A talaj meszezése: hogyan kell megfelelően dezoxidálni és kijuttatási arányokat, a legjobb időzítést

A savas talaj savasságát csökkenteni kell, mert nem minden növény fejlődik jól ilyen talajban. A meszezés a talajjavítás egyik kötelező agrotechnikai módszere. Fontolja meg a talaj típusait a savasság alapján, annak szintjét, hogyan lehet meghatározni a talaj savasságát, hogyan és mennyit kell hozzáadni a mészhez, valamint azokat a gyakori hibákat, amelyeket a kertészek elkövethetnek a talaj meszezése során.

Miért meszezni kell a talajt?

A gyorsmeszet kalcium-oxidnak nevezik, de az oltott meszet a meszezéshez használják, amit pelyheknek neveznek. A kalcium a fő elem az összetételben, de az ásványi anyagban magnézium és más elemek is jelen lehetnek.

A talaj mész hozzáadásának fő célja a savasság normalizálása, de kalcium műtrágyának is tekinthető. A meszezés után nemcsak a savasság csökken, a talaj fellazul, jobban felszívja a nedvességet, ami a felső rétegeiben megmarad. A talaj kiszáradása lelassul, a nedvesség bejut a növények gyökereibe. Csökken a növényekben felhalmozódó mérgező anyagok mennyisége. A talaj savasságának normalizálódása következtében megteremtődnek a feltételek a hasznos talajmikroflóra szaporodásához.

Savassági fokok

A talaj semleges savasságát pH 6,5-7 értékkel jelzik. Ha az érték kisebb, akkor savanyú. A talajok enyhén savasnak számítanak 5-6 pH-értéken, mérsékelten savasnak - 4-5 pH-értéken, erősen savasnak - pH 4-nél vagy az alatt. Az ilyen talajok deoxidációt igényelnek.

A savasság hátrányosan befolyásolja számos kultúrnövény fejlődését, kevésbé hozzáférhetővé teszi a növények számára a mikroelemeket, növeli a káros fémvegyületek hozzáférhetőségét, rontja a talaj fizikai tulajdonságait.

Talajtípusok savasság foka szerint

A podzoli erdő, az agyagos-gyepes, a tőzeges és a tűlevelű talajok savasnak minősülnek. Erősen savanyú - mocsári talaj és alföldi tőzeg, enyhén savanyú - gyep és hanga.

Semleges reakció csernozjomban, lombhullató és humuszos talajban. A karbonátos talajok lúgosak.

Hogyan lehet azonosítani?

A területe talajának savasságának meghatározásához különböző módszereket használhat. Nézzük meg őket közelebbről.

Asztali ecet

Vegyünk egy földdarabot, szórjuk a fóliára, és meglocsoljuk ecettel. Ha nem történik semmi, akkor a kert talaja savas, és nem lesz reakció. Ha a massza felületén sistergő buborékok jelennek meg, akkor a reakció semleges vagy lúgos. Ebben az esetben a meszezés nem szükséges.

Cseresznye- vagy ribizlilevél tea

Vegyük a cseresznye- vagy ribizlileveleket, öntsünk forrásban lévő vizet, és hagyjuk állni 20 percig. Öntsük a földet az infúzióba; ha a folyadék kékes színűvé válik, akkor a talaj savanyú, a folyadék zöldes lesz - semleges vagy lúgos.

Szőlőlé

Egy pohár friss gyümölcslébe bele kell dobni a kertből kivett földet. Ha színváltozás következik be és buborékok kezdenek kirajzolódni, akkor azt lehet mondani, hogy a talaj savas.

szóda

Először is össze kell kevernie a talajt vízzel, hogy folyékony masszát kapjon. Szórjunk rá szódát. A sziszegés és buborékolás savas reakciót jelez.

Egyéb módszerek

Azt is megtudhatja, hogy savanyú-e a talaj a területen a rajta növő gyomok alapján. Savanyú termesztésen: lósóska, zsurló, hanga, moha, menta, sás, csillagfürt, cincér, útifű, hajlott fű, hegymászó, mustár, erdei tetű, boglárka.A semlegeshez közelebbi reakciójú területeken megtalálhatók: csalán, búzafű, rózsafű, kamilla, csikófű, bogáncs, quinoa, retek, csenkesz, lóhere, búzavirág, szappanfű, rang. A lúgos kémcsövek, vadmák, pacsirta jelenik meg.

Hogyan vigyük fel megfelelően a meszet a talajra

A meszezés legjobb ideje az ősz, amikor a területet telelésre készítik elő, amikor a növénymaradványok betakarítása és az ásás folyamatban van. Ha valamilyen oknál fogva ezt a szezon végén nem lehetett megtenni, akkor tavasszal is lehet meszelni, de legkésőbb 3 héttel a magvetés vagy palántaültetés előtt.

A mészszükséglet kiszámításához nem csak a megművelt területet kell meghatározni, hanem más tényezőket is: mechanikai összetételt, természetes savtartalmat, a meszezés után az ágyásokban termesztendő növények savigényét.

Hozzávetőleges kijuttatási mennyiség különböző talajtípusokhoz (g/m2):

• erősen savas - 250-től tőzeges területeken és 900-ig agyag esetén:
• közepes savanyú - 100-tól 650-ig;
• enyhén savas - 50-500.

A teljes adaggal történő meszezést nem évente, hanem 4-5 évente egyszer végezzük. A mész gyakoribb használata nem hoz hasznot, hanem kárt a bór és a réz, valamint a nagy mennyiségű kálium elérhetőségének csökkenése miatt. A talaj mésszel való kezelése után egy másik savassági vizsgálatot kell végezni. Szükséges, hogy semleges vagy enyhén savas reakciót mutasson, ami szintén elfogadható. A vizsgálatot minden évben el kell végezni, és ha kiderül, hogy a savasság növekszik, kis adag mésszel semlegesíteni kell. Por alakúnak kell lennie, minél finomabb, annál jobb. Egyenletesen oszlassuk el a port az ágyásokon, és utána mindenképpen ássuk ki és lazítsuk meg a talajt. Az ásás mélysége a fő alkalmazásnál 20-25 cm, részleges alkalmazásnál - 10 cm.

Gyakori hibák

Ne használjon friss égetett meszet, amely maró hatású és égési sérüléseket okozhat. Használat előtt bolyhos oltott meszet kell vásárolnia, vagy oltott meszet kell használnia.

Nem adhatunk meszet a talajhoz, ha olyan növények nőnek rajta, amelyeknek a gyökerei is elégethetők. Ezért csak kora tavasszal vagy ősz közepén szabad használni, amikor nincs termés az ágyásokban.

A mész nem kombinálható műtrágyával, először dezoxidálni kell a talajt, majd műtrágyát kell hozzáadni. Az alkalmazások közötti intervallumnak legalább 2 hétnek kell lennie. Ha a mészt és a műtrágyát együtt alkalmazzák, reakcióba léphetnek, és olyan vegyületeket képezhetnek, amelyek károsak a növényekre. Mivel a mész sok kalciumot tartalmaz, kijuttatása után módosítani kell a műtrágyák mennyiségét, különösen azokat, amelyek ezt az elemet tartalmazzák, hogy ne legyen felesleg a talajban.

Ha nem alkalmaz biztonsági óvintézkedéseket a mésszel végzett munka során, bőrirritációt vagy égési sérüléseket szenvedhet. Feltétlenül viseljen gumikesztyűt és légzőkészüléket, amely megvédi a bőrt és a légutakat a púdertől.

Erősen savanyú telephelyén el kell végezni a talaj meszezését. Egy ilyen földön nem lehet jó termést elérni, mert nem teremtették meg a növények normális életének feltételeit. Ez egy egyszerű mezőgazdasági technika, amelyet ritkán hajtanak végre - 1 alkalommal több évben. A mész bármelyik vaskereskedésben megvásárolható, száraz helyiségben sokáig eláll, egymás után több évig használható. Alkalmazása normalizálja a savasságot, táplálja a növényeket kalciummal, magnéziummal és egyéb nyomelemekkel, megakadályozza a nehézfémek, nitrátok bejutását ezekbe, vagyis jobbá teszi a zöldség- és gyümölcstermékeket.

Ajánlott