Talaj szervesanyag: összetétele és forrásai, általános képződési séma

A talaj szerves anyaga alatt olyan szerves összetevők kombinációját értjük, amelyek humusz, növényi maradványok és állati eredetű hulladékok formájában vannak jelen. Valójában ez a komponens összetett szerves komponensek komplexe, amelyek biogén jellegűek. Tartalmuk befolyásolja a talaj termékenységét. Ezért a szervesanyag-szint csökkenésével megfelelő intézkedéseket kell tenni.

A talaj szervesanyag-forrásai

A talaj szerves anyaga természetes körülmények között képződik. A növények és mikroorganizmusok elpusztulása következtében kerülnek a talajba. Ezenkívül a jövedelemcsoportok közé tartoznak a földi állatok és a létfontosságú tevékenységük után megmaradt termékek.

Szántóföldeken az anyagképződés általános sémája a növényi maradványokon és a talaj termékenységét adó szerves trágyákon alapul. A növényi maradványok használatának előnye, hogy csökkenti a szerves trágyák használatának költségeit.

Jelentés és összetétel

A talaj szerves anyagai nitrogén- és káliumtartalékokat halmoznak fel. Foszfort, szenet és más értékes összetevőket is tartalmaz. A tápanyag-egyensúlynak köszönhetően elérhető a szükséges talajviszonyok, megelőzhető az erózió, csökkenthető a méreganyagok hatása.

Szerves anyagok segítségével szabályozható a tápanyag-fogyasztás és megelőzhető a kimosódással járó terméketlen veszteségek. Az ásványi műtrágyákat is hatékonyabbá teszik.

A szerves anyagok hiánya a talaj szerkezetében a kémiai, fizikai és biológiai jellemzők megsértését idézi elő. Nagy abszorpciós képességének köszönhetően a humusz megakadályozza a kationok vándorlását a talajszelvény mentén, felszívja a méreganyagokat, és fokozza a biológiai aktivitást.

A talaj szerves összetevői 2 kategóriába sorolhatók:

1. Speciális jellegű, bomlásnak ellenálló humin anyagok és huminsavak. Ebbe a kategóriába tartoznak a humin- és fulvosavak is.
2. Nem humifikált vagy nem specifikus összetevők, amelyek növényi vagy állati eredetűek lehetnek. Ebbe a csoportba tartozik néhány köztes jellegű bomlástermék is. Például cellulóz, rost, fehérje elemek. Ezenkívül ebbe a kategóriába tartoznak a keményítő és az aminosavak. Az anyag ezen részének részesedése a talajszerkezet teljes tartalékának 10-15% -a. Könnyen lebomlik, és táplálékként szolgál a növények számára.

A sok humuszt tartalmazó talajok biológiailag aktívabbnak számítanak. Magas mikroorganizmus-tartalom, jó enzimaktivitás, intenzív szén-dioxid képződés jellemzi őket.

Ugyanakkor a humusz mennyisége jelentősen eltér a talaj típusától függően. Például ennek az anyagnak a százalékos aránya a podzolos talajokban alacsonyabb, mint a csernozjomoké.

A különböző talajtípusok fajlagos humusztartalmát a táblázat tartalmazza:

réteg 0-tól 20 centiméterig Sod- podzolic 2-45380-120 4-5 192 Erőteljes fekete talaj10-12 650-800 Közönséges fekete talaj 6-8 137400-500 Podzolizált szürke erdő 4- 6109150-300 Sierozem1-237 50

TalajtípusA humusz mennyisége a felső rétegben, %	Humusztartalékok, tonna/1 hektár
		réteg 0-tól 120 centiméterig
			Déli csernozjom
-	300-350	Lúgozott feketeföld	7-8
500-600			224
Krasznozem	5-7	153	150-300

Humin anyagok

A szerves elemek mintegy 90%-át humuszkomponensek képviselik. Ide tartoznak a huminsavak, huminsavak és fulvosavak. Természetüknél fogva ezek az elemek ellenállnak a bomlásnak. Összetételük 50-60%-a szén, 30-45%-a oxigén. A teljes mennyiségnek mindössze 2,5-5%-a nitrogén. A szerkezet foszfort, ként és egyéb összetevőket is tartalmaz.

Huminsavak

Ezek különféle huminsavak, amelyek sötét színűek. Lúgokban oldódnak, de ellenállnak a savaknak. Ezek az összetevők nitrogént tartalmazó szerves savak. Ciklikus szerkezetükben különböznek egymástól.

A talaj típusától és ezen összetevők koncentrációjától függően a huminsavak fekete vagy barnás színűek lehetnek. Szerkezetük szénből és hidrogénből áll. Nitrogént és oxigént is tartalmaz.

Ezen összetevők tartalmát befolyásolja a talaj típusa, a maradványok összetétele és a humifikáció jellemzői. A csernozjom összetevők maximális mennyiségű szenet tartalmaznak. A mezőgazdaság kissé megváltoztatja az ilyen savak elemi szerkezetét.

Fulvosavak

Ez a fogalom magában foglalja a vízben könnyen oldódó huminsavak kategóriáját. Könnyen keverednek savakkal és lúgokkal is. Ezek szerves savak, amelyek nitrogént és szenet tartalmaznak. Hidrogént és oxigént is tartalmaznak. A fulfonsavak összetételében a huminsavaktól eltérően kisebb mennyiségű szén és nagyobb mennyiségű oxigén található.

Ezek az alkatrészek sárgás vagy barna árnyalatúak. Mobilabb szerkezet és viszonylag könnyen mozgatható talajszelvény jellemzi őket. A fulfonsavakra kifejezett savas reakció jellemző. Könnyen keverednek vízzel és könnyen elpusztítják a talaj ásványi összetevőit.

A fulvosavaknak azonban a talajban található ásványi anyagokra gyakorolt hatása elsősorban a huminsav tartalmától függ. Minél kevesebb huminsav van a talajban, annál kifejezettebb a fulvosavak hatása.

A huminsavakhoz hasonlóan funkcionális kategóriáik vannak, amelyek képesek elnyelni a kationokat. Kalcium- és magnézium-sókat is képezhetnek, amelyeknek oldható szerkezetük van.

A fulvosavak mozgékonyabbak. Az összetételükben lévő nitrogénkomponensek nem rendelkeznek ilyen erős kötéssel. Ezért a savak könnyebben hidrolizálják, mint a huminsavakban jelenlévő nitrogénkomponensek. A fulvosavak a talaj nitrogénjének 20-40%-át, a huminsavak pedig 15-30%-át tartalmazzák.

Gumins

Ez a kifejezés a huminsav és a fulvosavak kombinációját jelenti. Ugyanakkor természetüknél fogva a huminok közelebb állnak a huminsavakhoz. A fulvosavaktól abban különböznek, hogy erősebben kötődnek a talaj ásványi részéhez, és nagymértékben ellenállnak a mikroorganizmusoknak.

A huminok nem oldódnak lúgokban és savakban. Ezenkívül nem hatnak rájuk a szerves anyagok. Ezeknek a talajkomponenseknek a szerkezete a talajban található nitrogén 20-30%-át tartalmazza.

A különböző talajtípusok nem csak a humusz mennyiségében, hanem a huminsavak és fulvosavak arányában is különböznek egymástól. Tehát a gyep-podzolos talajtípusok esetében a mutatók 0,4-0,6, míg a csernozjomban 1-1,5 szinten vannak. Ez az oka annak, hogy a szikes-podzolos talajban a szerves anyag sokkal mozgékonyabb a csernozjomhoz képest.

Nem humifikált anyagok

A nem humifikált komponensek aránya a szerves talajkomponensek teljes mennyiségének 10-20%-át teszi ki. A növények és a bióta táplálékforrása. Ezen anyagok egy része aktiválja vagy gátolja az élő mikroorganizmusok fejlődését. Ez a talaj tápanyagainak és műtrágyáinak átalakulásában mutatkozik meg olyan formákból, amelyeket a növények nem tudnak felvenni.

A humuszképződésben a nem humifikált komponensek körülbelül 10-30%-a vesz részt. Az ilyen elemek hiánya negatívan befolyásolja a talajban élő összes szervezet táplálkozási rendszerét.

A különféle gazdálkodási gyakorlatok hatása a talaj szervesanyag-rendszerére és humuszos állapotára

Ma sok olyan mezőgazdasági gyakorlat létezik, amely segít növelni a talaj humusztartalmát és más értékes összetevőket.

Gabonafélék

A szerves komponensek pozitív egyensúlyának megteremtése érdekében a talajszerkezetben a vetésforgóban növelni kell a szemes növények részarányát. Használhat évelő hüvelyeseket és hüvelyeseket is.

Műtrágyák felhasználása

Az ásványi műtrágyák használata gyakran a fő tényező, amely hozzájárul a termésparaméterek növekedéséhez.A terméshozam azonban nem tekinthető a termékenység abszolút paraméterének. A talaj szervesanyagainak reprodukciója segít a megnövelt mennyiségű ásványi csávázószerek nagy hatékonyságának elérésében.

A talaj szervesanyagainak agronómiai jelentősége és szabályozásának módjai

A kultúrnövények termesztésében a kívánt eredmények elérése érdekében fontos, hogy az ökológiai fejtrágyázás bevezetését egy sor agrotechnikai intézkedés kísérje. A következőket tartalmazza:

• mész vagy gipsz talaj;
• ásványi kiegészítők ésszerű alkalmazása;
• vetésterületek szerkezetének korrekciója.

Humusz szaporodás

Humusz szaporodásához évelő fűfélék termesztése javasolt. Ez elősegíti a pozitív eredmények elérését a nagy mennyiségű növényi maradvány felhalmozódása és a humusz mineralizációjának lelassulása miatt.

A veszteségek pótlásának legfontosabb módjai a következők:

• különféle szerves fedőtrágyák alkalmazása ásványi anyagokkal kombinálva;
• zöldtrágya és gyökérmaradványok szántása;
• A hüvelyesek és hüvelyes-gabonanövények vetésforgóba való bevezetése.

Miért alacsony a humusztartalom a hegyvidéki talajokban

A hegyvidéki talajok minimális mennyiségű humuszt tartalmaznak, mivel kemény kőzeteken alapulnak. A csapadék során talajjal keverve sár képződik, amely szerkezetében agyaghoz hasonlít.

A talaj szerves anyaga fontos összetevő, amely befolyásolja a termőképességét. A talajszerkezet értékes elemeinek növelése érdekében megfelelő mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása szükséges.

Ajánlott