Krími hagyma: termesztés a középső sávban és tárolás

Hazánkban mindenhol termesztenek hagymát. A különböző régiókban bizonyos fajták népszerűek, eltérő termesztési körülmények és ízek. A krími hagyma mentes a kellemetlen keserűségtől, amit a legtöbbünk nem annyira szeret. Ennek a növénynek a termesztése nem nehéz, de a j altai hagyma tárolásának módja, hogy ne romoljon, tanulmányozni kell.

Jellemző változatosság

J altát, vagy ahogyan krími íjnak is nevezik, utazók hozták a félszigetre a 19. században.Ez a Madera lapos faj fényes képviselője, amely az egész világon ismert. Friss salátákhoz kiválóan alkalmas, mivel nincs benne keserűség. A fajta leírása azt jelzi, hogy a készítményben kevés illóolaj van, ami miatt az ember nyálkahártyája nem irritálódik a feldolgozás során. Érdekes, hogy az ilyen tulajdonságokat csak a Krím-félsziget déli partján nőtt növények őrzik meg.

A j altai íj jellegzetessége a védő pikkelyek rózsaszín vagy lila színe. De a vastag, lédús pikkelyek hagyományos fehér színűek, ritka esetekben halvány rózsaszínűek. Egy hagymán legfeljebb 7 lédús pikkely lehet, amelyek vastagsága körülbelül 7 milliméter. A fej formája lapított, kerek.

A j altai hagyma érése hosszú. Ennek a fajtának a tenyészideje a csírázás pillanatától számítva 140-150 nap. Alkalmas a középső sávban történő termesztésre, de a változó éghajlati viszonyok ízváltozáshoz vezetnek.

Megkülönböztető jellemzők

A tenyésztők nagyszerű munkát végeztek, és új fajtákat hoztak ki, amelyek hasonlítanak a j altai hagymához. Ezt használják a gátlástalan eladók, akik a hozzá hasonló izzókat krímiként adják ki. Természetesen megfosztják őket kiváló testvérük minden tulajdonságától. Annak érdekében, hogy ne szerezzen hamisítványt, ismernie kell a j altai íj fő megkülönböztető jellemzőit:

• a lédús pikkelyek száma a szakaszban nem lehet több 7 darabnál;
• az igazi j altai hagymának nincs jellegzetes szaga;
• ez a fajta nem okoz könnyezést és nem irritálja a nyálkahártyát, kényelmes vele dolgozni;
• ízteszt elvégzésekor nincs keserűség és csípősség;
• a fejek júliusban érnek;
• a betakarított termés eltarthatósági ideje nem haladja meg az 5 hónapot.

Az utolsó tényt figyelembe véve nyugodtan kijelenthetjük, hogy tavasszal vagy nyár elején már nem lehet megvásárolni a j altai íjat, egyszerűen nem fog kitartani addig az időszakig.

A termesztés jellemzői

A j altai hagymát még a félszigeten is palántában termesztik. A középső sáv körülményei között ugyanezt teszik. 3-4 hónapra jó, teljes értékű, kiváló minőségű fejeket kapnak. A palánták termesztéséhez közönséges, erre a célra tervezett dobozokra lesz szüksége. Egy réteg termékeny talajt öntünk beléjük, és elkezdik előkészíteni a magokat.

A vetés ideje általában február közepe. A csírázási folyamat felgyorsítása érdekében a j altai hagyma magjait 2 napig vízben áztatják. Ezenkívül a vetés megkönnyítése érdekében szárítják. A tapaszt alt kertészek megvárják, amíg néhány mag kikel, és csak ezután kezdik el vetni őket.

A talajban 1 centiméter mély hornyok vannak kialakítva. Hagyjon köztük 5 centiméter távolságot. A magokat egymástól 1 centiméter távolságra rakják ki. A j altai hagyma öntözése spray-palackból történik. Ellenkező esetben megmoshatja a termést. A doboz jó megvilágítású, meleg helyiségben van elhelyezve.

Amint a j altai hagyma hajtásai megjelennek, a hőmérsékletet nappal +16 °С-on tartják, éjszaka pedig +10 °С-nál nem magasabban.

A krími hagyma palántában történő termesztése érdekében a talajt nem szabad hagyni, hogy túlságosan kiszáradjon. Az öntözést pontosan egy héttel a nyílt talajba merülés előtt leállítják. Ez idő alatt a palánták megkeményednek. Napközben a dobozokat kiviszik az utcára. Ha nem fenyeget éjszakai fagy, akkor éjszakára hagyhatja a növényeket.

A zöldtömeg növekedésének időszakában a j altai hagyma nagy mennyiségű tápanyagot igényel. Kéthetente egyszer végezzük a műtrágyázást komplex ásványi műtrágyákkal. A nyílt talajba merülést csak akkor hajtják végre, ha egy fiatal növényen már 3 toll van, és magassága 20 centiméter. Ez előtt általában 2 hónap telik el a magok elvetésétől számítva.

A kültéri ápolás jellemzői

A j altai hagyma palántáinak sikeres termesztése érdekében az átültetést felhős, nem forró napon végezzük. Ilyenkor a növények kevésbé betegszenek meg és jobban befogadják őket. A fiatal hagymák átültetéséhez ősz óta sorokat kell vágni egy korábban előkészített és megtermékenyített ágyon. A köztük lévő távolság legalább 25 centiméter.

A j altai hagymát 10 centiméter után egymástól távolítják el. A mélységet ugyanazt választják, amelyen a dobozban nőttek. E rendszer szerint 1 négyzetméterenként legfeljebb 45 j altai hagyma palánta ültethető el.Az öntözést permetezővel felszerelt öntözőkannából kell végezni. Ezt rendszeresen meg kell tenni, amíg a növények meg nem gyökereznek. Egy héttel később megtörténik az első műtrágyázás szerves trágyával (ökörfarkkóró vagy csirketrágya oldata).

A növekedés folyamatában a j altai hagymát minden évtizedben etetik kálium-foszfor műtrágyával. Ezt július végéig folytatják. Útközben fellazítják a talajt és eltávolítják a gyomokat. Amint a teteje megsárgul és a földön hever, a hagyma nyaka pedig megpuhul, itt az ideje a betakarításnak.

Betakarítás és terménytárolás

A földön termesztett hagymákat megfelelően meg kell őrizni. A betakarítás később kezdődik, mint más fajták, és augusztusra vagy szeptember elejére esik. A j altai hagyma ekkor érik, és eléri a technikai érettség szakaszát. A betakarítás idejét nem lehet késleltetni, mert az őszi esőzések miatt megrohadhat.

A tárolási problémák elkerülése érdekében a j altai hagymát száraz időben igyekeznek betakarítani, amikor a hőmérséklet még nem süllyedt +10-+15 °С alá. Abban a helyiségben, ahol a terményt tárolják, az ideális páratartalom 50%. A lakásban hagyma tárolása megengedett, ha a hőmérséklet nem túl magas.

Miután a hagymákat eltávolították a kertből, jól megszáradnak, majd fonni kezdenek. A j altai hagymát saját teteje segítségével fonják össze. Nagyon sok szövéstechnológia létezik, ízlés dolga, hogy melyiket részesíti előnyben. Hogy a fejek ne érjenek egymáshoz, felakasztják a pincében a mennyezetről, és tárolásra hagyják.

Még ha ideális körülményeket teremtenek is, és gondosan választották ki a helyiségeket, a betakarítás nem tart tovább 5 hónapnál, ezért ez idő alatt érdemes megpróbálni eladni.

A salátafajták közül a j altai hagyma áll az élen, melynek elterjedt termesztése egyre nagyobb lendületet vesz. Kiváló ízű, és nincs jelentős hiányossága. Csak sokan vették észre, hogy ha az ünnepek alatt palántákat vásárolnak a Krím-félszigeten, majd termesztik őket vidéki házukban, az eredmény nem olyan ízletes. Ennek az az oka, hogy a krími hagyma, amelynek termesztését a közelmúltban a középső sávban kezdték el, hajlamos megváltoztatni a növekedési helytől függően. És nem a jobb kedvéért teszi. Ezért ne panaszkodjon, és ne keresse a kudarcok okait - ezek genetikailag benne vannak a növényben. Az igazi j altai vöröshagyma csak a Krím déli partján termeszthető.

A kertkultúra egyébként csak közvetett kapcsolatban áll J alta város nevével. Valójában nem ezen a helyen tenyésztették, és szinte senki sem foglalkozik mezőgazdasággal az üdülővárosban.Valószínűleg az íjat J alta környékén vásárolták az utazók nyaralásuk alatt, innen ered a név is.

A területen termesztett és termesztésre más vidékekre vitt hagymafajták tulajdonságai nem változnak olyan drámaian. De a krími gazdáknak tetszik: ez a fajta biztosítás a hamisítványok ellen. Ha valaki egészséges és ízletes terméket szeretne élvezni az asztalán, és nem krokodilkönnyeket hullatni, akkor biztosan vásárol tőlük árut.

A rövid eltarthatósági idő arra késztette az embereket, hogy elgondolkodjanak azon, hogyan tartsák a j altai hagymát az esedékességnél tovább, hogy megfőzhessék kulináris remekeiket. Ekkor merült fel a konzerválás és a pácolás ötlete. Természetesen ez már nem friss hagyma, azonban megfelelő elkészítéssel nem veszíti el tulajdonságait, és sokféle étel elkészítésére használható.

Ajánlott