Szőlőültetés tavasszal, nyáron és ősszel palántákkal: a helyes út, a séma

A szőlőültetvények nyaralóban történő termesztésének tervezésekor számos jellemzőt figyelembe kell venni. A jó termés érdekében nemcsak a területnek megfelelő fajtát kell kiválasztania, hanem folyamatosan gondoskodnia kell a növényről a növekedés minden szakaszában. A szőlő ültetésénél figyelembe kell venni a talaj sajátosságait, az éghajlati viszonyokat és a gyümölcsök változatosságát.

Javasolt időzítések

Bizonyos szőlőfajtákat különböző évszakokban érdemes ültetni. A bogyók ültetésének megfelelően megválasztott időpontja javítja a termés minőségét és mennyiségét. A tél kivételével bármely évszakban elkezdheti a szőlőtermesztést.

tavasz

A tavaszi szőlőültetés április végétől május közepéig megengedett. Általános szabály, hogy ebben az időszakban egynyári növényeket ültetnek lignified törzsűvel.

A megfelelő időpont a leszállásra, amikor a levegő hőmérséklete eléri a 15 fokot, és a talaj felmelegszik 10 fokra.

A tavaszi hideg időjárás visszatérésének kicsi a valószínűsége, így minimális a palánták elhalásának kockázata a nem megfelelő hőmérséklet miatt. Az elültetett növények jól gyökereznek, mert a hóolvadás után a föld nedvességgel telített, és tartalmazza az intenzív fejlődéshez szükséges tápanyagokat.

Nyár

A zöld vegetatív szőlőt június-júliusban ültetik. Az ültetéshez olyan palántákat kell kiválasztani, amelyeknek 3 vagy több ága van. Közvetlen ültetés előtt 2 vödör vizet kell önteni az előkészített gödörbe, hogy a kiszáradt talajt nedvességgel telítse.

Ősz

A palánták őszi kiültetése október elejétől az első hideg időjárás kezdetéig történik. Ültetés előtt ki kell választani a fejlett gyökerű egynyári palántákat. A száron kb. 20 cm hosszú zöld hajtások nőjenek, a talajba helyezés előtt 2 nappal a palántát be kell áztatni és a tetejét le kell vágni. Az alsó gyökereket 2-3 cm-re levágjuk.

Számos előnnyel jár az őszi szőlőültetvény. Ezek a következők:

1. Ősz elején különleges palántákat készítenek eladásra. Tavasszal előfordulhat, hogy a tavalyi szezonban nem értékesített palántákat értékesítik, így fennáll a rossz minőségű ültetési anyag vásárlásának veszélye.
2. A talaj a télre leginkább az ültetésre van előkészítve. A talaj tartalmazza a nyáron felhalmozódott tápanyagokat, valamint megfelelő mennyiségű nedvességet.
3. Az első tavaszi felmelegedés előtt a palántáknak van idejük gyökeret verni és alkalmazkodni az új növekedési feltételekhez. A tavaszi napsütéses napokon a növények elkezdenek aktívan fejlődni.

A fiatal palánták fagy idején történő védelme érdekében a talajt a gyökérterületen sűrű talajtakaróréteggel kell lefedni. Ugyanakkor levegőt kell biztosítani a túlmelegedés elkerülése érdekében.

Ühely kiválasztása

A szőlőültetvények megfelelő helyének kiválasztásakor a palánták számára állandó természetes fényt kell biztosítani. Ezenkívül a helyet védeni kell az északi oldal szélétől. Szőlőt ültethet az épületek mellé, amely védelmet nyújt a fújás ellen.

Ha nincs a közelben megfelelő épület, akkor kerítést építhet a bokrok bekerítésére. Kerítésként sötét táblákból készült paraván alkalmas. A kerítés védelmet nyújt a huzat ellen, és a napsugaraktól felmelegedve meleget ad a növényeknek.

A legtöbb esetben a szőlőt a déli fal mellé kell helyezni, de ez nem minden területen alkalmas. Az ország északnyugati vidékein a talaj lassan felmelegszik és nem tartalmaz nagy mennyiségű szerves anyagot, ezért érdemes a palántákat a nyugati vagy délnyugati oldalon elhelyezni, az ültetvényeket takaróanyaggal védeni.

Milyen talaj szükséges és ültetési mélység

Mielőtt nyílt talajba ültetne szőlőt, meg kell győződnie arról, hogy a föld szerkezete és összetétele alkalmas-e a bogyók termesztésére. A magas zúzottkő- vagy durva homoktartalmú talajt tekintik a legjobb megoldásnak, mivel az ilyen talaj gyorsan felmelegszik, átengedi a levegőt és kevésbé érzékeny a szárazságra. A hasonló talajon termesztett szőlőnek kifejezett ízjellemzői vannak.

A talaj mechanikai összetétele befolyásolja a gyökerek kialakulását, elágazásuk mértékét és a talajba való behatolás mélységét.Minél sűrűbb a talaj, annál hosszabb ideig képződnek a csontváz gyökerei. A növény erőteljes gyökérrendszert alkot a sűrű föld leküzdésére, ezért a palánta számára lyuk készítésekor figyelembe kell venni, hogy nemcsak a föld felső rétegének, hanem a mélyebb rétegeinek felépítése is fontos.

A talaj szerkezetének meghatározása után ki kell találni, hogyan kell megfelelően ültetni a palántát egy gödörbe. Az ültetőgödröt 60-80 cm mélyre kell kiásni. A lyuk szélességének meg kell felelnie a mélységnek.

A palánták ültetési módjai

Sokféleképpen lehet szőlőt ültetni. Az ültetési lehetőségek különböznek a telephely előkészítésének módjától, a felhasznált ültetési anyag típusától és egyéb jellemzőktől függően.

Klasszikus

A leggyakoribb a klasszikus séma. Ez magában foglalja a következő műveletek egymás utáni végrehajtását:

1. Ősszel több lyukat ásnak 80 cm mélységig, egymástól legalább 2 m távolságra.Előre szükséges egy lyukat előkészíteni, mert akkor kezd megülni a talaj.
2. A gödör aljára 10 cm vastag vízelvezető réteget helyezünk.
3. Az ősszel betakarított szárat alulról levágják, és két napig szobahőmérsékleten, növekedésserkentőben érlelik.
4. A dugványokat tiszta vizes edénybe helyezzük, hogy gyökereket és fiatal hajtásokat képezzenek, majd palántacserepekben neveljük őket.
5. A zárt gyökérzetű csemeték a nyílt talajba kerülnek, amikor a talaj 16 fokra felmelegszik.
6. A talajt egy réteg mulcs borítja, és bő meleg vízzel öntözi.

A rácson

A szőlő szerkezete hasonló a szőlőhöz, és támogatást igényel.A vadonban növő növény a közeli fák köré tekeredik. A növekedés irányának szabályozásához fel kell szerelni egy rácsot, amely eltérő alakú és síkszámú lehet. A tartó több pólusból áll, amelyek vezetékkel vannak összekötve egymással.

A telepítések életének első szellemében elég csak a szőlőt az oszlopokhoz kötni. További növekedéssel a szőlőt vízszintes rácsra helyezik úgy, hogy felváltva mindkét vezeték köré tekerjenek. Ha az egyik támasz hiányzik, telepíthet egy másikat, körülbelül 40-45 cm-t hagyva a sorok között.

A gerinceken

A hegygerincekben történő termesztés módszerét a kertészek nagyra értékelik a gyomirtás alacsony munkaerőköltsége és a talaj gyors felmelegedése miatt. A gerincek előkészítéséhez lépésről lépésre kövesse az alábbi lépéseket:

• áss egy 10 m hosszú árkot 30 cm mélységig;
• töltsük fel az árkot homokkal, kaviccsal és műtrágyával kevert földdel úgy, hogy az ágyások 20-25 cm-t emelkedjenek;
• védje meg az ágyásokat fedőanyaggal, vagy fedje le sűrű talajtakaróréteggel;
• mélyítse el a palánták gyökereit az ágyás felületétől 40-45 cm-re.

Üvegház

Az üvegházban mesterségesen kialakított éghajlati viszonyok a legkedvezőbbek a szőlő intenzív növekedéséhez és fejlődéséhez. A magas hőmérséklet miatt a szőlő korábban elkezd érni és termést hozni. Üvegházban történő ültetéskor a talajt más módszerekkel analóg módon kell előkészíteni. A dugványokat szobahőmérsékleten külön tartályokba kell előre gyökerezni.

Az üvegházban lévő leszállások közötti távolságnak legalább 1,5 m-nek kell lennie az egyes bokrok között. A növényeket elég heti 1 időközönként öntözni.

Konténerekbe

A konténeres módszer meghosszabbítja a palánták tenyészidejét, ami a legmegfelelőbb, ha hűvös területeken termesztik. A módszer lényege abban rejlik, hogy a gyökeret formáló palántákat sűrű, fenék nélküli polietilén zsákokba ültetjük. A csomagokat fóliával letakart raklapba vagy konténerbe helyezik.

Az első rügyek kialakulása előtt a palántákat melegen kell tartani. Ahogy a talaj kiszárad, a hajtásokat bőségesen öntözik. A fagyveszély megszűnése után a szőlőt szabadba kell vinni.

moldvai

A szőlő moldovai módszerrel történő ültetése 60 cm-nél hosszabb szőlőültetvény esetén alkalmazható. A termesztési folyamat a következő utasítások szerint történik:

1. A tavasz beálltával egy gyűrűt kell csavarni a szőlőből, és kötéllel rögzíteni kell a tekercseket.
2. A szőlőt a felszínen lévő előkészített lyukba helyezve hagyjon 1-2 rügyet. Hogy ne száradjanak ki, egy marék földet hagyunk a szőlő vége fölött.
3. Az őszi szezonra a szőlő megnő, és a következő évben meghozza az első termést.

Több ültetvény ültetésekor a moldovai séma szerint figyelni kell a bokrok közötti térbeli elszigeteltséget. A bokrok fejlődéséhez és növekedéséhez szabad távolság szükséges.

Sűrűsítés

Meleg és száraz időben sűrített termesztési technikát alkalmazunk. Egy négyzetméteren legfeljebb 7 szőlőbokort ültetnek. Ezzel szükségtelenné válik a kötözés és a további támaszték létrehozása. A sűrítési módszer fő előnye a helytakarékosság és a munkaerőköltségek csökkentése. Hátránya, hogy a megvastagodott bokrok megfelelő gondozásának hiányában fertőző betegségek lépnek fel, amelyek csökkenthetik a termést.

Szőlőültetés jellemzői az alföldön

Belvidéki szőlőtermesztés esetén számos jellemzőt figyelembe kell venni.Mivel a csapadék az alföldön halmozódik fel, nagy mennyiségű csapadék esetén nincs szükség további öntözésre. A felesleges nedvesség eltávolítása érdekében fedje le a talajt a bokrok területén egy réteg fűrészporral, amely részben felszívja a folyadékot.

A síkvidéken nem kell szélfogót építeni, hiszen a fő légáramlatok a bokrok helyén haladnak át. Télen elegendő szabványos burkolóanyagot használni.

Szőlő gondozása ültetés után

A nagy termés kulcsa nem csak a helyes ültetés, hanem a növények utólagos gondozása is. A fiatal szőlő alapvető gondozása magában foglalja a szabványos eljárások végrehajtását, beleértve a trágyázást, öntözést, védőkezelést és metszést.

Műtrágyák

Ha a palánták nyílt talajba ültetésekor azonnal fejtrágyázást végeztek, akkor a következő 3-4 évben nincs szükség további műtrágyára a szőlő számára.Az intenzív érés érdekében az érett ültetvényeknek olyan tápanyagokat kell kapniuk, amelyek nem mindig vannak jelen a talajban.

A gyümölcsökhöz a következő összetevőkre van szükség:

1. Nitrogén. Az elem felelős a lombozat és a hajtások növekedéséért, és tavasszal kerül a talajba, amikor a növekedési időszak aktiválódik.
2. Foszfor. A virágzás kezdetén a foszfát-műtrágyák hozzájárulnak az új virágzatok megjelenéséhez, a nagyszámú bogyós fürt éréséhez.
3. Kálium. Az ősz beköszöntével, amikor az első fagyok előtt fel kell gyorsítani a szőlő érését, kálium-klorid kijuttatása szükséges, ami serkenti a gyümölcsök növekedését.
4. Réz. A rézrészecskék hozzáadásával végzett fejtrágyázás növeli a hajtások hideg- és szárazságállóságát.
5. Bor. A bórsav talajban való használata növeli a termés cukortartalmát és felgyorsítja az érési folyamatot.

Öntözés

A fejlődés első évében a palánták jelentős része elpusztulhat a talaj nedvességhiánya miatt. A fejlődő gyökerek folyamatos folyadékellátást igényelnek az aktív kialakulásához.

A palánták kiültetése utáni első öntözés 10-12 nap múlva történik. A bőséges öntözés kora reggel vagy este ajánlott, hogy a nedvesség ne párologjon el gyorsan a napfény és a magas hőmérséklet hatására, ha a szőlőt meleg évszakban ültetik. Minden bokor alá 2-3 vödör tiszta, leülepedett, szobahőmérsékletű vizet öntünk.

A következő öntözés 2 hét múlva szükséges, feltéve, hogy ebben az időszakban nem esik eső. Minden ezt követő öntözés a talaj kiszáradása után történik.

Feldolgozás alatt

Negatív külső hatások, nem megfelelő éghajlat vagy túlzott talajnedvesség esetén fennáll a fertőző betegségek kialakulásának vagy a káros rovarok megjelenésének veszélye.A termelékenység fenntartása és a gyümölcsfertőző források kezelése érdekében a bokrokat fungicid és rovarölő kategóriájú készítményekkel kell kezelni. A kártevőirtó szerek használata megelőző intézkedésként is megengedett.

Alakítás

A dekoratív és szép forma érdekében a bokrok koronáját metszeni kell. Szőlőt tavasszal vagy ősszel formálhat. A télre váró növényzet vágásakor a bokrokat az eljárás után le kell takarni, hogy megóvjuk őket a fagytól. Az első felmelegedés kezdetével a hajtások intenzíven növekednek, és fiatal ágakat képeznek. A korona tavaszi kialakulása segít a naphoz és a levegőhöz jutni a gyümölcsöknek. A meleg évszakban a levágott hajtásoknak van idejük alkalmazkodni, és őszre jó termést hoznak.

Ajánlott