Őszi búza takarmányozása tavasszal: milyen műtrágyákat kell kijuttatni és 1 ha-onként

A búza fejlődése és termése közvetlenül függ a talajban lévő tápanyagok mennyiségétől. A tápanyaghiány miatt a növények lemaradnak a növekedésben. Emellett csökken a levéltömeg és a szemek száma. Az őszi búza megfelelő tavaszi takarmányozásával jelentősen növelhető a szemminőség és a termésparaméter. Fontos, hogy ennek során kövesse a műtrágyára vonatkozó utasításokat.

Etetés típusai és időzítése

A téli növények tavaszi vegetációs időszakának korai kezdetét alacsony hőmérséklet és rövid nappali órák kísérik. Ilyen helyzetben a fotoszintézis során nem termelődik a szükséges mennyiségű tápanyag, és lelassul a levéllemezek fejlődése.Ezért a gabonaféléket mindenképpen értékes tápanyagokkal kell ellátni. Nitrogénre, magnéziumra, káliumra, foszforra van szükségük.

Ugyanakkor fontos betartani a tápanyag-kijuttatási rendszert:

1. Az első fejtrágyázást kora tavasszal végezzük. Ebben a szakaszban érdemes könnyen emészthető nitrogén anyagokat használni. Ehhez általában ammónium-nitrátot használnak. Ezt tartják a legártalmatlanabb fejtrágyatípusnak. A fogyasztás mértékét a növények állapotának és a tenyészidő kezdetének figyelembevételével kell kiszámítani. A hajtások jó fejlődése esetén az organogenezis 2-3 szakaszában érdemes 30% nitrogént hozzáadni. Ez elősegíti, hogy a búza erőteljes szárakat képezzen, növelje a terjedést és az állomány sűrűségét. Ha a termények egy része tél után megfagy, a nitrogén mennyiségét a cseppfolyósodás mértékének figyelembevételével kell meghatározni.
2. A második etetés az organogenezis 2. szakaszában történik. Ugyanakkor az őszi búza a csőbe jutás szakaszában van. Az optimális adagolást az első alkalmazásnak megfelelően választják ki. A minimális mennyiség a teljes nitrogénszükséglet 50%-a.
3. A harmadik alkalommal kell kijuttatnia a maradék műtrágyát. Az eljárást a fejelés kezdetétől a szemek teljes megteltéig kell végrehajtani. Ebben a szakaszban a felső levelek aktivitása és a fotoszintézis hatékonysága nő.

A fejtrágyázás főbb jellemzői fagyott talajon

Fagyott talajon végzett fejtrágyázáshoz egy közönséges nitrogénkészítményt, az UAN-t használnak, amely karbamid-ammónia keverék. A leggyakoribb osztályok a 28 és a 32. Ezek a nitrogén százalékos arányát mutatják. A gyógyszer 3 formában tartalmazza a hatóanyagot - ammónium, nitrát és amid.

Az őszi búza tavaszi vegetációja nem túl aktív. Ezért a felsorolt formák fokozatosan asszimilálódnak. A KAS 28 márkát alacsonyabb hőmérsékleten - -9 fokig használják. A CAS 32 legalább 0 fokos hőmérsékleten használható.

Milyen anyagok szükségesek az őszi búzához?

Az őszi búzának számos tápanyagra van szüksége, amelyek mindegyike felelős bizonyos funkciókért. Különösen fontos a kalászos takarmányozás, ha minden évben ugyanazokat a parcellákat vetjük, és figyelmen kívül hagyjuk a vetésforgó szabályait. Ilyen helyzetben a betakarítás után a talaj erősen kimerült. Ezért a kultúrnövények ültetésekor feltétlenül ügyelni kell a takarmányozásra.

Különböző eszközöket használnak a tápanyagkészletek pótlására. Az egyik legelterjedtebb gyógyszer a salétrom. Hasznos a szerves és ásványi műtrágyák kombinálása is. Használatuk jellemzőit a táblázat mutatja be:

Temény elérhetősége Érvényességi időszak Rövid Hosszú

Flow		Ásványi	Vegyi	Gyors
Magas		Organic	Állati-Zöldség	Ez időbe telik, amíg lebomlik
Alacsony

Javasoljuk a szerves és ásványi készítmények kombinálását, figyelembe véve a bejövő anyagok általános normáját. Ugyanakkor egy kis tápanyaghiány is jobb, mint a feleslegük.

Application Rates

A búzatermesztésben a trágyázás feltételesen több szakaszra oszlik. A növények etetését ősszel el kell kezdeni. Ebben az esetben ajánlatos nitrogént használni - legfeljebb 30 kilogrammot 1 hektáronként.

A búza tavaszi takarmányozása a következő lépéseket tartalmazza:

1. A nitrogén műtrágyák kora tavasszal, az organogenezis 2-3 szakaszában történő kijuttatása 1 hektárral növeli a termőképességet és a sűrűséget. Ezt a fejtrágyát regeneratívnak is nevezik. Ugyanakkor a dózist a növények állapotának és a vegetáció helyreállításának kezdeti időpontjának figyelembevételével szabályozzák.Ebben a szakaszban 30-60 kilogramm hatóanyagra van szükség.
2. A második fedőtrágyázás a csőbe való belépés szakaszában történik. Ez segít az oldalsó szárak növekedésének javításában és a kalász szemcseméretének növelésében. Az adagolás az első etetés figyelembevételével kerül beállításra, és az összes nitrogén 50%-a - N 60-90.
3. A harmadik fejtrágya a fejezés és a szemcsetöltés szakaszára esik. Ekkor a nitrogén utolsó részét N 30-60 mennyiségben vezetik be. Ez elősegíti a felső levelek vegetatív folyamatának folytatását és a fotoszintézis intenzitásának fokozását.

Melyik műtrágyát válasszunk búzához?

A búza normális növekedéséhez és fejlődéséhez időben és helyesen kell takarmányozni.

Nitrogén-kiegészítők

A nitrogén egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik, és előnyös a gabonanövények számára. Az anyag biztosítja a gyökérrendszer növekedését és a növények földi töredékeit. Ezenkívül befolyásolja a gabona vegetációs időszakát. A nitrogént főként a búza igényli a csírázás és az azt követő fejlődés során.

Ugyanakkor nem lehet túl sok nitrogénkészítményt kijuttatni ősszel. Ez csökkenti a téli fagytűrő képességet, és növeli a kártevők és betegségek iránti fogékonyságot. Ha az őszi kalászosok nitrogénhiányt tapasztalnak, lemaradnak a fejlődésben, és halványzöld színűvé válnak. Ebben az esetben a szárak vékonyak, a levelek kicsik. A nitrogénhiány a tüskék kialakulása során a szemek teltségének csökkenéséhez vezet.

Foszfortáplálék

A foszfor fontos szerepet játszik a növényi fotoszintézis folyamatában. Jelen van az akkumulátorvegyületek összetételében, amelyek befolyásolják a légzést és a termésnövekedés energiáját. A foszfor csökkentheti a felesleges nitrogént és növelheti annak hatékonyságát.

Ez az elem befolyásolja a mikroorganizmusok fejlődését a talaj szerkezetében, és jelentősen megnöveli azok aktivitását biológiai szinten. Ez az anyag energiát ad a növénynek a fejlődés minden szakaszában és a különböző talajtípusokon.

A foszfort azonnal ki kell juttatni – az ásás és a magok ültetése során. Már a hajtások kiköpésének szakaszában kezd hatni. Ez az anyag különösen fontos a csőképződés szakaszában.

Ez az elem segít a gyökerek növekedésében, és befolyásolja a csírák barátságos termését. Hozzájárul a palánták védelméhez a súlyos fagyoktól a megfelelő mennyiségű védőkomponens - különösen a cukrok - felhalmozódásával. Az anyag védelmet nyújt a betegségek és a megszállás ellen, kedvezően befolyásolja a kalászok sűrűségét és sűrűségét.

Kálium-táplálék

A kálium nagyon fontos a búza normál fejlődéséhez. Segít erősíteni az immunrendszert és növeli a fagyállóságot zord időben. A kálium felelős a gyökérrendszer táplálásáért és kialakulásáért, valamint hozzájárul a szemek tömegének növeléséhez az érési időszakban.

A virágzás során a gabonafélékben a kálium maximális mennyisége halmozódik fel. A hideg időjárás hirtelen beköszöntével az anyag megvédi a növényeket a hipotermiától. Képes a régi levelekről a fiatalokra költözni. A gabonafélékben lévő káliumfelesleg azonban a növények korai öregedéséhez vezet.

Kálcium-táplálék

A kalcium felelős minden növény növekedéséért. Jelentősen növeli a gabonafélék ellenálló képességét a baktériumok és gombák hatásával szemben. A kalciumhiány befolyásolja a gyökérrendszer állapotát, megakadályozva annak növekedését. Ennek eredményeként általában nem telíthető vízzel és hasznos elemekkel. Ahogy egy növény növekszik, növekszik a kalciumszükséglete.

Magnézium tápanyag

A magnézium szükséges a búzához a fehérje- és szénhidrát-anyagcseréhez, valamint a megfelelő légzéshez. A sejtek oxigénnel való telítése viszont kedvezően befolyásolja a tenyészet fejlődését.Magnéziumhiány esetén a búza levelei megsárgulnak. Ennek az elemnek a hiányának pótlására levéltáplálást végeznek. A magnézium-szulfátot a csőképződés befejezésének szakaszában és a fő művelés kezdetekor kell előállítani.

Kénes étel

A kén felelős a fehérje anyagcseréért. Ennek az elemnek a hiányával a kultúra fejlődése lelassul. A kéntartalmú adalékokat a talaj ásásakor - ültetés előtt - ajánlott alkalmazni. A kén asszimilációja a teljes tenyészidőszak alatt történik.

Szerves műtrágyák

A kívánt hatás elérése érdekében a szerves anyagokat ősszel kell a talajba juttatni. Ennek köszönhetően tavasszal lehet telíteni a talajt tápanyagokkal. Műtrágyaként csirketrágyát, trágyát, humuszt használnak. 1 hektáronként 25-30 tonna anyagot kell felhasználni.

Jelentkezési szabályok

A búza megfelelő táplálásához kövesse az alábbi ajánlásokat:

• 5 milliméternél nem nagyobb átmérőjű granulátumot használjon;
• Az etetés nedvességtartalmának 1,5-15%-osnak kell lennie;
• A keverékek egyenletes eloszlásához speciális technikát kell alkalmazni.

Az őszi búza termését a tápanyagok minősége és mennyisége határozza meg. Ezért olyan fontos betartani a műtrágyára vonatkozó ajánlásokat.

Ajánlott