A kérdésre adott válasz

Rossz talaj: a leginkább alkalmatlan talajok listája és azok javítási módjai

Rossz talaj: a leginkább alkalmatlan talajok listája és azok javítási módjai
Anonim

A talaj minőségének fő mutatója a termőképessége. A csernozjom a legtermékenyebb talaj példája, amelyen bármilyen növény jól terem minimális fizikai költségekkel. A legtöbb talaj azonban kevésbé termékeny, és néhányat különösen nehéz jól termeszteni. Nézzük meg, hogy milyen típusú talajok a terméketlen talajok, javítható-e az összetételük.

Melyik talaj a legtermékenyebb

A talaj heterogén, vannak olyan területek, ahol magas a termőképesség és sok a szervesanyag, és ahol nehéz a legigénytelenebb növényeket is termeszteni.Ha nem tartja meg a kívánt talajszerkezetet, még a legtermékenyebb területeken is csökken a termés. De még a legnehezebben megművelhető földet is kövérebbé lehet tenni.

Sók és homok

A nátrium- és káliumsók jelenléte a talaj felső rétegeiben (legalább 1%) rendkívül megnehezíti a talaj megművelését. Az ilyen területeken fehéres vagy szürkés bevonat észlelhető. A szoloncsák növényei közül csak a halofiták élnek túl – azok, amelyek szikes talajon is növekedhetnek (sófű, sarsazan, kermek, tamiris, üröm, quinoa).

Szikes mocsarak több esetben is kialakulnak:

  • kilépés a magas sótartalmú sziklák felszínére;
  • analfabéta emberi tevékenység;
  • magas sótartalom a földfelszínhez közeli talajvízben.

Sós mocsarak kialakulhatnak a száraz sós tavak helyén, vulkánok és ásványforrások közelében. A talaj sótalanítása költséges folyamat, ezért nem mindig gazdaságos, általában a sós mocsarakat használják juhok és tevék legelőjeként.

A homok kőzetek laza maradványa, amely kvarcból, földpátból, csillámból áll. Széles körben használják útépítésben, üveg- és betongyártásban. A homok hátránya, hogy gyorsan felmelegszik és lehűl, és rosszul tartja meg a nedvességet.

A homok nem tartalmaz szerves anyagokat, és enélkül semmit sem lehet termeszteni a helyszínen. A homokkő szerkezet nélküli talaj, apró részecskékre bomlik, amelyek nem tartalmaznak szerves anyagot, porrá őrölődnek, és nem képeznek szerkezeti talajra jellemző kis csomókat.

A homokos talajok termékenyebbé tehetők. A megfelelő mennyiségű nedvesség, a szerves anyagok bevitele segít a talaj minőségének javításában. A területen lévő föld tulajdonságainak javítása érdekében homokot agyaggal és fekete talajjal kell keverni, szerves trágyát kell alkalmazni és zöldtrágyát kell vetni.A telephely homokos talajára a zab, csillagfürt, lóhere, hüvelyesek alkalmasak.

Szikla és vulkáni kőzetek

Az ilyen típusú talajok nem alkalmasak mezőgazdaságra. A kőzetek szilárd monolitok vagy töredezett szerkezetek. A talaj típusa a következőkből áll: magmás kőzetek (gránit, diorit), üledékes cementes kőzetek (homokkő, tufa), félig sziklás (gipsz), metamorf típusú kőzetek (pala, kvarcit).

A vulkáni talajok réteges szerkezetűek, kemény kőzetekből, tufából, habkőből, a felső réteg vulkáni hamuból állnak. A parcellák nehezen művelhetők, gyorsan elveszítik a rendelkezésre álló tápanyagokat.

A vulkán hosszú csendjével a lábánál lévő föld termékenysé válhat, az ásványi anyagokban gazdag vulkáni anyagok pusztulása hozzájárul a talajba való felszívódásukhoz. Idővel a talaj szerkezete megváltozik az időjárási és éghajlati viszonyok hatására.A felső rétegben felhalmozódik a szerves anyag, ami javítja a talaj minőségét. A legtermékenyebbnek a vulkáni eredetű, kedvező hőmérsékleti feltételekkel rendelkező talajok (például a Vezúv Olaszországban) számítanak.

Mi a teendő, ha a telek terméketlen talajú

A talaj minősége javítható. A legnehezebb a szikes mocsarak, de ha a hely lejtőn található, a sók kimosódnak. A víz hatására a sók feloldódnak és eltávolítják a felső talajrétegből. Az eljárást rendszeresen meg kell ismételni, hogy elkerüljük az újrasózást. Ha a nátriumsó dominál a talajban, akkor mosás előtt gipszet juttatnak a talajba.

Ha jelentős mennyiségű homok van a talajban, a talajt agyaggal és fekete talajjal keverik, ásványi műtrágyákat (nitrogén, foszfor) alkalmaznak.A zöldtrágya szisztematikus telepítése a helyszínen megváltoztatja a föld szerkezetét. A termékeny réteg pH-értékét ellenőrizni kell és trágya, magas láp tőzeg vagy meszezéssel korrigálni kell.

A telek szerkezete megfelelő gondozás mellett idővel jelentősen megváltozik. A műtrágyázás, talajtakarás, zöldtrágya vetés, megfelelő vetésforgó lehetővé teszi, hogy a legnehezebben megművelhető és nem termő földeken is kiváló termést gyűjtsön.

Ez az oldal más nyelveken: