Tavaszi búza Aquilon: a fajta leírása és jellemzői, az ültetés és a gondozás

A tavaszi búza a világ egyik fő élelmiszernövénye. A gabonát gabonafélék, tésztafélék készítésére, sütéshez használják. A tavaszi gabonakorpa és a szalma a haszonállatok nélkülözhetetlen takarmánya. Az Akvilon fajta tavaszi búzát német tudósok fejlesztették ki. 2013-ban az Orosz Föderáció területén befejeződtek a fajtakísérletek, és hivatalosan is engedélyezték a gabona termesztését a különböző éghajlati övezetekben.

A búza leírása és jellemzői

Az Akvilon tavaszi búza fő célja a sütőipari termelés. Ezért a vizsgálatok során fokozott követelményeket támasztottak az értékes gabonafélékre.

Ennek eredményeként az Akvilon kalászos termés tavaszi fajtájának következő jellemzői tárultak fel:

• füves növény felálló, közepes magasságú, ellenáll a lerakódásnak és a maghullásnak;
• a rizómák gyorsan nőnek és fejlődnek, ami növeli a fajta ellenálló képességét a hosszan tartó hővel és szárazsággal szemben;
• növekedésre és száradásra hajlamos fű;
• Szabványos szalma, az érési szakaszban arany árnyalatot kap;
• a fül sűrű, fehér színű, hengeres kontúrú, erős viaszbevonattal;
• a fül felső részét rövid, vékony akn fedi;
• közepes méretű szem, festett, 1000 mag súlya 32-37 g;
• a gabona fehérjetartalma meghaladja a 18%, fehérje - akár 16%, glutén - akár 30%, üvegesség - 81%.

A termés érési ideje közvetlenül függ a termesztési régió éghajlati és időjárási viszonyaitól:

1. A déli régiókban a betakarítás az aktív tenyészidőszak 76-78. napján történik. Mérsékelt éghajlaton az öregedési időszak 84-85 napra nő.
2. A fajta termése magas, akár 34 centner 1 ha-onként. A maximális szemtermés 54 centner volt 1 hektáronként.
3. Aquilon fűre jellemző a hő- és szárazságállóság, könnyen tolerálja a napi hőmérséklet-ingadozásokat.

Fontos! Az Akvilon lágy búzafajta a termesztési feltételek és gondozás szempontjából szerény, különféle éghajlati övezetekben termesztik.

Az Aquilon fajta előnyei és hátrányai

Mint minden kultúrnövénynek, a tavaszi gabonának is vannak előnyei és hátrányai.

Méltóság:

• kiváló termés és hozam;
• magas gabonajellemzők – 1-2 osztályba sorolt, sütőipari gyártásban használatos;
• időjárással és éghajlati anomáliákkal szembeni ellenállás;
• ebből a fajtából származó tavaszi búza érett állapotban nem rakódik le.

A gabona magas fehérjetartalma lehetővé teszi a gabonafélék felhasználását gabonafélék előállításához. A hiányosságok között megjegyzendő bizonyos típusú gombás és vírusos elváltozásokkal szembeni gyenge immunitás.

Fontos! A tavaszi búzát gyakran elnyomják a gyomok, ami negatívan befolyásolja a hozamot, ezért szükséges a talaj gyomirtókkal való kezelése.

A tavaszi búza termesztésének sajátosságai

A jó minőségű és bőséges gabonatermés eléréséhez be kell tartani a helyes vetésforgót. A tavaszi gabonafélék legjobb előfutárai a napraforgó, hüvelyesek, évelő fűfélék, burgonya, cékla és kukorica.

Vetéshez szelektív, nagy szemeket használnak, az 1000 magra vetített átlagos tömeg nem lehet kevesebb 35-36 g-nál. Az ültetés előtt a magot hő- és gombaellenes kezelésnek vetik alá.

A tavaszi búza vetésének időpontja közvetlenül függ a termőhelytől. Minél korábban végzik el a munkát, annál magasabb a gabonanövények termése.

1. A magvak csírázása a talajban átlagos hőmérsékleten kezdődik, +1 és +3 fok között.
2. A palánták megkövetelik a napi hőmérsékleti rendszert. +15 fokon a hajtások 6-7 nappal a vetés után jelennek meg, +5 fokon pedig akár 20 nap alatt is áttörnek a magok a talaj felszínére.
3. A tavaszi búza a vetőmag csírázása idején akár -13 fokot is elvisel, virágzáskor pedig -2 fokig.

Egy tavaszi kalászos vegetációs időszaka korlátozott, de elég intenzív. Ezért a gabonaféléket jól előkészített, trágyázott, szerves és ásványi anyagokban gazdag talajba ültetik. A kultúra magas követelményeket támaszt a talaj nedvességtartalmával szemben is.

A gabonanövények vetése kereszt- vagy keskenysoros módszerrel történik. Az ültetési anyag vetési aránya a termesztési régiótól is függ:

• a sztyeppei övezetekben és délkeleten 1 hektáronként legfeljebb 160 kg vetőmagot használnak fel;
• csernozjom zónákban és erdősztyeppeken - legfeljebb 210 kg vetőmag 1 ha vetésterületre;
• Nyugat-Szibériában és a Távol-Keleten - akár 200 kg gabona 1 hektáronként.

A vetés a talaj termékenységétől és szerkezetétől függően 3-8 cm vetésmélységgel történik.

Fontos! Az Akvilon tavaszi búzafajtákat nem ültetik magas savtartalmú talajba. Ilyen körülmények között a kultúra leállítja növekedését és fejlődését, majd meghal.

Növénygondozás

A tenyészidőszakban a füvet etetik, öntözik, és megelőző intézkedéseket tesznek a gyomok eltávolítására. A fejtrágyázást szezononként 2-3 alkalommal végezzük, nitrogéntartalmú és ásványi műtrágyákkal. Öntözze a termést, amikor a talaj kiszárad. Amikor megjelenik a gyom, speciális vegyszereket használnak.

Betegségek és kártevők elleni védelem

A gombás és vírusos betegségek gyorsan terjednek az ültetvényekben, és a termés teljes elvesztéséhez vezethetnek.

A tavaszi búza fogékony a következő betegségekre:

• sárga, szár és barna rozsda;
• septoria;
• hálós, sárga és fuzáriumos foltos;
• fuzárium tüske;
• Helminthosporium foltosodás;
• fuzáriumos gyökérrothadás.

A telepítések védelme érdekében a búzát gombaölő alapú készítményekkel kezelik. A káros rovarok leküzdésére vegyi és biológiai védekezési eszközöket alkalmaznak.

Fontos! A betegségek és a káros paraziták elleni küzdelem 2-3 héttel a betakarítás előtt befejeződik.

A termények betakarítása és tárolása

Ipari méretekben a gabonabetakarítás gépesített módon történik. A magánháztartási telkeken, kertekben és gyümölcsösökben a búzát kézzel kaszálják.

A betakarított gabonatermést speciális magtárakba vagy elevátorba küldik feldolgozásra vagy tárolásra.

Ajánlott