Búza zöldtrágyaként: előnyei és hátrányai, a tavaszi és téli vetés technológiája és időzítése

A talaj termőképességének javítása érdekében a zöldtrágya vetését régóta alkalmazzák. Ez jó ok arra, hogy természetes módon javítsuk a talajt, trágyázás nélkül. A zöldtrágya használatakor a föld a fő összetevőkkel gazdagodik: nitrogén, kálium és foszfor, valamint humusz, amely a növény bomlása során képződik. Használhatja a búzát zöldtrágyaként más gabonafélékkel és lágyszárú kultúrákkal együtt.

A búza zöldtrágya?

Természetesen a búza is használható talajtrágyának, hiszen minden ehhez szükséges tulajdonsággal rendelkezik:

1. Igénytelen a talajra és a környezetre.
2. Gyors és bőséges palánták.
3. Rengeteg zöldmassza.
4. Rövid zöldtrágyaérési időszak.

A növény zöldtrágyaként való vetésének egyetlen akadálya a vetőmag költsége lehet. Éppen ezért zöldtrágya céljára olyan olcsó fajtákat használnak, amelyek kiválóan alkalmasak a talajjavításra.

Mi a jobb: őszi vagy tavaszi búza?

Lehetetlen egyértelműen kijelenteni, hogy az őszi búza jobb, mint a tavaszi búza, vagy fordítva. Mindegyik típusnak megvannak a maga előnyei és használati "rés":

1. A téli fajta a legmegfelelőbb a déli régiókban, ahol meleg a tél és kora tavasszal. A palánták korán jelennek meg, a zöldek gyorsan és gyorsan nőnek, így a következő növények talaja sokkal korábban felhasználható.
2. A tavaszi fajták alkalmasak a hidegebb régiókra, ahol a tél zord, és a termést súlyosan károsíthatja a késő téli ültetés. Az ilyen fajták érzékenyebbek a fagyra, a szárazságra, a kártevőkre és a betegségekre. Tavaszi fajtákat is vetnek a már megművelt, azaz korábban művelt földek termékenységének növelése érdekében.

A zöldtrágyaként használt búza fajtáit egyedileg választják ki a termesztés céljai alapján.

Érvek és hátrányok

A búza zöldtrágyaként való vetésekor a következő előnyöket élvezheti:

1. Gyorsan növekvő gyógynövény, amely többféleképpen felhasználható, beleértve a friss zamatos állateledeleket is.
2. A talaj előkészítése más növények termesztésére.
3. A föld nemesítése, szerkezetének, tápértékének, nedvességáteresztő képességének javítása.
4. A gyomok fő tömegének elpusztítása. A parcella sűrű vetésével a búzapalánták elnyomják az egynyári gyomok növekedését és elnyomják az évelő gyomokat.

Még a búza talajban maradó gyökerei is kétségtelenül előnyösek. A sűrű talajokat fellazítják, tápanyagokkal telítik, majd bomlásakor gazdagítják.

A búza zöldtrágyaként való termesztésének egyik hátránya, hogy a kalászosok után lehetetlen hasonló növényeket, azaz más gabonaféléket vetni.

A vetés technológiája és időzítése

A zöldtrágya vetése előtt meg kell tisztítani a talajt a gyomoktól. Ha a zöld masszát nem tervezik házi- vagy haszonállatok takarmányozására, akkor a terület gyomirtó szerekkel kezelhető. Ellenkező esetben ezt nem lehet megtenni, mert a mérgező összetevők zöldekké alakulhatnak, és károsíthatják az állatok egészségét, akár halált is okozhatnak.

A gabona mély elhelyezése is nagy jelentőséggel bír, a talaj típusától függően. Minél világosabb a talaj, annál mélyebbre kerül a búza. A jó zöldtrágyatermés eléréséhez az utólagos gondozás is fontos - gyomlálás, öntözés, betegségek és kártevők kezelése. Jó előkészítéssel a zöldtrágya búza gondozása minimális.

Tél

Ezt a búzafajtát, akárcsak a zöldtrágyát, tél előtt vetik, mivel az aktív csírázáshoz és a gyors fejlődéshez a gabonát le kell fagyasztani, vagyis ki kell tenni a mínusz hőmérsékletnek.

A fagy beállta előtt a palánták gyökeret fejlesztenek, így rendszeresen bírják a hideget. A búza fejlődésének feltétele a hótakaró. Egy ilyen „takaró” alatt a növényzet biztonságosan áthibernál, tavasszal pedig az olvadt hó nedvességének köszönhetően beindul.

tavasz

A tavaszi búzát nemcsak tavasszal, hanem egész nyáron, egészen ősz elejéig vethetjük a siderátokon. Fontos feltétel, hogy a talaj +2-3 Celsius-fokra felmelegedjen és az őszi fagyokig legalább 40-45 nap legyen.

A magokat megtisztított és felásott talajba vetik 30-50 gramm/négyzetméter arányban. A vetés után néhány nappal a felületet hengerelni kell. Ez tömöríti a meglazult felső réteget, és felgyorsítja a magok csírázását, így a palánták gyakoribbak és egységesebbek lesznek.

A palántákat a kalászképző fázis kezdete előtt levágjuk. A szárak nincsenek eltemetve, így a felszínen maradnak. Ha az időjárás száraz, néhány nap múlva öntözni kell, majd a zöldeket félméteres komposztréteggel kell lefedni. Az EM termékek segítségével a talaj bomlását és dúsítását is felgyorsíthatja.

Mivel kombinálható?

A modern mezőgazdaság gyakrabban használ növénykeverékeket zöldtrágyaként, mint „tiszta” növényeket. Ebből a célból gabonafélék, keresztesvirágúak vagy hüvelyesek keverékeit hozzák létre. Leggyakrabban kétkomponensű variációkat használnak, például búzából és mustárlevélből.

Hollandiában a három- és négykomponensű készítményeket tartják a legnépszerűbbnek. Előnyösebbek, mivel a különböző növények különböző irányba hatnak, ami jobb eredményeket eredményez. Ez a módszer segít elkerülni az ásványi műtrágyák gyakori használatát, megtisztítja a talajt egyes növények mérgező váladékaitól, és hozzájárul a gyomok, fertőzések és kártevők elpusztításához.

Például egy búza-mustár párban a második komponens lehetővé teszi a talaj nitrogénellátásának helyreállítását, amelyet a gabonatermés felvesz, és hatékonyan fertőtleníti a talajt. . A mustár annyira hasznos a talajban, hogy természetes rovarirtóként is használható – a kártevők egyszerűen elhagyják a vele bevetett területeket.

Mit kell ültetni?

A búzával végzett zöldtrágyázás után a következő növények ültethetők:

1. íj.
2. Gyökérnövények – sárgarépa, cékla.
3. Eper, erdei szamóca.
4. Bogyó: málna, szeder, áfonya, egres.

Nem kívánatos ugyanazokat a növényeket zöldtrágya után vetni, azaz búzát, rozsot, zabot, árpát és így tovább.

Ajánlott