Durumbúza: mi az a durumbúza, tulajdonságai és fajtái, termesztési jellemzői

A durumbúza magas gluténkoncentrációval dúsított búzafajta. A kultúrának sok alfaja van, nagy elterjedtség és széles növekedési terület jellemzi. Ebből a gabonából készülnek a termékek, amelyeket egyes források a gabonaféléknek, mások a tésztának tulajdonítanak. Az olyan termékek, mint a kuszkusz és a bulgur durumbúza fajtákból készülnek.

Mi ez?

Amikor a búzáról beszélünk, nem minden fogyasztó tudja, hogy azt lágy és kemény búzára osztják. Első pillantásra ezek a gabonafajták nagyon hasonlítanak egymásra, így azok az emberek, akik nem kapcsolódnak a mezőgazdasághoz, nem tudnak különbséget tenni közöttük.De ismerve a durum néhány jellemzőjét, még egy laikus is felismeri.

Botanikai leírás

Triticum durum a durumbúza latin neve. Az egynyári lágyszárú növények közé tartozik, 30-150 cm magas lehet, szára felálló, üreges vagy épített. A hüvelyek szinte a tövéig hasadtak, felső részükön lándzsás fülek találhatók.

A közönséges virágzatnak van egy egyenes, egyenes, tojásdad vagy hosszúkás alakú tüskéje. A növény gyökérrendszere rostos, a fülek meglehetősen összetett szerkezetűek. Felületükön a napellenzők egymással párhuzamosan helyezkednek el.

A levelek élénkzöld színűek, szélességük elérheti a 20 cm-t. A fülek színe a sárgástól a barnáig változik.

Történelmi háttér

A kultúra jótékony tulajdonságainak és tápértékének emberi felfedezésének története a messzi időszámításunk előtti 5-6 évre nyúlik vissza. e. Aztán az emberek egy ma kevésbé népszerű növényfajtát szántottak, a tönkölyt. A búza eredetű feltételezett terület a Földközi-tenger. A búzát az ókori sumérok termesztették. Az ókori Babilonban, Egyiptomban és Mezopotámiában is gyakori volt.

Az idő múlásával az emberek a világ más részeiről kezdtek tanulni a gabonanövényekről. Így kezdett elterjedni országok között, majd egész kontinenseken. Manapság a durumbúza túlzás nélkül a legkeresettebb gabonafajta a világon.

Különbség a durumbúza és a lágybúza között

A kemény és lágy búzafajták közül az első kategóriába tartozó gabonafélék számítanak értékesebbnek. A caryopsis bőségesebben telített gluténnel, így a belőle készült tészta rugalmas, nem szakad. Bár mindkét gabonafajta összetétele megegyezik egymással, de tápértéket tekintve majdnem olyan.

Az e búzafajták közötti különbségekkel kapcsolatos további részletekért lásd a táblázatot:

1 2

	Összehasonlítási kritérium	Lágy fajták	Kemény fajták
A szár jellemzői	A búzának vékony falú szívószálai vannak, amelyek teljes hosszában üregek.	A szárak vastag falúak, függetlenül a termés alfajától vagy konkrét fajtájától.
Szemes	Konzisztencia üveges, porszerű vagy félig üveges. A szín a fehértől a sötétvörösig változik.	Merevebb szerkezetűek, kis méretűek.Színe lehet sárgás vagy barna, nagy, puha, így a liszt a puha típusú búza őrlésekor omlós, vékony. Nem szívja fel jól a folyadékot, ezért a belőle készült termékek hajlamosak a gyors megkeményedésre.	Kemény és kis méretű. A liszt sok glutént tartalmaz, finomszemcsés szerkezetű, könnyen felszívja a nedvességet. A belőle készült termékek szerkezetük és frissességük megőrzése mellett sokáig nem állhatnak meg.
4	Gömbös alkalmazások	Pék- és cukrásziparban használatos.	Tészta, valamint gabonafélékhez és tésztákhoz kapcsolódó alapanyagok egyidejű előállítására alkalmas.

A durumbúza és a lágybúza energiaértékének különbsége mindössze 1 egység. A (puha) kenyérbúza 305 kilokalóriát tartalmaz 100 grammonként, a durumbúza 304 kilokalóriát.

Durum összetétele

A durumbúza összetétele gazdag, amely felelős az egészségre gyakorolt jótékony hatásáért. A vitaminok közül a növény tartalmazza a legmagasabb koncentrációt:

• retinol;
• tokoferol;
• B-vitaminok;
• PP-vitamin;
• aszkorbinsav;
• F-vitamin;
• K-vitamin;
• A-provitamin (béta-karotin).

A durum ásványi anyagokkal is dúsított:

• szelén;
• szilícium;
• magnézium;
• bór;
• foszfor;
• kalcium;
• bróm;
• vas;
• kálium.

A durum magas koncentrációban tartalmaz rostot és növényi fehérjéket is. Ez az oka annak, hogy ezt a gabonafajtát előnyösebbnek tartják, mint a kenyérbúzát.

Osztályozás és fajták

A durumbúzát az általánosan elfogadott osztályozás szerint tavaszi és őszi búzára osztják.

1. A tavaszi búzát gyorsabb érés jellemzi. Vegetációja körülbelül 85-100 nap. A vetési tevékenységeket körülbelül április második felétől május végéig végzik - mindez a régió sajátos éghajlati viszonyaitól függ. Ezenkívül a tavaszi búzát erős gyökérrendszer jellemzi, amely jobban felszívja az ásványi anyagokat a talajból, mint a téli fajták.A tavaszi búza legjobb alfaja a Daria, Kharkovskaya, Bezenchukskaya Niva, Marina, Bezenchukskaya 210.
2. A téli durumbúzát hosszabb tenyészidő jellemzi – 269-360 nap. Az ilyen búzát a nyár utolsó hónapjaitól az őszi időszak végéig vetik. A növény igényes a talajra, nem alkalmazkodik a tőzeges, mocsaras, szolonyeces, podzolos talajokhoz. Ugyanakkor az őszi búza kevésbé érzékeny az időjárási viszonyok változásaira, mint a tavaszi búza. A nedvességgel és hideggel szembeni fokozott ellenállás jellemzi, míg a tavaszi fajták jobban tűrik a szárazságot. Az őszi búza legnépszerűbb fajtái a Shulindinka, Aksinit, Amazonka, Agat Donskoy és mások.

A durumfajta kiválasztása a növény termesztési régiójától, fajtájától, valamint az éghajlati viszonyoktól függ. Nem kis jelentősége van a talaj összetételének, az egyes fajta altípusoknak a talaj ásványianyag-tartalmára, nedvességtartalmára és sok más elem jelenlétére vonatkozó követelményeknek.

Hol használják?

A durumbúza fajták választéka változatos. Nemcsak a mezőgazdaságban használják, hanem más területeken is.

A mezőgazdaságban

A durumbúzát nem csak a mezőgazdasági iparban használják vetési alapanyagként. Madártakarmányként is használják. Gyakran használják az otthoni mezőgazdaságban, előzetes őrlésen átesett.

Kezelés alatt

A durumbúza nem a gyógyszerkönyvi gabonafélék közé tartozik, és a hivatalos gyógyászatban nem használják. A belőle nyert keményítőt azonban kenőcsök, talkumok, porok, speciális kötések formájában gyógyszergyártásban használják fel. Ez az anyag immunmoduláló tulajdonságokkal is rendelkezik, ezért egyes étrend-kiegészítőkhöz adják.

Búzacsíra-kivonatot néha égési sérülések komplex kezelésének részeként írnak fel.Megelőző bevitele pedig segít elkerülni az érelmeszesedést (az erek megtisztulása miatt), a magas vérnyomást (az érfal erősödése és rugalmasságának párhuzamos növekedése miatt), a rosszindulatú daganatokat.

Főzés

A durumbúza leggyakoribb felhasználási területe az élelmiszeripar. Az ilyen típusú lisztek magas gluténtartalma lehetővé teszi a következő készítésére alkalmas tésztát:

• tészta;
• búzadara;
• durva liszt;
• gombóc tészta;
• gofricsészék;
• pizza alapok;
• bulgur;
• kuszkusz.

A durumbúzalisztet panírozásként is használják. Hús vagy hal félkész termékekkel szórjuk meg.

Hol nő?

A búza az első helyen áll a vetés és a betakarítás terén Oroszországban. A téli növényeket olyan területeken termesztik, ahol a levegő hőmérséklete a hideg évszakban legalább -20 ° C-ot ér el. A növény a feketeföldes vagy gesztenye talajokat kedveli, ezért a következő területek a legalkalmasabbak számára:

• Volga régió;
• Észak-Kaukázus;
• Fekete Föld középső gazdasági régiója.

A tavaszi durumbúzát főleg a Volgától nyugatra vagy keletre eső sztyeppéken és erdősztyeppeken, valamint az erdőzónák déli részén termesztik.

A termesztés jellemzői

A durum termesztésének technológiája hasonló a kenyérbúza termesztésénél használt technológiához. A kemény fajták azonban igényesebbek a talaj összetételére, valamint a fejtrágyázáshoz használt ásványi műtrágyákra.A mezőgazdaság érzékeny az elődökre, ezért nem szabad 2 évnél tovább egy helyen termeszteni.

A fenti tényezők 15-20%-kal növelik a durumbúza fajták termesztésének költségeit. De magas hozam mellett a termelési költségeket teljes mértékben fedezik a még magasabb beszerzési árak.

Betakarítás és terménytárolás

Durum nagyon válogatós a betakarítás időpontját illetően. Már egy hét késés is a gabonaminőség romlásához vezethet. És ez megnehezíti a nyersanyagok későbbi értékesítését a gabonafélék vagy tésztagyártással foglalkozó cégek számára. A betakarítási időszak őszre esik, de minden a mezőgazdaság típusától függ.

A mezőgazdasági cégek speciális szárítókban tárolják a durumot.A liftek területén találhatók, éjjel-nappal dolgoznak. Az alapanyagok válogatás és szárítás után speciális rekeszekben tárolhatók. Védeni kell őket a közvetlen napfénytől, nedvességtől és harmadik féltől származó szagoktól. Ezenkívül egy kamion helyiségét vagy konténerét (ha a búzát további szállításra szánják) kártevőirtó szerekkel kezelik.

A durumbúza értékes nyersanyag, amelyet egyszerre több iparágban használnak fel. A vetésidő, a tenyészidő és a betakarítási idő közvetlenül függ a fajtájától. Oroszországban a kultúra vezető helyet foglal el a termesztési mennyiségek tekintetében. A világ más országaiban azonban a legnépszerűbb gabonanövények kategóriájába tartozik.

Ajánlott