hogy a disznóólban a levegő hőmérséklete még télen sem süllyed.Ez csökkenti a fűtési rendszer megszervezésének és a további anyagok falra és padlóra történő felszerelésének költségeit.

A megtérülési idő a bioalom típusától és a felhasználás helyétől függ. Ha az anyagot több sertést tartalmazó nagy épületekben helyezik el, akkor a padlóburkolat beszerzési költsége az első hónapokban visszajár. Idővel a megnövekedett állati termelékenység miatt a bioalom közvetett kiegészítő bevételi forrássá válik.