A tőzeg bányászata: fejlesztési módszerek, lelőhelyek Oroszországban és a világban

A tőzeget szerves tüzelőanyagként, természetes és olcsó műtrágyaként használják növények táplálására, hőszigetelő anyagként és egyéb célokra. Nézzük meg, hogyan zajlik a lerakódások kialakulásának folyamata, hogyan és hol bányászják a tőzeget, milyen emberi tevékenységi területeken használják. Hogyan tárolják és szállítják, hol vannak a tőzeglelőhelyek Oroszországban és a világon.

A betétek kialakulásának folyamata

A tőzeg a mocsári körülmények között lebomlott növényzet maradványaiból képződő kövület. A mocsarakban fokozatosan és állandóan lerakódik a részben lebomlott szerves anyag, amely lassan a felszínen lerakódott tőzeggé alakul.

A fosszilis nyersanyagok fejlesztését tőzeglápokban végzik, amelyek folyóvölgyekben és vízgyűjtőkben találhatók. A mocsári növényzet a domborzattól és a csapadékkal és a talajvízből a mocsarakba kerülő ásványi sók koncentrációjától függ. A magaslápokból származó tőzeg sphagnum mohákból, áfonyából, gyapotfűből, hangából, az alföldi lápokból - sásból, mohából, égerből és nyírből képződik.

Nézetek megtekintése

A tőzegláp növényzete az ásványtípust alkotja: felvidéki, síkvidéki és átmeneti. Az összetételt kémiai vegyületek határozzák meg (jól oldódnak vízben), valamint humin- és fulvosavak, lignin, cellulóz, bitumen jelenléte. A kémiai elemek közül a szilícium, a vas, az alumínium, a kalcium dominál. A hamumaradék összetétele rezet, mangánt és más értékes nyomelemeket tartalmaz, amelyeket aztán a növények táplálkozásukra használnak fel.

Hogyan és hol bányászják a tőzeget

Az enyémet többféleképpen bányászják. A tőzegtelepek ipari fejlesztése a mocsarak lecsapolásával kezdődik. A víz elvezetése ásott csatornákon keresztül történik. A legelterjedtebb bányászati módszer a marás. Speciális technika a réteget finom morzsára darálja. A kapott masszát kevergetve szárítjuk. Szárítás után kupacokba gereblyézik, összegyűjtik és feldolgozásra küldik. A masszát granuláljuk vagy darabokra sajtoljuk.

A bányászat második lehetősége az ásatási módszer vagy a csomós. A nyersanyagokat ezzel a módszerrel darabok, nem pedig zúzott tömeg formájában bányászják. A bányászat menete: a tőzegkitermelő gép korongját 0,5 m mélységig bemerítjük a rétegbe, amely a kivágott darabokat a felszínre emeli. A gép belsejében a masszát összenyomják és kinyomják. A darabokat megszárítják és újrahasznosításra küldik.

Egy másik, szinte soha nem használt módszer a faragás. A nyersanyagokat kézzel bányászják, lapáttal vágva. A téglát szárítják és újrahasznosítják.

Hol használják?

A tőzeg fő felhasználási területe a mezőgazdaság. Az anyagot szerves trágyaként használják minden típusú szabadföldi növényhez, üvegházakban is használják. Aljzatként palántaneveléshez használják, talajkeverékekhez adják.

Ez az anyag porózus, könnyű, jól átereszti a levegőt és a nedvességet, ásványi elemeket, humin anyagokat tartalmaz. Meglazítja az aljzatot, jó feltételeket teremt a gyökérképződéshez, lehetővé teszi a növények intenzív növekedését és egészségét. Műtrágyaként semleges reakciójú, magas láptartalmú tőzeget használnak. Savanyú szórható a savanyú talajreakciót kedvelő növények alá.

A tőzeg alapanyagokat talajtakaró és szigetelőanyagként használják a növények fedésére, ami megvédi a földet a kiszáradástól és a fagyástól. A tőzeg alapanyagokból palánták és virágok termesztésére szolgáló öntött és préselt termékeket készítenek.

A kukacokat tőzeges szubsztrátumban tenyésztik, és komposztot készítenek. A földekre fektetik, hogy javítsák a talaj állapotát, lazítsák és puhítsák a talajt.

A tőzeget a mezőgazdaság mellett az állattenyésztésben is használják alomanyagként. Az építőipar számára hőszigetelő lemezeket és blokkokat készítenek belőle. Télen jól megtartják a hőt, védenek a zaj behatolásától.

A tőzeget a vegyiparban cellulóz, bitumen, paraffinok, huminsavak, ammónia, kátrány, fenolok és egyéb anyagok előállítására használják. Felhasználják a kohászatban, az orvostudományban, szűrőket készítenek belőle szennyvíztisztításra, szerkezetek vízszigetelésére, szén-dioxid és mérgező vegyületek megkötésére a levegőből. A tőzeg továbbra is az egyik fontos ásványi anyag az energiaiparban, és erőművek tüzelőanyagaként használják.

Tárolás és szállítás

Hosszú távú tároláshoz a tőzeget nyílt területekre rakják ki. A tőzegrétegek vastagsága és mérete kicsi, ez azért történik, hogy a tőzeg ne melegedjen fel és ne gyulladjon be spontán. Nem szabad tárolni olyan tőzeget, amelynek hőmérséklete meghaladja a 40 ° C-ot, a tömegben félkoksz szennyeződések, csomós tőzeg fa keverékével, száraz fű van. A tőzeget teljesen fém gondolakocsikkal szállítják.

Betétek Oroszországban és világszerte

Az északi féltekén a tőzeglelőhelyek övezete északon Nyugat-Szibériától az Atlanti-óceánig terjed. Észak-Amerikában az ásványlelőhelyek a kontinens északkeleti részén találhatók. Az összes tőzegkészlet 80%-a az északi féltekén található, Kanada az első a kitermelés tekintetében, Oroszország a második.

A déli féltekén tőzeget bányásznak Délkelet-Ázsia szigetein. A kitermelt nyersanyagok mennyiségét tekintve a déli lelőhelyek alulmaradnak az északiaknál.

A mocsaras területeken keletkező tőzeg számos iparág számára fontos: mezőgazdaság, kohászat, vegyipar. Műtrágya, építőanyag gyártás természetes alapanyaga.

Ajánlott