Zheltozemek és vörös talajok: talajjellemzők és humusztartalom, felhasználás
Ha összehasonlítjuk a zheltozemeket és a krasznozjomokat, akkor kiderül, hogy ezekben a talajokban sok a közös (felvevőképesség jellemzői, talajképződés folyamata). Ezek a területek a szubtrópusokra jellemzőek, és alacsony humusztartalommal rendelkeznek. Rendszeres trágyázás és öntözés esetén azonban felhasználhatók növények termesztésére.
Talajképződési feltételek
A zholtozemek és a vörös talajok a szubtrópusokon gyakori terméketlen talajok. Nedves és meleg szubtrópusi éghajlaton alakult ki. Összetételüket a szisztematikus mosás és kilúgozás befolyásolja.Az ilyen talajokat közepes szerkezetű, nagy nedvességkapacitás és alacsony humusztartalom jellemzi.
Az intenzív mosás következtében szinte minden elsődleges ásványi anyag lebomlik és másodlagos kőzetek keletkeznek. Az oldható anyagok lefelé mozognak, míg az oldhatatlan anyagok megmaradnak, és befolyásolják a talaj színét.
A talajtípus olyan éghajlaton jön létre, ahol az éves átlaghőmérséklet 13-15 fok. A szubtrópusokon a tél enyhe, a nyár mérsékelten meleg. Az ilyen területek elterjedési területén évente 1000-3000 mm csapadék hullik, főként az őszi-téli időszakban. A növény vegetációja a földrajzi helytől függően 200-365 napig tart.
A talaj színe a talajképző kőzetektől öröklődik. Egy ilyen talajréteg vastagsága -40-100 cm.Elterjedt a szubtrópusokon Észak- és Dél-Amerika déli részén, Észak-Afrikában, Délkelet- és Közép-Ázsiában, Dél-Ausztráliában, lokálisan Dél-Európában.
A vörös és sárga talajok jellemzői
A talajképződés hasonló éghajlati viszonyai ellenére ez a két talajtípus sok különbséget mutat. A fő jellemzők a domborzattól, az anyakőzettől, a növényzettől függenek.
Összetétel és tulajdonságok
Összehasonlító jellemzők (táblázat):
| Criteria | Zholtozems | Krasnozems|
| Agyag, agyagos, nehéz agyagos | ||
| Gömbös-prizmás, gyengén strukturált | Gömbös-szemcsés | Nedvességkapacitás |
| Közepes | Vízáteresztő képesség | |
| Közepes | Humusztartalom | |
| 4-8 % | Humuszhorizont | |
| 5–20 cm | Reakció | |
| Savas vagy enyhén savas pH 4-5 | Szín | Sárga a szabad, erősen hidratált vasvegyületek miatt |
| Állapot | Túlzott nedvességgel - ragadós, száraz időszakban - sűrű | |
| Magas szilícium-dioxid, alacsony vastartalom és egyéb ásványi anyagok | Magas vas- és alumíniumtartalom, alacsony kalcium-, magnézium-, kálium-, nátriumtartalom | |
Struktúra és genezis
A zheltozemek és a vörös talajok szerkezete sematikusan így néz ki: egy vékony (legfeljebb 5 cm-es) enyhén bomlott növényzet alatt egy barnás vagy szürkés árnyalatú humuszréteg (10-20 cm) helyezkedik el. csomós szerkezet. Alatta az átmenetitől (15-20 cm) kiindulva egy metamorf (agyagos) sűrű, sárga vagy vörös színű horizont (40-100 cm) található. Még alacsonyabb a szülőfajta.
Ami a keletkezést illeti, mindkét típus kialakulása savas környezetben, lombhullató vagy füves növényzet alatt történik. Az alomnak köszönhetően jelentős mennyiségű biomassza halmozódik fel - akár 21 tonna 1 hektáronként. A keletkezés hamuelemeket és nitrogént tartalmaz, amelyek a növények gyökértáplálkozásának alapját képezik. A talajképződés típusa podzolképző és szikes. Igaz, a krasznozemeknél maga a podzolizációs folyamat gyengén nyilvánul meg, ellentétben a zheltozemekkel.
Osztályozás és használat
Az éghajlattól függően a növényzet, a domborzat és a sárga talaj és a vörös talaj sajátos elhelyezkedése altípusokra oszlik. Ezeket a területeket a telítettség foka, szerkezete, a humuszhorizont vastagsága és egyéb jellemzők szerint osztályozzák.
A sárga talajok fő típusai:
- tipikus;
- podzolos-sárga föld;
- sárga földgley;
- podzolos sárgaföld gley.
A vörös talajok fő típusai:
- tipikus;
- podzolizált.
Az agráriusok mindkét talajtípust hőkedvelő mezőgazdasági növények termesztésére alkalmazták. A meleg és párás klímának köszönhetően ezeken a földeken jól megterem a citrusfélék, a dohány, a gyapot, a szőlő, a búza, a teacserje, az illóolaj és a különféle gyümölcsös növények. Igaz, a jó betakarítás érdekében szerves anyagok és ásványi műtrágyák (nitrogén, hamuzsír, foszfor) rendszeres kijuttatása javasolt. Száraz évszakban mesterséges öntözés szükséges. De a meleg éghajlat lehetővé teszi évente két növény termesztését.
A rossz ásványi összetétel mellett van egy másik probléma is. Az ilyen talaj savassága nem alkalmas a kívánt növények termesztésére. Savanyú vidékeken csak teacserjéket lehet ültetni. A citrusfélék, gabonafélék és gyümölcstermesztéshez meszezés szükséges. A területek fejlesztése során párhuzamosan az erózió elleni intézkedéseket is végrehajtják.
Ajánlott
Tajga talajok: fajták és jellemzők, alapvető tulajdonságok, humusztartalom
A tajga talajait nem túl magas termékenységi arány jellemzi. Ugyanakkor lenyűgöző területeket fednek le, és bizonyos jellemzőikben különböznek.
Sztyeppei talajok: gyakori típusok és főbb tulajdonságaik, humusztartalom
A sztyepptalajok elhelyezkedése, éghajlata, főbb típusai. Fizikai tulajdonságok, talajképződési folyamatok, a sztyeppei területek mezőgazdasági felhasználása.
Barna talajok: a kialakulás jellemzői és feltételei, a humusztartalom és a természeti területek
A barna talajok jellemzői. A talajképződés és eloszlás feltételei. Profilszerkezet és osztályozás. Gazdaságos felhasználás. Intézkedések a barna erdőtalajok javítására.
