Talajrétegek: mi a különbség egymáshoz és a szerkezethez viszonyítva a sorrendben

Minden talajnak, tekintet nélkül az elhelyezkedési zónára, van egy bizonyos szerkezete. A talajnak több fő rétege van, amelyek mindegyikét saját jellemzői jellemzik. Összetett kémiai összetételűek. A talaj termékenységének és szerkezetének felméréséhez ajánlatos részletesen figyelembe venni az egyes rétegek jellegzetes tulajdonságait.

A talajképződés folyamata: miért különbözik mindenhol a termékenység?

A talajok kialakulása a Földön több szakaszon ment keresztül. Kezdetben a sziklák megsemmisültek. Ez hőmérséklet-ingadozások, víz és szél hatására történt. A kis kőzetek képezték az elsődleges ásványokat, amelyekben szerves anyagok telepedtek meg.

Az első telepesek mohák és zuzmók voltak. A mikroorganizmusok is ebbe a kategóriába tartoztak. Életműködésük következtében a talaj szerkezete megváltozott, alkalmassá vált a magasabb rendű növények fejlődésére.

A talajképződés következő szakasza az éghajlattól – hőmérsékleti paraméterektől, páratartalomtól – függött. Minél kedvezőbbek voltak a feltételek, annál gyorsabban és könnyebben ment a későbbi folyamat. Nem titok, hogy délen gyorsabban képződik a talaj, mint északon.

Ez a folyamat a tereptől is függ. A lejtők nem képesek teljesen felszívni a vizet, és lefolyik, ami pangáshoz vezet. Ennek eredményeként a lejtőkön és az alföldeken a talaj szerkezete teljesen eltérő, ezért a termékenység mértéke is eltérő.

Hogy hívják a termőtalajt?

A talajoknak különböző rétegei vannak, amelyek szerkezetükben eltérőek.Horizontoknak hívják őket. A felszíni termékeny réteget humusznak nevezik. A talaj termékenysége a vastagságától és összetételétől függ. A talaj nem megfelelő használata és a mezőgazdasági technológia szabályainak megsértése a humuszréteg pusztulását idézi elő, ami eróziós folyamatokhoz vezet, és negatívan befolyásolja a talaj szerkezetét.

A talaj felszíni összetevőinek összetétele az élő szervezetek munkájától függ. A növények és állatok maradványai szolgálják életkörülményeiket. A felső réteg több horizontot tartalmaz:

1. Mulcsolás – növényi és állati maradványokat tartalmaz. Ide tartoznak a fű, a rovarok és más kis szervezetek. Ez a réteg védi a magvakat és a növények gyökér előtti töredékeit.
2. Biohumus - ennek a rétegnek a vastagsága 20 centiméter. A horizont szerves anyagokat tartalmaz. Növényzetből és állatokból állnak, amelyeket férgek és rovarok dolgoznak fel. Ez a réteg maximum tápanyagot és ásványi anyagot tartalmaz.
3. Ásvány – Valódi ásványi anyagforrásnak tekintik a mélyen gyökerező növények számára. A horizont több év alatt alakul ki. Ez idő alatt felhalmozódik benne az ásványi elemek, amelyek a szerves és szervetlen anyagok hosszan tartó átalakulása után maradnak.
4. Humous – speciális bioszintézis-folyamatokat biztosít. A kémiai reakciók következtében éghető gázok töltik be a humuszhorizontot. Hő- és energiaforrásként működnek.

Talajszerkezet a szakaszban

A talaj típusának és szerkezetének meghatározásához a rétegeit sorrendben kell tanulmányozni. A talajszelvényen mindig látható a rétegek összetétele. Ehhez használhat kész árkokat és gödröket, vagy saját maga készíthet téglalap alakú mélyedést.

Organogenikus horizontok

Organikus horizont olyan talajfelszín, amelynek tápanyagtartalma meghaladja a 30%-ot. Ide tartoznak az alom-tőzeg, tőzeg, humusz, eutorfon-tőzeg rétegek. A felsorolt rétegek vastagsága legfeljebb 50 centiméter lehet.

Eluvial

Ezeket a képződményeket világos szín és világos granulometrikus összetétel jellemzi. A humuszréteg alatt helyezkednek el. Eluviális rétegek alakulnak ki a talajfolyamatok hatására. Podzolos, humuszos-eluviális, eluviális-metamorf, szubeluviális.

A felsorolt elemek általában fehér vagy szürke színűek. Vastagságuk eléri a 20-25 centimétert. Ezeknek a rétegeknek az alsó elemei nem rendelkeznek egyértelmű szerkezettel. Hirtelen átlépnek a következő rétegbe.

Illuviális

Ez a talajhorizont meglehetősen sűrű szerkezetű. A tömörítés a talaj felső rétegeiből származó különféle anyagok szerkezetébe való bemosódása miatt következik be. A horizont nagyszámú kolloid elemet, valamint alumínium és vas szeszkvioxidokat tartalmaz. Nagyon mérgezőnek tartják a növényekre. Ennek a rétegnek a vastagsága eléri az 50-150 centimétert.

A jelzett horizont nagy sűrűsége és a vastartalmú elemek jelenléte megzavarja a gyökérrendszer fejlődését és megakadályozza annak teljes légzését. A rétegszerkezet javítása érdekében speciális szerszámokkal mélylazítás szükséges. Ehhez a föld kézi ásása is alkalmas. Rétegesnek kell lennie.

Metamorf

Ilyen rétegek az átlagos humuszmentes talajrétegben képződnek. Vastagságuk 15 centiméter. A horizont összevonható, ferallitikus-metamorf, sziallitos-metamorf, fragipán.

Hidrogén-akkumulatív

Ez a vastagság bármilyen talajban megjelenhet. Kristályok, fészkek vagy vénák formájában jelenik meg. A hidrogén-akkumulációs horizont gipsz, sóoldat, karbonát. Göbök és vastartalmú fajták is megtalálhatók.

tehén

Ez a kifejezés a talaj felszíni rétegében lévő szoros illesztésekre vonatkozik, amelyek nem férhetnek hozzá a növények gyökérrendszeréhez. 30 centiméter mélységben helyezkednek el, kapacitásuk pedig 10 centiméter. Ugyanakkor különböző típusú ilyen rétegek vannak - sivatagi héj, lábazat, laterit. Szilícium-, karbonát-, gipsz- és sókéreg is izolált.

Gley

Ez a kifejezés a föld tömegére vonatkozik, amelyben redukciós folyamatok figyelhetők meg, amelyek vasvegyületeket képeznek. Ez a réteg 25 centiméter mélységben található.Ugyanakkor vastagsága meghaladja az 50 centimétert. Az ilyen formák általában élénk színűek, kékes árnyalattal. Ezek a rétegek nem tartalmaznak oxigént, de a víz folyamatosan kering.

Altalaj

Ez a kifejezés arra a kőzetre vonatkozik, amelyben az altalajréteg kialakul. Vannak ilyen szerkezetek:

1. Anyakőzet - talaj képződik rajta. Ezt a réteget a C betű jelöli.
2. Mögöttes szikla – az anyakőzet alatt található, és egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik. Ezt a D betű jelöli.

Talajprofil példa

A föld vastagsága a következő sorrendben oszlik meg:

1. A horizont – a legmagasabbnak tekinthető. Növényi maradványokat és mikroorganizmusok maradványait tartalmazza. Ennek a rétegnek a jelölése A0. Az A1 tartályban részben lebomlott szerves részecskék és szervetlen anyagok vannak.Az A2 szekvenciát a sók és szerves elemek kioldódása jellemzi.
2. B vastagság – a tápanyagok felhalmozódási zónája.
3. C vastagság – tartalmazza az anyakőzetet.

A talajnak vannak bizonyos rétegei, amelyek mindegyikének megvannak a maga sajátosságai. A talaj szerkezetének és termékenységének meghatározásához fontos minden rétegének részletes tanulmányozása.

Ajánlott