Bogyó

Zöldribizli: fajták és jellemzők leírása, termesztése és gondozása fotókkal

Zöldribizli: fajták és jellemzők leírása, termesztése és gondozása fotókkal
Anonim

A zöldribizli viszonylag új növény, nem olyan gyakori, mint a fekete és a piros. A múlt század 30-as éveiben tenyésztették ki, és csak a közelmúltban kezdte el „meghódítani” a nyaralókat és a háztartási telkeket. Ezt a kultúra számos előnye és jellemzője magyarázza.

Zöld fajták jellemzői

E kultúrnövény fajtáinak főbb jellemzői a fekete és piros gyümölcsűekkel összehasonlítva a következők:

  • érett bogyók zöld színe, vékony bőr és édes íz;
  • hiányzik a jellegzetes éles "ribizli aroma" a bogyókból;
  • magas követelmények a termesztési feltételekkel szemben;
  • késői érés;
  • rezisztencia a feketeribizlinél gyakori kártevőkkel és betegségekkel szemben.

Ezenkívül ennek a növénynek a bogyói nem okoznak ételallergiát, vitamin- és nyomelemtartalma magasabb, mint a fekete- és ribizlifajtáké.

A zöld ribizli legjobb fajtáinak leírása

A zöld ribizli legnépszerűbb fajtái a Vertti, Emerald Necklace, Snow Queen.

Vertti

A finn szelekció e változatát egy közepes méretű, 0,9-1,0 méter magas, kompakt bokor jellemzi, világoszöld bogyók, amelyeket apró barna foltok borítanak. A bogyók íze édes. A betakarítás július végén-augusztus elején érik. A fajta fagyálló, ellenáll a lisztharmatnak, a rügyatkáknak.

Smaragd nyaklánc

A hazai választék középkésői változatossága. Ennek a fajtának az augusztus közepén alacsony növekedésű (0,5-0,7 méter magas) burjánzó bokrokat halványsárga, smaragd árnyalatú, érett, édeskés, enyhe savanyú ízű bogyók borítják. A közepes hozamú fajtát a lisztharmattal, a közepesen a bimbós atkákkal szembeni nagy ellenállás jellemzi.

Hókirálynő

Későn érő fajta, rövid, tömör bokor, nagy érett, világoszöld színű bogyók jellemzik. Igénytelen a növekedési körülményekhez, nem károsítja a súlyos fagyok, ellenáll a legtöbb betegségnek és kártevőnek. E fajta 1 zöldribiszkebokor átlagtermése elérheti a 2,6-3,0 kilogrammot.

A telken való növekedés előnyei és hátrányai

Mint minden más növénynek, a zöld ribizlinek is vannak előnyei és hátrányai.

Az ilyen típusú ribizli fő előnyei:

  1. Nagy gyümölcsű – érett zöldribiszke bogyók akár 4-5 grammot is nyomnak.
  2. Fagyállóság – ennek a növénynek a legtöbb fajtája nem csak a téli fagyokat, hanem a kora tavaszi fagyokat is ellenáll.
  3. Hipoallergén – a fekete ribizlivel ellentétben a zöld bogyók nem okoznak allergiát.
  4. Magas ellenállás betegségekkel, kártevőkkel szemben – a modern hazai és külföldi nemesítés legtöbb fajtája ellenáll a betegségeknek, enyhén érzékeny a kártevők támadásaira.
  5. Madarak számára láthatatlan – az érett bogyók nem tűnnek ki a lombozat hátteréből, így a madarak nem csipkedik meg őket.
  6. Édes íz és érett bogyók vékony héja.

A zöld ribizli néhány hátránya:

  • késői érési időszak (augusztus-szeptember) - a zöld ribizli termése sokkal később érik, mint az aronia vagy a piros ribizli fajták;
  • palántahiány - ennek a terménynek a palántái még nem elterjedtek, így nem olyan egyszerű beszerezni őket, mint az ismertebb fekete- és piros ribizlifajtákat.

Ennek a növénynek egy kisebb hátránya a termesztéstechnológia részletes leírásának hiánya is.

Ültetési feltételek

Az ültetés a termesztéstechnológia legfontosabb szakasza.

Optimális hely

A zöld ribizli ültetésére kiválasztott helynek meg kell felelnie a következő követelményeknek:

  1. Fény – A területnek egész nap jól megvilágítottnak kell lennie.
  2. A talaj mechanikai összetétele – a területen a talaj legyen könnyű, jó nedvességáteresztő képességgel.
  3. Tápanyagtartalom - a magas humusz (több mint 2%), makro- és mikroelem tartalmú talajok alkalmasak zöldribiszke ültetésére és termesztésére.
  4. Talaj vízszintje - mivel a növény gyökérrendszere érzékeny az áradásokra, alacsony talajvízszintű területre kell ültetni.

Ezen túlmenően alacsony, vizes élőhelyekre, lecsapolt magas tőzeglápokra, kerítések, garázsok közelébe sem szabad bokrokat, sem zöld ribizli ültetvényt telepíteni.

A talaj előkészítése és az ültetési gödör

Az ültetés előtti talajművelés a következőket tartalmazza:

  1. Gomok irtása folyamatos herbicidekkel (Hurricane, Roundup, Glyphos).
  2. Hamuzsír és nitrogénműtrágyák felületi kijuttatása 10-12 nappal a terület gyomirtókkal történő kezelése után.
  3. A telek őszi ásása (szántás) 25-30 centiméter mélységig.
  4. A talaj kora tavaszi lazítása 10-12 centiméter mélységig.

A helyszín előkészítése után kezdje el az 50 centiméter átmérőjű és 40 centiméter mély ültetőlyukak ásását. Egysoros ültetési rendszer esetén a lyukak közepe közötti távolság 70-80 centiméter (kompakt, alacsony növekedésű fajták esetén) és 100 centiméter (erőteljesen terjedő fajták esetén). 2 vagy több sorból álló ültetvény ültetésekor a sortávolság 1,0-1,5 méter.

A kiszállás feltételei és technológiája

Két leszállási dátum van:

  • kora tavasszal - április közepe, miután az olvadékvizek elolvadnak és a talaj felmelegszik;
  • ősz – szeptember eleje, gyümölcsös ültetvényen végzett betakarítás után.

Ültetéshez kora tavasszal és ősszel is kétéves, jól fejlett gyökérzetű, 3-4 hajtású palántákat használjunk.

A palánták ültetési technológiája a következő manipulációkat teszi lehetővé:

  1. A lyuk kitöltéséhez készítsen tápanyagkeveréket, amely 2 vödör humuszból, 200 gramm egyszerű szuperfoszfátból, 30 gramm kálium-szulfátból, 2 csésze fahamuból áll.
  2. A tápanyagkeverék felét öntse a lyuk alján lévő dombba.
  3. A palántát az előkészített ültetőgödörbe helyezzük, 30-40 szögben, gyökérnyakát 8-10 centiméterrel a talajszint alá mélyítve.
  4. A maradék tápanyagkeveréket és a termékeny talajt a lyukba öntik, óvatosan összetömörítik.
  5. A palánta közelében a talaj felszínét 5 cm-es talajtakaró réteg borítja - száraz fűrészpor, alföldi tőzeg, humusz, komposzt.

Egy nappal az ültetés után a palántákat bőségesen öntözik. A talajtakaró réteg, amikor leülepszik, frissül.

Hogyan kell megfelelően gondoskodni a termésről

Az ültetvénygondozás magában foglalja az öntözést, a műtrágyázást, a metszést, a növényvédőszeres kezeléseket, a téli menedéket.

Vízfrekvencia

A termés tenyészidőszakában a következő kritikus időszakokban öntözzük:

  • leszállás után (április);
  • virágzási időszakban (július eleje-közepe);
  • gyümölcsös (augusztus-szeptember).

Használjon leülepedett csap- vagy esővizet az öntözéshez. Az öntözés mértéke 1 bokor alatt 10-12 liter. Öntözéskor vizet öntünk a gyökér alá vödörből vagy permetező fúvókával felszerelt kerti öntözőkannával.

Bokrok trágyázása

Az ültetés utáni első 2-3 évben a zöld ribizlit csak kora tavasszal trágyázzák, minden bokor alá 30 gramm ammónium-nitrátot adva.

A következő években még kettővel bővül a kora tavaszi fejtrágya:

  • a termés kezdetekor (július-augusztus), 40 gramm ammónium-nitrát, 40 gramm egyszerű szuperfoszfát, 30 gramm kálium-szulfát formájában;
  • ősszel (a levelek lehullása után), 50 gramm szuperfoszfát, 35 gramm kálium-szulfát formájában.

Ezenkívül 3 évente egyszer, ősszel 10 kilogramm rothadt trágyát vagy komposztot juttatunk ki minden bokor alá.

Alakítás és vágás

Az évszaktól és a céltól függően a zöld ribizli metszésének a következő típusait különböztetjük meg:

  1. Kora tavasszal – a nedváramlás kezdete előtt, március elején vagy közepén keletkezik. Az ilyen metszés során a kiszáradt, fagykárosodott és letört hajtásokat teljesen eltávolítják a bokorról.
  2. Egészségügyi – akkor keletkezik, amikor a léziókat rügyatka, fűrészlegy, lisztharmat észleli. Az egészségügyi metszés során minden betegségek és kártevők által károsított hajtást eltávolítanak. A levágott hajtásokat megégetik.
  3. Ősz – az ültetvény télre távozása előtt végrehajtva. A metszés során minden gyenge, éretlen, bokorsűrűsödő hajtást eltávolítanak.
  4. Fiatalító – végezze el ezt a fajta metszést alacsony hozamú, öreg bokrokon. A kora tavasszal végzett metszéskor a teljes légi részt levágjuk, így 2-3 cm-es csonk marad.
  5. Alakítás – palántaültetés után végezzük. Lényege, hogy a palánta hajtásait a talaj felszínétől számított 3-4 rügy magasságában lerövidítse.

A metszéshez használjon éles szerszámot - metszőmetszőt, kerti kést. A 2 centiméternél vastagabb szakaszokat kerti szurok borítja.

Megelőző kezelések

A tenyészet betegségekkel és kártevőkkel szembeni nagy ellenálló képessége ellenére megelőző kezeléseket kell végezni a kórokozó mikroorganizmusok és rovarok ellen. A betegségektől a zöld ribizli ültetvényt olyan gyógyszerekkel permetezzük be, mint a Topaz, Thiovit Jet, Alirin-B, Bayleton.

A következő rovarirtó szerekkel permetezett kártevők elleni védekezéshez: Prophylactin, Aliot, Fitoverm, Kleschevit, Lepidocide, Biotlin.

Télre takarjuk a bokrokat

A zöld ribizli bokor hajtásainak fagykárosodásának elkerülése érdekében télre le kell takarni. Ez az eljárás a következő műveletekből áll:

  1. A bokrot megvizsgáljuk, minden éretlen egynyári, régi és sérült hajtást kivágunk.
  2. Lehullott levelek lapátolása.
  3. A fennmaradó hajtásokat a talajhoz hajlítjuk, és fémcsapokkal, téglákkal rögzítjük.
  4. Az így előkészített bokrot a stabil éjszakai fagyok beállta után először szalmával vagy fűrészporral, majd lucfenyő mancsokkal borítjuk be.

Ha télen nagy a hótakaró, az ilyen szigetelés lehetővé teszi, hogy még a legsúlyosabb fagyok is teljesen elkerüljék a hajtások károsodását.

Hogyan szaporítsunk zöld növényt

A zöld ribizli szaporításának fő módjai a következők:

  1. Dugványok - az őszi egészségügyi metszés során a levágott hajtásokból 15-20 centiméter hosszú, 2-3 rügyes dugványokat vágnak le. Ugyanakkor az alsó vese alatti vágást egyenesen, a felső felett pedig - 45 szögben mérsékelten öntözzük a gyökeresedés előtt. Télen a gyökeres bokrokat kiássák és pincében tárolják, vagy lombozattal, szalmával, lucfenyő ágakkal szigetelik.
  2. Vízszintes rétegezés - ezzel a szaporítási módszerrel kora tavasszal 2-3 erős hajtást hajlítanak a talajra, kis csapokkal rögzítik és földdel borítják, 5-10 centimétert hagyva a tetejétől. A gyökeresedés és a hajtások megjelenése miatt a rétegződés is pörgős. Ősszel a gyökeres dugványokat leválasztják az anyabokorról, és állandó helyre ültetik át.
  3. A bokor felosztása a vegetatív szaporítás legegyszerűbb módja. Rendelkezik az öreg anyabokor éles késsel két részre osztásáról, majd mindegyik állandó helyre történő átültetéséről.

A magvakkal történő szaporítást (generatív) nem alkalmazzák nyaralókban és parcellákon.

Ez az oldal más nyelveken: