A talajszennyezés forrásai: példák és jellemzők a főbb veszélyekre

A természeti erőforrások helytelen és felelőtlen felhasználása víz-, levegő- és talajszennyezéshez vezet. A mérgező elemek fokozatosan felhalmozódnak a földben, így alkalmatlanná válik a mezőgazdaságra. A talajszennyezés forrásai a vegyi üzemek, a szántóföldeken ellenőrizetlenül használt növényvédő szerek, a háztartási hulladékok és a kipufogógázok. Az ilyen szennyezés következményei a talajerózió és a krónikus betegségek.

A talajszennyezés fő forrásai

A technológiai fejlődés kényelmesebbé teszi az emberek életét, ugyanakkor negatívan hat a környezetre.A gyárak munkája következtében nemcsak a levegő szennyeződik, hanem a talaj is. Azonban nem csak az ipari vállalkozások kibocsátása a talajszennyezés forrása. Ehhez hozzájárul a nagy mennyiségű növényvédőszer-használattal járó helytelen mezőgazdasági gazdálkodás, a növekvő számú gépjárművek, a háztartási hulladékok technológiasértéssel történő elhelyezése.

Ipari hulladék és kibocsátás

Nehéz elképzelni egy modern ember életét ipari vállalkozások nélkül. A kétségtelen előnyök mellett azonban elsősorban a környezetet is károsítják. Az ipari vállalkozásokat tekintik a levegő-, víz- és talajszennyezés fő forrásainak. Ez annak köszönhető, hogy bármely üzem vagy gyár működése során nagy mennyiségű hulladék keletkezik, amely mérgező a talajra.

A Föld antropogén szennyezése attól függ, hogy pontosan mit csinál a termelés:

• kohászati üzemek - tevékenységüket mindig a nehézfémek sók felszabadulása kíséri, amelyek a talajban leülepednek, és abban az emberre veszélyes koncentrációban halmozódnak fel;
• gépgyártó vállalkozások - a működés során hulladék keletkezik arzén- és berilliumvegyületek, valamint cianidok formájában;
• A műanyaggyárak veszélyesek a benzolt és fenolt tartalmazó hulladékkal;
• A szintetikus gumi gyártása veszélyes anyagokkal, például katalizátorhulladékokkal szennyezi a környezetet, amelyek a talajra és a benne növő növényekre egyaránt leülepednek.

Az emberre a legveszélyesebb három fém – a kadmium, a higany és az ólom. Hatásuk eleinte finom, de idővel felhalmozódnak a szervezetben, és súlyos egészségügyi problémákhoz vezetnek.A termelési hulladék nemcsak az emberre, hanem a talajban élő hasznos mikroorganizmusokra is negatív hatással van, ennek következtében a talaj elveszti tulajdonságait, és nem lehet rajta gazdag növényt termeszteni.

Hőenergia-társaságok

Az égési folyamatokon alapuló üzemanyag- és energiakomplexum vállalkozásai a környezetszennyezés fő forrásainak számítanak, beleértve a talajt is. A hőerőművekben használt komponensek kémiai kölcsönhatása miatt új, az emberre még veszélyesebb összetevők szintetizálódnak. A földbe kerülnek, ahol később gyümölcsöt termesztenek.

Jármű kipufogógáz

Évről évre nő a járművek száma, különösen a nagyvárosokban. A kipufogógázok nemcsak a légkört, hanem a talajt is szennyezik, és a csapadékkal együtt bejutnak.Különösen veszélyesek a nitrogén-oxidok, a szénhidrogének és az ólom. Ezek a kémiai elemek a talaj felső rétegébe behatolva belépnek a körforgásba, amely a táplálékláncokhoz kapcsolódik, és ennek eredményeként behatol az emberi szervezetbe.

Ezen túlmenően a növekvő járművek száma a mezőgazdasági földterületek csökkenéséhez vezet, amelyek helyén autópályák és utak épülnek. A kipufogógázok hatására a talajerózió folyamata felgyorsul, és körülbelül száz év kell ahhoz, hogy a növénytermesztésre alkalmas 1 cm-es termékeny réteg helyreálljon.

Háztartási hulladék

A nem megfelelően ártalmatlanított háztartási hulladék nagy károkat okoz a környezetben. A közművek a talajra gyakorolt negatív hatásukat tekintve bizonyos esetekben felülmúlják mind a járműveket, mind az ipari vállalkozásokat. Évente több ezer tonna háztartási hulladék keletkezik a sűrűn lakott városokban, amelyeket hulladéklerakókba raknak le, nem pedig újrahasznosító üzemekbe.

Az ilyen hulladéklerakók tonna szeméttel nemcsak a talajt mérgezik meg, hanem a levegőt és a vizet is. Ennél is nagyobb veszélyt jelent a települési szilárd hulladék elégetése, ebben az esetben hamuszemcsékkel, mérgező komponensekkel, sok kilométerre szétszórva. Ma nagyon kevés újrahasznosító üzem képes megoldani ezt a problémát, és nem tudnak megbirkózni a nagy mennyiségű szeméttel.

A polietilén, műanyag, háztartási gépek hulladékai nagy veszélyt jelentenek a környezetre. Korhadóan nagy mélységig behatolnak a talajba, és nem csak káros anyagokkal fertőzik meg a talajt, hanem elpusztítják a termőréteget is, amely a növények termesztéséhez szükséges.

Mezőgazdaságban használt műtrágyák és növényvédő szerek

A műtrágyák, gyomirtó szerek és növényvédő szerek egyrészt elősegítik a mezőgazdasági növények magas terméshozamát.Másrészt azonban, ha az ilyen szerek adagját túllépik, felhalmozódnak a talajban, és máris, ahelyett, hogy hasznosak lennének, károsak. Az ENSZ 1980 óta a mezőgazdaságot a négy legveszélyesebb föld- és talajvízszennyező anyag közé sorolja.

A vegyszerek két kategóriája jelent veszélyt a talajra – ezek az ásványi műtrágyák és növényvédő szerek:

1. Ásványi kiegészítőkre van szükség a talajból évente kimosott tápanyagok pótlásához. Kis mennyiségben bevezetve elősegítik a hozam növelését, a gyümölcsök méretének növelését és a zöldségek és gyümölcsök eltarthatóságának meghosszabbítását. A műtrágyák ellenőrizetlen használata és az ajánlott adagok túllépése azonban talajszennyezéshez vezet. Ráadásul a talajból a nitrátok a gyümölcsökbe, onnan pedig az emberi szervezetbe jutnak.
2. A peszticidek segítenek a gyomok, kórokozók és rovarkártevők elpusztításában. Erős vegyszereket tartalmaznak, amelyek az ajánlott adagolásban nem károsítják a termesztett növényeket és a talajt.Ha azonban szisztematikusan túllépik a vegyszerek kijuttatási mennyiségét, azok felhalmozódnak a talajban, és negatív hatással vannak annak termékenységére.

A szántók öntözésére használt szennyvíz

Ha egy mezőgazdasági termelő szennyvizet használ a szántóföldek öntözésére, az a mérgező komponensek felhalmozódásához vezet a talajban, amelyeket egy ilyen folyadék tartalmaz. Ipari hulladékot, köztük nehézfémeket tartalmaznak.

Olajszivárgás

Az olajfinomítók termékei által okozott szennyezés nemcsak a kitermelés helyén, hanem a szállítás során, valamint a szivárgás során is előfordul. Az olajtermékek antropotechnogén hatása következtében a talaj toxikus elemekkel telítődik, amelyek behatolnak a termesztett növényekbe, majd onnan az emberi szervezetbe. A csővezetékek és ipari feldolgozó üzemek baleseteiből származó szennyezés az egyik leggyakoribb.

Savas eső

A szennyezés egyik példája a savas csapadék – eső, köd és hó. A tápanyagok talajból való kimosódása és a mérgező elemek felszabadulása a termékeny talajréteg pusztulásához vezet. A nehézfémek felhalmozódnak a növényekben, károkat okozva, és onnan bejutnak az emberi szervezetbe, és betegségek kialakulását idézik elő.

Természetes források

A talajszennyezés egyik természetes forrása az antibiotikumok emberi használata. Használatuk után a kórokozó baktériumok kiürülnek a szervezetből és elterjednek a környezetben, beleértve a talajba jutást is. A migráció eredményeként a kórokozók új formái jelennek meg, amelyek ellenállnak a gyógyszereknek.

Egyéb okok

A mérgező elemek földben való felhalmozódásának okai a mezőkben és erdőkben történő műanyagégetés, a gyomirtó- és rovarölőoldatok ártalmatlanítása, valamint a vetésforgó be nem tartása.

A szennyezés következményei

A talajszennyezés visszafordíthatatlan következményekkel jár a környezetre nézve, és ha a problémát nem oldják meg időben, jelentősen csökken a mezőgazdaságra alkalmas földterület mennyisége.

Veleszületett és krónikus betegségek

A talaj külső anyagokkal történő szennyezése veszélyes betegségek kialakulásához vezet az emberekben. Ez lehet mind a banális hasmenés, mind az onkológiai patológiák, minden attól függ, hogy mely toxinok érintették a szervezetet. A terhes nő testét veszélyes anyagoknak való hosszú távú expozíció a gyermek fejlődésében rendellenességeket és veleszületett betegségeket okoz.

Növényekre gyakorolt hatás

A növényekben felhalmozódó vegyszerek károsítják a szöveteiket, és negatívan befolyásolják a gyümölcsök képződését, csökkentve a terméshozamot. Mivel a toxinok hatására a termékeny talajréteg elpusztul, a növények növekedése és fejlődése lelassul, megjelenésük deformálódik.

Talajerózió

A technogén eredetű talajerózió különösen veszélyes, mivel az ilyen hatások következményeit több mint egy évig meg kell szüntetni. Ennek eredményeként a talaj minőségi jellemzői csökkennek, ami befolyásolja a mezőgazdasági termékek hozamát és minőségét.

Mérgező füstök és gázok

A talajban felhalmozódó mérgező elemek a szél és a nap hatására gőzökké alakulnak, amelyek a levegővel nagy távolságra szétterjednek, és bejutnak az emberi légutakba.

A talajszerkezet változása

A vegyszerek negatív hatással vannak a mezőgazdasági talaj szerkezetére is. A helyzet az, hogy a toxinok elpusztítják a talajt feldolgozó hasznos mikroorganizmusokat, és termékenyebbé teszik azt.

A probléma megoldásának módjai

A talajszennyezés megelőzésének több módja is van, mindegyiknek megvan a maga hatékonysági foka, előnyei és hátrányai, ezért az eredmény eléréséhez ajánlott integrált megközelítést alkalmazni.

Az újrahasznosítás és a hulladékkezelés modern módszerei

A modern technológiák lehetővé teszik a hulladék biztonságos komponensekké történő feldolgozását, erre a célra granulátorokat, mágneses szeparátorokat, zúzógépeket, szárítókat és autoklávokat használnak. Mivel az ilyen berendezések nem olcsók, a gátlástalan cégek szívesebben égetik el a szemetet, semmint újrahasznosítják.

Talajtisztítás

A talaj mérgező anyagoktól való tisztításának módszerei három kategóriába sorolhatók: kémiai, fizikai és termikus. Az első esetben a talaj kilúgozási folyamatát, valamint a szennyező anyagok komplex vegyületekké történő megkötését hajtják végre bizonyos vegyszerek alkalmazásával. Fizikai módszerrel a föld felső rétegét eltávolítják és ártalmatlanításra küldik, helyette termékeny talajt öntenek.A termikus módszer pirolízist és a talaj melegítését foglalja magában.

Telajmentesítés

A földterület rekultivációja két szakaszban történik. A műszaki szakasz magában foglalja a talaj előkészítését a későbbi mezőgazdasági felhasználásra, a biológiai szakasz pedig a föld termőképességének helyreállítását célozza.

Mezőgazdasági intézkedések

A szennyezés részleges megszabadulása érdekében a gazdálkodók zöldtrágyanövényekkel vetik be a földeket. Megtisztítják a talajt a vegyszerektől és méreganyagoktól, de csak kisebb eltömődéssel.

Alternatív energiaforrások használata

A termikus hulladék talajra gyakorolt káros hatásainak csökkentése érdekében alternatív energiaforrásokat használnak, beleértve a szelet, a vizet és a napfényt.

Ajánlott