Barna talajok: a kialakulás jellemzői és feltételei, a humusztartalom és a természeti területek

A barna talajok elterjedése a mérsékelt égövi éghajlati övezetekre esik, ahol viszonylag nedves és meleg viszonyok uralkodnak. Tűlevelű, lombos és vegyes erdők nőnek bennük, alattuk lágyszárú növényzet borítja. Vegye figyelembe a barna erdőtalajok jellemzőit, a talajképződési viszonyokat, a szelvényszerkezetet, a besorolást és a növényzet faji változatosságát. Hogyan javítsuk a barna talajokat a gazdaságos felhasználás érdekében.

Barna erdőtalajok jellemzése

A barna erdők három horizontból állnak. A barna színű humuszhorizont vastagsága 20 cm, humuszból és ásványi anyagokból áll. A humusztartalom magas - százalékban 4%, maximum - 8%, a talaj természetes termékenysége jól kifejeződik.

A humusz összetételében a fulvosavak dominálnak, nem a huminsavak, különösen ez a különbség a termékeny réteg alsó részén figyelhető meg. A humuszréteg aktív, a talajbaktériumok és a növényi gyökerek szerves anyagot kevernek ásványi részecskékkel. Emiatt előfordulhat, hogy a felső és a középső horizont közötti határ nem egyértelműen meghatározható.

A második horizont a talajképző horizontból kimosott ásványi anyagokból áll. A felső rétegből mikroorganizmusok és férgek által szállított szerves anyagokat is tartalmaz. A barna talajok második rétege gyakran gyengén kilúgozott, aminek következtében a szelvényen csak néhány só halad át. Az alsó réteget agyagok képviselik. A savassági táblázatot tekintve a barna erdőtalajok pH-ja 5,0 és 6,5 között van.

Humuszréteg vastagsága20 cmHumusztartalom4-8 %Humuszt alkotó savakFulvosavak Savasság

Features	Érték
pH 5.0-6.5.

A tipikus erdőtalajokra jellemző, hogy a mechanikai alkatrészek frakciói a szelvény mentén egyenletes szinten oszlanak meg. Némileg megnőtt az iszap mennyisége az átmeneti rétegben, ami a gleying folyamatnak köszönhető.

Gleying - az elsődleges ásványok biológiai és kémiai tényezőinek hatására másodlagossá történő átalakulásának folyamata, valamint az ásványok másodlagos képződésének folyamata a növényi maradványokból történő mineralizáció folyamatában. A gleying során iszap és ásványi anyagok, például vas, mangán, magnézium, kalcium, foszfor, alumínium és egyéb elemek halmozódnak fel a talajrétegekben.

Talajképződési feltételek és eloszlás

A földrajzi elhelyezkedés meghatározza azokat a folyamatokat, amelyek barna típusú erdőtalajokat képeznek. Ez egy mérsékelt éghajlat, átlagos hőmérséklettel és magas páratartalommal (1-nél nagyobb páratartalom).

A barna talajok kialakulásának egyik fő folyamata az alsó talajhorizontok gleyezése, valamint a mozgékony mállási termékek eltávolítása. A termékenység a széles levelű erdők lehullott leveleiből és az elh alt lágyszárú növényzetből nyert állandó szervesanyag jelenlétének köszönhető.

Burozemek a sík területen, az előhegységben, a völgyekben, a hegyi-erdős területeken alakulnak ki. Agyagon, vályogon, homokos kőzeten, törmelékes homokon képződnek. Minden barna erdő altípusban nagy mennyiségű vastartalmú ásvány szerepelt.

A pozitív hőmérséklet éves értéke a barna erdők elterjedési területein 2500 és 3000 °C között mozog. Az éves csapadék mennyisége 60-100 cm, a talaj fagy, de nem mélyen és nem sokáig. A barna talajok kialakulását kimosódó vízjárás jellemzi.

A barna erdőtalajok természetes elterjedési övezete Oroszországban a Kaukázus-hegység, az Altáj-hegység és a Távol-Kelet déli része. De sokkal nagyobb területet foglalnak el Közép- és Nyugat-Európában, Angliában, lefedik az Egyesült Államok keleti partvidékét és Kelet-Ázsiát.

Profilstruktúra

A profil felső rétegei termékenyek - ez egy laza alom, amely különböző mértékű bomlási fokú faalomból, sötétbarna színű humuszhorizontból áll. A réteg agyagos, csomós-szemcsés szerkezetű,laza,20cm vastag.Ezután jön egy átmeneti réteg,kavicsos-agyagos,csomós szerkezet,20-30cm vastag.Ezután sárgásbarna horizont következik,30-70cm vastag , tömörített, többszörös zúzottkő zárványokkal, kőzettöredékekkel. Gyengén mállott eluviumba megy át.

Osztályozás

A következő típusú barna talajokat különböztetjük meg: savanyú, savanyú podzolizált, sok savat tartalmazó, enyhén telítetlen, enyhén telített podzolált. A humuszos réteg állapota szerint durva-humusosra, illuviális-humuszra, gleyesre osztják.

A barna erdőtalajok olyan fiatal talajok közé tartoznak, amelyek viszonylag nemrégiben alakultak ki, és még mindig kialakulóban vannak. Ezért ezek egyértelmű osztályozása még nem alakult ki.

Mezőgazdasági felhasználás

A barna erdei fákat meglehetősen magas természetes termőképesség jellemzi, így mezőgazdasági növények termesztésére is használhatók. Gabona, zöldség vetésére, szőlő- és gyümölcsösök vetésére, tűlevelűek termesztésére használják.

Főleg szántóként használják, szénaföldekre és legelőkre. Az alacsony lábánál gabonát és ipari növényeket termesztenek. Ezek a fejlett zöldség- és gyümölcstermesztés területei is. A Távol-Keleten az erdőtalajokat is aktívan használják különféle növények termesztésére.

Növényzet

A barna erdőtalajzónára jellemző növényeket a bükkök, tölgyek, gyertyánok, kőrisek képviselik – a mérsékelt övi széles levelű erdőkre jellemző fafajták. Az erdők nagy részét kivágták, ez a terület mezőgazdasági terület.

Tűlevelű-lombos erdők nőnek a Távol-Keleten. A lucfenyők, fenyők, cédrusok, fenyők, keményfák – hársok, juharok és tölgyek – uralják őket. Az erősen nedves területeket réti és mocsári növények borítják.

Hogyan javítható a talaj?

Az erdőtalajok magas agronómiai értéke ellenére új területek szántásakor a humuszréteg kimosódik. A termékenység elvesztésének megelőzése érdekében a talajok megőrzéséhez hozzájáruló meliorációs és egyéb agrotechnikai intézkedéseket kell végrehajtani: zöldtrágya növényzet vetése, a termékeny réteg helyreállítása, a talaj meszezése, amelynek savanyúsága nem teszi lehetővé a talaj megőrzését. főbb növényfajták rajta.

A racionális növénytermesztésre irányuló intézkedések lehetővé teszik az összhozam fenntartását, sőt növelését, az erdőtalajok tulajdonságainak megőrzését a természetes termékenység határain belül.

Mivel a barna erdőtalajokat általában a felszíni vizesedés jelensége jellemzi, víz-levegő rendszerük javítására intézkedésekre van szükség, mint például a vízelvezetés, a felesleges víz eltávolítása, a szántóréteg szerkezetének javítása, annak növelése. teljesítmény és mások.

Lejtőkön történő használat esetén erős gyökerű növények ültetésével meg kell erősíteni azokat. Megnövekedett nedvesség esetén szisztematikus vízelvezetést kell végezni. A burozemek mezőgazdasági felhasználása lehetővé teszi a friss földek forgalomba hozatalát és az ipar termelékenységének növelését.

Az erdőterületek szántó- és rétterületre való megfelelő művelése, ésszerű használatuk e talajok tulajdonságainak megőrzéséhez, sőt javulásához vezet, a kimosódás leáll, ennek oka a javuló szerkezet, a mikroorganizmusok fokozott bioaktivitása, ill. a gabonafélék erőteljes gyökereinek hatása alatt.

A növényzet számára az erdei barna talajok kémiailag és biológiailag kedvezőek, annak ellenére, hogy nem olyan termékenyek, mint a fekete talajok. Ezt a tulajdonságot tükrözik a rajtuk bővelkedő buja erdők. Az avar éves mennyisége jelentős, körülbelül 8 tonna levél hullik hektáronként. A biológiai körforgáshoz elegendő mennyiség a talajra eső és az erdőtalajt alkotó szerves anyag tömege.

Mezőgazdasági felhasználás esetén az ilyen talajok érdekesek, frissen szántva és megművelve egyaránt. Sok fontos mezőgazdasági növény terem és terem rajtuk, és a mezőgazdasági területekről és gyümölcsösökről származó agrotechnikai intézkedések alkalmazásával jó termést lehet elérni.

Ajánlott