Suffolk juh: fajtaleírás és jellemzők, tartalmi jellemzők
A juhtenyésztés az állattenyésztés egyik legfejlettebb területe a világon. Egy adott terület gazdálkodói hajlamosak alkalmazkodni és juhokat tenyészteni a környezeti feltételek és az éghajlat függvényében. Emiatt ma már ezeknek az állatoknak olyan sokféle faja létezik. A termelékenységéről, kitartásáról és szerénységéről ismert suffolki juhfajta világszerte elterjedt.
Megjelenés története
Ezen állatok tenyésztése a távoli XVIII. században kezdődött Angliában, Suffolk megyében. 1810 óta a fajta hivatalosan elismert hazájában.A 19. század végére kidolgozták törzsi térképét. Oroszország és más országok csak a huszadik század elején tudták megszerezni ezeket a juhokat.
A szuffolkokat az akkori két legerősebb brit juh keresztezésével tenyésztették ki, amelyekből a juhtenyésztés szempontjából jelentős tulajdonságokat örököltek:
- Szarvas fekete arcú Norfolk. Híres a kedvezőtlen körülmények közötti kitartásáról, az éghajlati és környezeti változásokhoz való gyors alkalmazkodásáról. Izmos testének és jó immunitásának köszönhetően még fagyban vagy állandó szélben is könnyen normális életet él.
- Southdown. A rengeteg gyapjúról és finom puha húsáról ismert fajta.
Fontos! Az ősöktől szerzett tulajdonságoknak, valamint a keresztezésre szánt egyedek gondos kiválasztásának köszönhetően a suffolki fajta a világ egyik legértékesebb fajtája lett.
A fajta jellemzői és megjelenése
Külsőleg a suffolki fajtát színe erősen megkülönbözteti a többitől: az állat feje és lábai gazdag fekete színűek, teste pedig bronzsárga vagy fehér.A lábak masszívak, egyenes szerkezetűek, gyapjú nélkül, így a suffolki juhok egyformán jól megvannak nedves éghajlaton és erős aszályban is, és a születési arány ettől nem változik. A farok kicsi, zsírlerakódások nélkül, a hát egyenes, a keresztcsont tömörített. Közepes méretű fej, szarvak nélkül.
Suffolki magas, jól izmolt:
- A felnőtt kos hossza eléri a 80 cm-t, súlya 100-150 kg.
- Nők – nem magasabbak 75 cm-nél, súlyuk 80-140 kg.
- A bárányok 4-7 kg-os, az ikrek 4-5 kg-os, a hármasikrek pedig 3-4 kg-os súllyal születnek, és 3 hónap után kiegyensúlyozott, bőséges táplálék mellett a bárányok elérik a kb. 40 kg.
A bárányok gyors növekedése és súlygyarapodása az anyatej megnövekedett zsírtartalmának köszönhető. A vágáskor a húshozam nem kevesebb, mint 50 tömegszázalék.A suffolkiakat jó örökletes memória és termékenység jellemzi. A nőstények évente rendszeresen hoznak utódokat, aminek köszönhetően megmaradnak a fajtán belüli tulajdonságok.
A fogyasztók körében a legértékesebb értéknek azt az ízletes, tápláló húst tartják, amely:
- könnyen felszívódik a szervezetben, nem okoz elnehezülést;
- nincs más fajták húsára jellemző szaga;
- zsenge, lágy textúra jellemzi, nem a bárányra jellemző;
- fluorral, lecitinnel és más jótékony anyagokkal telített.
A Suffolk félvékony hullámos gyapjú az egész világon ismert. A juhokat évente kétszer nyírják. Egy felnőtt állat 3-5 kg gyapjút ad, tiszta - legalább 60%. Szálátmérő 30-34 mikron, hossza 7-10 cm.
Fontos! A suffolki gyapjú puha, vékony, jól tartja a hőt. A világ legtartósabbnak tartott.
Érvek és hátrányok
Az ehhez a fajtához tartozó juhok nedves, száraz vagy mérsékelt éghajlathoz alkalmazkodnak, kedvezőtlen külső körülmények között is jól megtartják születési arányukat. Egyéb fajtajellemzők:
- parazitáknak ellenálló;
- magas libidó;
- bárányok gyorsan nőnek, híznak, 5-6 hónapos kortól piacra készek;
- Pontos, tápláló, szagtalan, tápanyagokkal teli húst ad;
- nem igényel különösebb törődést, táplálkozást, szerény.
Más fajtákkal keresztezve növelik a születési arányt, javítják más fajták húsának ízét. A hátrányok közé tartozik a valódi Suffolk bárányok magas ára, gyakori több- és nagygyümölcsű, amit bonyolít a nehéz ellés. Ezek az állatok ritkák Oroszországban, nagyon nehéz megszerezni őket.
Az állatok tartása és gondozása
A suffolki fajta szerény, nem igényel különösebb törődést. Az állatokat kis bekerített legelőkön, karámban vagy istállóban tartják. Nem ajánlott nagy távolságra (3-4 km-nél tovább) nagy sebességgel hajtani az állományokat, ez gyakran végtagbetegségeket okoz.
Nyáron elterjedt tartási módnak számít a legelő istálló, amikor az állatokat lassan áthelyezik istállóból legelőre. Fontos, hogy a birkákat legkésőbb reggel 6 óráig hajtsák ki a legelőre, hogy a nap meleg részét a víztározó közelében töltsék, és ekkorra már teljesen tele vannak.
A téli karbantartás jellemzői:
- A juhokat és a kosokat istállókban vagy pásztorokban tartják, amelyek jól szigeteltek, különösen bárányok jelenlétében.
- Annak ellenére, hogy az állatok önmagukban tartják fenn testhőmérsékletüket, ajánlatos gondoskodni a benti melegről - legalább 3-5 o.
- A fészerek legjobban fából készülnek agyagpadlóval.
- A helyiség legyen száraz, világos, huzatmentes.
Fontos! A suffolok nem igényelnek különösebb törődést, bármilyen, még extrém körülményt is kellemetlen érzés nélkül viselnek el.
Mivel etetjük a fajtát
A suffolák akkor is hízhatnak, ha legelnek. Különleges takarmányfajtákat nem igényelnek, de a szakemberek kombinált takarmányokkal, nyomelemekben, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag gabonakeverékekkel való etetést javasolnak. Meleg időben a réteken és legelőkön a friss fűvel történő etetés kívánatos. Az étrend 80%-a a szabályok szerint fű. Hideg időben az állatok korpát, szénát, szénát, szalmát kapnak. Az ínyencek megjegyzik, hogy a suffolák szeretik a párolt szalmát gyökérnövényekkel.Szintén az étrendben kell jelen lenni kréta, csontliszt, só. A sós nyalások megengedettek.
Fontos! A mennyiséget minden juh esetében egyedileg számítják ki.
Reprodukció
A szuffolkok termékenyek, más fajtákkal keresztezve jobb húsminőségű keresztezéseket adnak. A fajtán belüli jellemzők változatlanok maradnak. A nőstények minden évben szülnek. A párosításhoz a legerősebb, legjobban táplált kosokat, valamint az egészséges, ivarérett juhokat választják ki. A hat hónapos juhot ivarérettnek tekintik. Az ügy augusztus-októberre esik. A terhesség 5 hónapig tart.
A megtermékenyítés természetesen történik: a hímeket nappal a nőstényekhez bocsátják megtermékenyítésre, majd éjszaka elválasztják, vagy a kosok folyamatosan a közelben maradnak, hogy bármikor megtörténhessenek. A méhnyaki megtermékenyítés során egy birka ondófolyadékát speciális katéteres fecskendővel fecskendezik a méh üregébe.
Betegségek és megelőzésük
A háziállatok nem igényelnek rendszeres védőoltást és kezelést olyan betegségek ellen, mint a lábrothadás vagy a parazitafertőzések. Ezeken a birkákon a testalkati sajátosságok miatt semmilyen belső vagy külső fertőzés nem tud kijönni.
Fontos! Endoparazita profilaxis javasolt az intenzív, kruppos orrfolyás elkerülése érdekében.
Tenyészterület
Most a britek Suffolkban, Cambridge-ben, Essexben tenyésztik a fajtát. A juhokat szerte a világon szeretik a gazdák, Európa, Dél- és Észak-Amerika, valamint Új-Zéland lakosai tenyésztik őket. A fajtát többször importálták és más fajtákkal keresztezték a FÁK-országokban. Az oroszországi gazdálkodók fokozott aktivitást mutatnak a faj tenyésztésében, de egyelőre kevés a fajta juh.
Azoknak a gazdálkodóknak, akik a juhtenyésztés mellett döntenek, mindenképpen javasolt a suffolki fajta tenyésztése. Ez a fajta a harmadik század óta a juhtenyésztés szempontjából vezetőnek számít: jó minőségű húst, sok gyapjút ad, képes megőrizni az örökletes tulajdonságokat, szapora, gondozása nem igényes.
Ajánlott
Svéd tehénfajta: leírás és jellemzők, tartalmi jellemzők

A svéd tehénfajta leírása és jellemzői. A szarvasmarha fajta fő előnyei és hátrányai. Karbantartási, gondozási és takarmányozási szabályok. Szaporodási és termesztési kilátások.
Rabbit Butterfly: fajtaleírás és jellemzők, tartalmi szabályok

Nyúllepke fajta. Megjelenés története. A nyúl leírása és jellemzői. Megjelenés. Szín. Termelékenység. Használat. Fajtatiszta fajta jelei.
Csincsilla nyúl: fajtaleírás és jellemzők, tartalmi szabályok

A csincsilla nyulak története, jellemzői, karbantartása, gondozása, megfelelő táplálása és tenyésztése. A nyulak fajtái, különbségeik, előnyei és hátrányai, kiválasztás szabályai.