A talaj különbözik a kőzettől: milyen tulajdonságok és hogyan alakulnak ki
El sem tudjuk képzelni bolygónkat hatalmas számú egyedi és fenséges hegy nélkül. Hogyan keletkeztek, van-e kapcsolat a talaj és a kőzettömegek között? A litoszféra ezen fontos elemeinek kialakulását és a köztük lévő különbséget a geológia tudománya magyarázza. Milyen tulajdonságai vannak a kőzetnek és a talajnak? E jelenségek ismerete segít a környező bioszféra megértésében.
Definíció
A talaj a talaj felszíni rétege, amely a lábunk alatt van, szerves és szervetlen anyagok összetett összetétele, ahol élő szervezetek számos generációja él.Évmilliók alatt alakult ki hegyi tömegekből. A föld geológiája megváltozott az erózió, a csapadék, az ásványok hatására. Növényi maradványok, mikroorganizmusok, lehullott levelek tették a dolgukat.
A bolygó összes élő szervezetének csaknem egyharmada a talajban található. Alapja homok agyaggal és iszappal.
Mi a különbség a kőzet és a talaj között
Lényeges különbségek vannak a talaj és a kőzettömeg között.
A talaj a sziklával ellentétben a következőket tartalmazza:
- Termékenység. Ez a legalapvetőbb különbség a talaj és a kőzetrétegek között. Jelenlétét elősegítik a növények gyökerei élő mikroorganizmusokkal. Ez nagyban függ a kémiai elemek készletétől. Semmi sem nő a kövön és az ásványokon.
- Humuszos réteg. A növényi gyökerek, a különféle mikroorganizmusok javítják a talaj szerkezetét, több humuszréteget képezve. A hegyek kőrétegének összetétele változatlan marad.
- Sűrűség. Köbcm-enként 1 g talaj tekinthető optimálisnak A talaj laza szerkezetű, így a növény gyökerei mélyen behatolnak. A kőzetek sűrűségét ásványi összetételük, a pórusokat kitöltő anyagok (például gáz, olaj) és előfordulásuk függvényében határozzák meg.
A talajképző kőzeteket szülőkőzeteknek nevezzük, belőlük képződik a talaj. Eredetükben, összetételükben, szerkezetükben különböznek.
A talaj képződése
A talaj erős természeti tényezők hatására alakult ki a kőzetből évmilliók során. A földi kőzettömegek mintegy 95%-a megszilárdult magmából keletkezik, szinte nem vesznek részt a talajképzésben. Az üledékes lerakódások egy középső réteget alkotnak, ahol a növények nem nőnek, de sok ásvány van.
Az üledékes rétegen talaj képződik, amely fokozatosan halmozódik fel a folyók, tavak alján és sík helyeken. A fizikai mállás során a kövek összezúzódnak anélkül, hogy összetételük megváltozna. Ennek köszönhetően a víz behatol rajtuk, ami a talajképzésben is fontos szerepet játszik.
A kövek kémiai mállása oxigén, szén-dioxid, víz részvételével megy végbe. A különféle ásványokból származó hegyek sziklái vízben oldódnak. Ennek eredményeként ásványok jelennek meg és új tulajdonságokat szereznek (például felszívódás).
A biológiai mállás a talajképzés utolsó lépése. A mikroorganizmusok a hegyek pusztításában is részt vesznek, majd ők maguk is a leendő szárazföldi talaj részévé válnak, ásványi anyagokkal gazdagítva azt.
A talaj köztes kapcsolat az élő és az élettelen természet között. Például az ásványok, mint a tőzeg, a mészkő és az élettelen elemek élő mikroorganizmusok maradványaiból képződnek.
A talajrétegekben lévő üregeket levegő tölti meg, ahol mikroorganizmusok telepednek meg, amelyek a halál után lebomlanak, majd szervesen gazdagítják a talajt. A talajképződés folyamata elsődleges és antropogénre oszlik, a második az emberi hatáshoz kapcsolódik.
A talajképződés kezdetének azt a pillanatot tekintjük, amikor a mikroorganizmusok növényekkel megtelepedtek a hegyi rétegek mállási termékeiben, ezek maradványai változtatták a talajt új természetes testté. Ennek az új testnek a legfontosabb mutatója a termékenység.
Rockformáció
A hegyek természetes kialakulásának három típusa van:
- magmatic;
- üledékes;
- metamorf.
A magmatikus eredet az elsődleges. A magma a mélyből kitörhet a föld felszínére, majd idővel lehűl és megszilárdul. Masszív, sűrű szerkezetű, a teljes tömeg 95 százalékát foglalja el, de nem vált talajképzővé.
A magmás képződmények leggyakoribb eleme a gránit. A föld mélyén folyékony halmazállapotú magmából keletkezett.
A kőzetek, mozgó víztestek mállásakor üledéktípusok képződnek, amelyek a Föld felszínének 75%-át borítják. A lerakódásaik termékeit, valamint az élőlények maradványait üledékesnek nevezik, ez a tudományos meghatározás szerint másodlagos eredetű, ásványok töredékein, állati csontvázmaradványokon, ágak és fatörzsek alapja. A gipsz, szilvin, dolomit, kalcit üledékes eredetű.
Metamorf típusú kőzettömegek keletkeztek az üledékes és magmás kőzetek vastagságának folyamatos változása következtében. A forró gázoknak való kitettség, az erős és hosszan tartó kompresszió következtében olyan változások következnek be, amelyek ásványi anyagok megjelenéséhez vezetnek: talkum, grafit, klorit és márvány.
A hegyek átalakulásának eredményeként létrejövő kőzetek és ásványok kialakulása mindig nagy érdeklődésre tart számot.
Ajánlott
Agyagos talaj: hogyan néz ki a talaj és a talaj tulajdonságai, javítási módszerek
Az agyagos talaj laza talaj, amely homokot és agyagot tartalmaz. Ezt a fajta talajt számos olyan tulajdonság jellemzi, amelyek lehetővé teszik a kertészkedéshez való felhasználását.
Szerkezet nélküli talaj: mi ez és jellemzői, miben különbözik a szerkezetitől
A szerkezet nélküli talaj főbb jellemzői. A szerkezeti talaj jellemzői. A különböző talajtípusok különbségei, előnyei és hátrányai, felhasználási kilátások.
Hogyan lehet megtudni, hogy milyen talaj található a helyszínen: hogyan lehet ellenőrizni, hogyan különbözik a könnyű és a nehéz talaj
Megértjük, hogyan tudhatja meg, milyen talaj található a helyszínen. Meghatározzuk a talaj típusát, a talaj összetételét és savasságát az országban, megtanuljuk, hogyan lehet gyorsan javítani a kertben.
