Hogyan neveljünk otthon almafát magról, és lehetséges-e

A kertészek többféle módszert alkalmaznak a gyümölcsfák szaporítására. A legkényelmesebb és legáltalánosabb a magvakból történő ültetés módja. Ha almafát szeretne magból nevelni, fontos kitalálni, hogyan kell megfelelően előkészíteni a magot és a talajt. Emellett olyan tényezők is fontosak a fák fejlődése szempontjából, mint a további gondozás, az éghajlati és környezeti feltételek.

A módszer előnyei és hátrányai

A gyümölcsfák szaporítási módszerének számos komparatív előnye és hátránya van.

A pozitívumok közé tartozik:

1. Az almafa, amelyet magból nevelnek, magas, tartós, fagyálló és erős.
2. A magvakból palántázást otthon is el lehet indítani, és csak azután lehet átültetni a nyílt talajba.
3. A leszálláshoz nincs szükség speciális ismeretekre, csak kövesse a lépésről lépésre szóló utasításokat.

Az új fák magról történő termesztésének fő hátránya az, hogy az ültetés után több évnek kell eltelnie, amíg a palánták kinőnek és elkezdenek termést hozni. A hátrányok közé tartozik továbbá a többszöri átültetés szükségessége a palánta fejlődésének kezdetén.

A vetőmag előkészítésének szabályai

A gyümölcsfa termesztésének eljárása megköveteli az almamag előzetes előkészítését. A vetőmag feldolgozása beltéri és kültéri ültetéskor is szükséges.

A vetőmag előkészítése olyan egyszerű lépések következetes végrehajtását jelenti, amelyeket még egy kezdő kertész is meg tud tenni otthon.

Öblítés

A palántaneveléshez szükséges magok előkészítésének első lépése a mosás. Ehhez tegye a magokat egy edénybe szobahőmérsékletre melegített vízzel, és óvatosan keverje össze 5 percig. Ezután le kell engedni a vizet, és a magokat gézre teríteni. A vetőmag mosási folyamata szükséges a felső bevonat eltávolításához, amely késlelteti a növekedést.

Áztatás

A megmosott magokat több napig áztassa szűrt vízben, hogy megduzzadjon. A folyadék hőmérséklete 20-25 fok legyen. A magvak csírázási képességének növelésére és a fertőző betegségek előfordulásának megelőzésére növekedésserkentőket adhatunk a vízhez.A kertészeti szaküzletekben ezeknek a készítményeknek a széles választéka megtalálható, amelyek a termesztett fajta szerint választhatók.

Rétegződés

A rétegződési folyamat magában foglalja a magvak keményedéséhez szükséges kedvezőtlen feltételek kialakítását.

A rétegződés eredményeként a magvak a természetes csírázási feltételekhez készülnek. A rétegződésnek több fajtája létezik.

Az első módszer mesterséges, amihez szüksége van:

• keverje össze az almamagot tőzeggel és homokkal, 1:3 arányban;
• hígítsa fel a kapott keveréket vízzel, amíg a folyadék el nem kezd a felszínre folyni;
• tartsa a magokat egy hétig szobahőmérsékleten, hogy megduzzadjon;
• tegye az aljzatot a hűtőbe 2 hónapra.

A téli körülmények mesterséges utánzása növeli a vetőmagok immunitását, ami pozitívan hat a további érésre és terméshozamra. Van egy természetes rétegződési módszer is, amelyhez nyár végén vagy szeptemberben el kell távolítani a magokat a gyümölcsökről, alaposan le kell öblíteni és a földbe kell ültetni.

Az első fagy után valamivel a mag alkalmazkodik, és tavasszal kelnek ki a csírák, készen állnak a változó időjárási körülményekre.

ültetés dátuma

Ha a magokat otthon ültetjük el, akkor a cserépbe vetés évente is elvégezhető, de a szabadföldi állandó helyre való átültetést késő tavasszal érdemes elvégezni. Ahogy az alma palánták fejlődnek, nagyobb tartályokba kell átültetni őket.

Természetes rétegzett magvak kihelyezése esetén a vetőmag elültetésének optimális ideje az ősz eleje.Nyár végén almafát is ültethet. Ebben az esetben a magokat mosás és áztatás után azonnal átültetik a talajba. Ősszel és télen a mag megduzzad, természetes rétegződésen megy keresztül, és a tavasz beköszöntével kihajt. Az ültetésnél fontos betartani a fő szabályt, hogy a magvakat a várható fagy kezdete előtt 3-4 héttel szabad talajba kell helyezni.

Az optimális talaj előkészítése és a magvak elültetése

Mielőtt elülteti a magokat a talajba, elő kell készítenie. A földnek telítettnek kell lennie tápanyagokkal. Otthoni termesztéskor meg kell tölteni a tartályokat termékeny talajjal, tőzeggel, humusszal, fahamuval és szuperfoszfáttal. Hasonló összetételre van szükség nyílt terepen történő ültetéskor.

A magokat sekély, legfeljebb 5 cm mély barázdákba kell ültetni, a palánták közötti távolságnak 10-15 cm-nek kell lennie a szabad gyökérfejlődéshez.Ha a növényeket több évig egy helyen, átültetés nélkül tervezik termeszteni, akkor a távolságot meg kell duplázni.

Palántagondozás

A palánták intenzív növekedésének biztosításához szükséges a megfelelő gondozásuk. A kicsírázott magvak nyílt talajra helyezése után kedvező feltételeket kell teremteni a gyökerek fejlődéséhez, a zöld növényzet növekedéséhez és az alma éréséhez. Ha otthon szeretné kicsíráztatni a magot, akkor a szokásos gondozási szabályokat is be kell tartania.

Az öntözés gyakorisága és mennyisége

A gondozás alapvető szabálya a rendszeres öntözés. A talajt a fa fejlődésének minden szakaszában nedvesen kell tartani. Először, a palánták nyílt talajba ültetése után, az öntözést naponta kétszer kell elvégezni kis mennyiségű folyadékkal. Továbbá, az élet első évében, amíg a gyökérrendszer nagyra nő, hetente egyszer öntözhető.

Javasoljuk, hogy a palántákat kora reggel vagy este öntözze, amikor a nap kezd lenyugodni. Meleg időben ne öntözzük a fákat, mert a nedvesség nagy része azonnal elpárolog, és ha víz kerül a levelekre, azok kiéghetnek.

Etetés

Nyáron a fák aktív fejlődése és a termés minőségének javítása érdekében fejtrágyázás szükséges a talajra. A közönséges szerves trágyákat, például a csirketrágyát és a trágyát legjobb elkerülni a palántanevelés első évében, mivel ezek károsan befolyásolhatják a palántákat. A növényi táplálás megfelelőbb módja a humuszpótló vagy humuszos infúzió.

Az őszi fagyok beköszönte előtt a kifejlett palántákat kálium-foszfor oldatokkal trágyázzák meg, amelyek növekedésserkentőként működnek.A talajlazítás során szuperfoszfátot és kálium-kloridot öntenek a felszínre. Ásványi műtrágyák használatakor ügyeljen arra, hogy a műtrágyázást öntözéssel fejezze be.

Csírák metszése

Amikor a palánták magasra nőnek, és nagyszámú sűrű ágat alkotnak, a növényzet megzavarhatja a többi telepítést, és megnehezítheti a gondozást. Ebben az esetben csíramintára van szükség. A metszés fő célja a palánták optimális térfogatának biztosítása, az aktív növekedés helyreállítása és a régi ágak eltávolítása.

Először is le kell vágnia a kiszáradt és letört ágakat, majd csökkentenie kell a korona magasságát. Annak érdekében, hogy ne veszítsék el a jól növekvő ágakat, és ne csökkentsék a hozamot, úgy kell levágni a koronát, hogy az ágak kevesebb mint egyharmadát távolítsák el.

Szükséges-e kőből nevelt almafát beoltani

Ahhoz, hogy olyan almafát neveljenek, amely folyamatosan nagy termést hoz, a tapaszt alt kertészek először csírát szednek a magból, majd beoltják egy felnőtt fára.

A fák szaporításának ez a megközelítése annak a ténynek köszönhető, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy egy adott fajta magról nyerhető, és a csírák oltása a legtöbb esetben pozitív eredményt ad.

A csírák beoltásával almafát nevelhet, amely erős törzsével és a negatív külső hatásokkal szembeni ellenállóképességével fog megkülönböztetni. Az ápolás és a további betakarítás folyamatának egyszerűsítése érdekében az alanynak alacsony növekedésű fajtájú fát kell használni.

Az almafa kártevői és betegségei, valamint az ellenük fellépő intézkedések

A nem megfelelő gondozás, a rossz éghajlati viszonyok és a terméketlen talaj gyakran betegségek kialakulásához és káros rovarok megjelenéséhez vezet a fákon. A leggyakrabban előforduló betegségek közül a lisztharmat, a varasodás és a gyümölcsrothadás.

Minden fertőzés egyedi jellemzőkkel rendelkezik, amelyek szemrevételezéssel kimutathatók.A lisztharmat kialakulásával a kéreg és a növényzet felületén szürke bevonat jelenik meg, amely idővel elsötétül. A fák levelei sárgulni kezdenek és kiszáradnak, az almafa immunitása leesik, és megszűnik gyümölcsöt hozni. A varasodás olyan gombás fertőzésre utal, amely a leveleket és a virágzatot érinti. A betegség hatása miatt a gyümölcsök öntése leáll, felületüket repedések, foltok borítják. A gyümölcsrothadás hasonló tünetekkel jár, amikor a termés megsérül és a földre omlik.

Az almafákat megtámadó kártevők közül érdemes kiemelni a zöld levéltetűt, a levélférget, a balekot és az almalepkét. A rovarok megfertőzik a fák lombozatát és termését, ami csökkenti a termés mennyiségét, előrehaladott esetekben a palánták elpusztulnak. A betegségek megelőzése és következményeik leküzdése érdekében a fákat fungicid készítményekkel kell kezelni. A kártevők elpusztításához rovarölő szerekre és riasztó oldatokra van szükség.

A vegyszerek használatának előnye, hogy elősegítik a fák növekedését anélkül, hogy károsítanák az embert.

Milyen kihívásokkal nézhet szembe?

Amikor új almafát próbálnak kinevelni magról, még a tapaszt alt kertészek is számos problémával szembesülhetnek.

A gyakori nehézségek a következők:

1. Az átültetések szükségessége. A palánta fejlődésének kezdeti szakaszában a növényeket többször át kell ültetni. Ha a törékeny palántákat új helyre viszi át, fennáll a gyökérrendszer vagy a szár károsodásának veszélye.
2. A betegségek és kártevők általi érintettség valószínűsége. A mezőgazdasági technológia megsértése és a kedvezőtlen éghajlat rothadáshoz, valamint a lombozat és a gyümölcsök károsodásához vezet.
3. A magvak romlása. A vetőmag előkészítése során számos árnyalatot figyelembe kell venni, így a technológia megsértése esetén nem lehet palántákat beszerezni.

Az általános gondozási és pontossági szabályokat betartva egészséges fákat nevelhet, amelyek rendszeresen almatermést hoznak.

Ajánlott