Hajdina zöldtrágyaként: előnyei és hátrányai, mikor kell vetni és elásni, további gondozás

Idővel a nyaraló talaja kimerül, a gyomok száma nő, a termés lehull. Ebben az esetben intézkedni kell. Valaki a modern agrokémiát részesíti előnyben, mások úgy oldják meg a problémát, hogy zöldtrágya növényeket vetnek az ágyásokra. Ez egy egyszerű és hatékony módja a talajminőség javításának és a hozam növelésének. A hajdina zöldtrágyaként való felhasználásának árnyalatait a továbbiakban tárgyaljuk.

Érvek és hátrányok

A hajdina gyorsan növő egynyári növény, takarmánynövényként használják, kiváló méznövényként szolgál, és mindenki kedvenc hajdinájával lát el bennünket. A gyors növekedés és az igénytelenség tette lehetővé a növény zöldtrágyaként való felhasználását.

A zöldtrágya helyére történő vetés lehetővé teszi a talaj nitrogénnel való dúsítását, lazábbá teszi a talajt, és csökkenti a gyomok számát. Ha a zöld növényrészeket kaszálás után betemeti, kiváló komposztot kap, a felszínen hagyva kiváló talajtakaró lesz az ültetéshez.

Több növény is alkalmas erre a célra, ezek közé tartozik a hajdina. Rengeteg előnye van:

• a növény fejlett gyökérzete nem teszi lehetővé a különböző gyomok kifejlődését a közelben, kaszálás után mélyen a talajban marad, védve a kerti ültetvényeket;
• a hajdina megvédi a termőhelyet a fertőzésektől, fertőtleníti a talajt, telíti a talajt káliummal és nitrogénnel, javítja annak szerkezetét, lazábbá és oxigénnel telítettebbé teszi;
• a zöldtrágya vonzó a méhek számára és kellemetlen számos rovarkártevő számára;
• a talajból felszívódott foszfort olyan formává alakítja, amelyet más növények jobban felszívnak;
• kaszálás után a gyökerek és a zöldek a területen maradnak, rothadnak és kiváló szerves trágyává válnak;
• a hajdina gyorsan növekszik, és vethető a zöldségágyások közé a növények védelme érdekében.

Kedvezően befolyásolja a legtöbb növény későbbi növekedését, ezt követően a gyökérnövények, az uborka és a paradicsom, a káposzta és a burgonya, a gyümölcsfák és a bogyós bokrok jobban fejlődnek.

A saját telken történő növényültetés hátrányai a következők:

• szegény szél- és hidegtűrés;
• fejlődési lehetőség csak meleg éghajlaton, megfelelő öntözés mellett;
• sóska, rebarbara, spenót hajdina után ültetése nem megfelelő, hiszen ezek a növények is a hajdinához tartoznak.

A déli régiókban szezononként 2-3 alkalommal sikerül vetni, ez megakadályozza a repedések megjelenését a talajban, lazábbá és „lélegzőbbé” teszi a talajt.

Mielőtt használnak növényeket

A hajdina pozitív hatással van a legtöbb növény későbbi növekedésére, a gyökérnövények, az uborka és a paradicsom jobban fejlődik utána. Ültethet káposztát és burgonyát, gyümölcsfákat és bogyós bokrokat. Jól nőnek a zöldek: petrezselyem, kapor, kömény. Ezek a növények különösen gazdag termést adnak a zöldtrágya után.

A hajdina zöldtrágyaként való ültetésének szabályai

A növény nem tűri a hideget, a magvaknak jól felmelegített talajra van szükségük (legalább 10 centiméter mélységig). A vetéshez a május 2. dekádját választják, a talajt a helyszínen kiássák vagy kultivátorral kezelik. A hajdinát ősszel, 1,5 hónappal a hideg időjárás beköszönte előtt vetheti.

Fekete talajú területeken a szemek 6-7 centiméter mélységig vannak eltemetve a talajban, nehéz talajhoz 3 centiméter is elegendő. Négyzetméterenként 7-15 gramm magot veszünk. A vetés után a talajt hengerrel vagy gereblye hátoldalával tömörítik.

A szemeket sorokba vetik, 5-6 centiméteres hajtástávolsággal, vagy úgy vetik el, hogy a magokat önkényesen szórják a parcellára. A gyümölcsfák és cserjék által elfogl alt kertben az ültetések között lehet hajdinát vetni. A növény segít megtartani a nedvességet, vonzza a méheket, hogy beporozzák a kertet.

További ellátás

A kultúra igénytelen, ha az évszakhoz elegendő eső esik, még öntözés sem kell. Forró nyáron hetente öntözés szükséges. A talajnak enyhén nedvesnek kell lennie.

Fontos: ne feledje, hogy a növény nem tűri a bevizesedést.

A hajdina gyorsan növekszik, a korán érő fajták az első hajtások megjelenése után 3 héttel kezdenek virágozni. Ezeket a növényfajtákat használják zöldtrágyaként.

Mikor és hogyan kell nyírni

Virágzás után nyírja le a növényt, a zöld masszát a talajjal keverjük, vagy a felszínen hagyjuk.A gyökereket levágjuk, 8-10 centimétert befogva. Ezután a helyet 2 hétig pihentetik, ezalatt a talaj megkapja az összes hasznos elemet. Ennek az időszaknak a végén a zöldségeket lehet az ágyásokba ültetni.

Ha egy növényt ősszel elültetnek, nem kaszálják, télen a növény értékes műtrágyává válik, a tavaszi talajásás hasznos anyagokkal látja el. Az oldal fontos elemeinek készlete 2 szezonra elegendő, ez idő után az eljárást meg kell ismételni.

Zöldtrágyaként a hajdina mellett különféle hüvelyeseket (borsó, lencse, bab), árpát, zabot, mustárt, lucernát, körömvirágot használnak.

Ajánlott