Szilva Kabardinka: fajtaleírás és jellemzők, ültetés és gondozás fényképpel

A kabardinka szilvafajta a legkorábbi és legédesebb termés. Július végén érik, augusztusban pedig le kell vágni, különben a gyümölcsök leesnek a fáról és rothadni kezdenek. Ez a fajta szereti a mérsékelt naphőt és nedvességet, nem tolerálja az erős szelet. A kabardinka egy déli növény, a fagyos télű régiókban megfagyhat. Ideális fajta az édes és lédús gyümölcsök szerelmeseinek.

A szilvatenyésztés története

A Kabardinka szilvafajtát az Észak-Kaukázusi Kertészeti Intézet nemesítői szerezték be teljesen véletlenül – az Anna Shpet szilva beporzásának köszönhetően.1959-ben a Kabardinka bekerült az állami nyilvántartásba. A fajtát kizárólag a déli régiókban javasolt termeszteni. A gyümölcsfa nem olyan télálló, mint a magyar. Ha azonban a növényt védjük a fagytól, minden évben lédús és illatos gyümölcsökkel örvendezteti meg a nyári lakosokat.

A Kabardinka előnyei és hátrányai

Változatos előnyök:

• önbeporzás;
• a pép egyszerű elválasztása a kőtől;
• korai érés;
• gombás betegségekkel szembeni rezisztencia;
• kiváló íztulajdonságok;
• gyönyörű forma.

A Kabardinka hátrányai:

• alacsony fagyállóság;
• rendszeres metszés szükséges;
• íz csökkenése aszályos vagy esős időben;
• éretten túl gyorsan esik.

Fajta leírása

A szilva kabard korai érése július végén és augusztus elején. A fajta a déli régiókból származik. Ennek a gyümölcsfának megvannak a maga sajátosságai. Alacsony, erős koronával, nagy, édes gyümölcsökkel.

A korona és a gyökérrendszer méretei

A Kabardinka szilvafa leírása: közepes magasságú törzs, széles, de ritkás koronával. 10 éves korában a növény eléri a 6 méter hosszúságot. Ebben a korban a korona 3 méter szélesre nő, és piramisnak tűnik. A levelek sötétzöldek, oválisak, fogazott élekkel és éles hegyükkel.

A csemete 5 évvel az ültetés után fokozatosan termést kezd. A legtermékenyebb életkor 10-15 év. A fa megfelelő gondozás mellett akár 30 évig is él. A gyökérrendszer kulcsfontosságú, a gyökerek nagy része 40 centiméter mélységben van.

Mindent a virágzásról és a termésről

A Plum Kabardinka április végén és május elején virágzik. A virágzás bőséges. Virágleírása: kis virágzatú, 1,5-2 cm átmérőjű, fehér, 5 szirmú, hosszú sárguló porzókkal. A növény önbeporzó, nem igényel további beporzó ültetést. Igaz, ha más szilvafajtákat ültetnek a közelben, akkor nagyobb lesz a hozam. Egy fáról (életkortól függően) 55-125 kilogramm édes gyümölcs gyűjthető.

Gyümölcsök - nagyok, oválisak, 45,5 grammosak. Néha vannak 90,5 grammos olvasztott szilva. A gömbölyű gyümölcsökön a varrás szinte láthatatlan. A pép sűrű, lédús, borostyán színű. A bőr fényes, szívós, lilás-bordó. Felülről a szilvát kékes virág borítja. A gyümölcs belsejében nem túl nagy csont található. Érett szilvában tökéletesen elválik a péptől.

Gyümölcsízesség

Plum Kabardinka - a legfinomabb a korai fajták közül. A gyümölcshús üdítően édes, enyhe savanyú. A szilva nagyon lédús, sokáig megőrzi alakját és nem romlik. A kabardinka fogyasztható frissen, főzve belőle lekvárt, kompótot vagy szárítva, szárítva, fagyasztva.

A szilva fruktózt, szacharózt, glükózt, A-, B1-, B2-, PP-, C-, H-vitamint, valamint ásványi anyagokat – káliumot, magnéziumot, vasat és másokat – tartalmaz. A szilva gyengéden tisztítja a gyomrot és normalizálja az emésztőrendszer működését. Kalóriatartalom – 45 kilokalória 100 grammonként.

A kultúra főbb jellemzői

A fa tavasz közepén virágzik, nagyon gazdagon virágzik. Igaz, nem minden virág hoz gyümölcsöt. A szilva nagyon érzékeny az időjárás szeszélyeire. Tavaszi fagyok esetén nemcsak a virágok, hanem a petefészkek is elpusztulhatnak.

Ellenáll a betegségeknek és a kártevőknek

A növény ellenáll számos gyakori szilvabetegségnek. A kabardia ritkán szenved vörös, barna foltosodástól, moniliózistól. Betegségek, amelyek ezt a fajtát érinthetik: boszorkányseprű, ínybetegség, szilvazsebek, clasterosporium. A betegségek megelőzésére ajánlott a fát réz-szulfát oldattal, Bordeaux keverékkel permetezni.A gombák leküzdésére a következő gyógyszereket használják: Topaz, Skor, Horus.

A Kabardinkát fertőző rovarok: szilvalepke, atkák, levéltetvek, szilvafűrészlegy. Különféle rovarölő szereket használnak a kártevők elleni küzdelemben. Például gyógyszerek Gaupsin, Bitoxibacillin.

Ellenáll a fagynak és a szárazságnak

A Plum Kabardinka nem tűri a szárazságot és a túl esős időt. Száraz nyáron termése kicsi lesz. Az esős évszakban a szilva nagyra nő, de savanyú. A Kabardinka nem tolerálja a túl fagyos telet. Az optimális téli hőmérséklet -10 fok alatti nulla. Ha a hőmérséklet télen 15 fok alá csökken, a fa megfagyhat és elpusztulhat.

Kabardinka ültetése és termesztése a telken

A kabardi szilvát tavasszal érdemes ültetni. Őszi ültetés esetén a fiatal palánták a tél folyamán elpusztulhatnak. A tavaszi ültetés során a növénynek lesz ideje nyáron jól gyökeret verni egy új helyen, és megerősödik.

A szilvának célszerű napfényes, széltől és huzattól védett helyet választani. A Kabardinka a termékeny, laza, nem savas és nem vizes talajt kedveli. A talajvíztől való távolságnak legalább 1,5 méternek kell lennie. A szilvát célszerű távolabb ültetni a körtétől, nyárfától, nyírfától. Semleges szomszédok – almafák, egres, málna.

Egy lyukat készítünk az ültetésre, 50-70 centiméter mélyen. Legfeljebb 2 éves palántákat célszerű vásárolni. Az ásott gödörbe egy vödör rothadt humuszt vagy komposztot visznek. A szerves adalékanyagokon kívül a növénynek ásványi műtrágyákra van szüksége. A földet összekeverik szuperfoszfáttal (100 gramm), kálium-szulfáttal (120 gramm), kálium-kloriddal (80 gramm), fahamuval (500 gramm). A palántát leeresztik a lyukba, és megszórják talajjal a gyökérnyakig. Ezután a talajt tömörítjük, öntözzük, fűrészporral megszórjuk a tetejét.

Faápolás

A Kabardinka szilvára folyamatosan vigyázni kell: rendszeresen vágni, öntözni, időben etesni, megelőző intézkedéseket tenni a betegségek és kártevők ellen. A megfelelő mezőgazdasági technológiával a fa minden évben bőséges, édes terméssel örvendezteti meg.

Öntözés gyakorisága

Plum Kabardinka nedvességigényes, de nem tűri a vizes talajt. Tavasz végén, amikor a petefészkek megjelennek, a fát a száraz évszakban meg kell öntözni. Az öntözést hetente kétszer végezzük. A földnek jól telítettnek kell lennie nedvességgel. Száraz nyarakon a fát a gyümölcsérés során öntözik. A fa alá, mérettől függően, öntsön 1-5 vödör vizet.

Etetési gyakoriság

A magas hozam eléréséhez a növényt folyamatosan trágyázni kell. Szeptemberben célszerű fél vödör rothadt humuszt, valamint 40 gramm kettős szuperfoszfátot és kálium-szulfátot hozzáadni.Tavasszal a növényt karbamiddal (30 gramm) megtermékenyítik. A műtrágyázás előtt a fa közelében lévő talajt öntözik, majd lazítják. Ha a föld túl savas, adjon hozzá 300 gramm meszet vagy 500 gramm fahamut.

A törzskör gondozása

Kívánatos a fa közelében lévő talaj öntözése, lazítása és rovarölő szerekkel való kezelése. Tavasszal oltott mésszel meszelhetjük a törzset. A talaj nem veszít nedvességből, ha fakéreggel vagy fűrészporral talajtakarja. Ősszel minden lehullott levelet és száraz ágat el kell távolítani a fa alól és elégetni. Kártevőket tartalmazhatnak.

Korona kialakítása

A koronametszést az ültetést követő harmadik évben végzik el. A gallyak legyezőformázása megtörténik. A koronát 20 centiméterrel lerövidítik kora tavasszal, a rügyek felébredése előtt, vagy késő ősszel, lombhullás után. Ügyeljen arra, hogy távolítsa el a kiszáradt és beteg ágakat. Ritkábban készítenek túl sűrű koronát.

Megelőző kezelések

Megelőző intézkedésként permetezheti a szilvát réz-szulfát vagy bordeaux-i keverék oldatával. Ha bármilyen gombás betegség jelei jelennek meg a fán, akkor minden beteg ágat, gyümölcsöt és levelet el kell távolítani. Ezután a növényt bármilyen gombaölő szer oldatával permetezzük. Egy fa kisebb valószínűséggel betegszik meg, ha folyamatosan levágja a felesleges ágakat, és rendszeresen trágyázza a gyökereket.

A kártevők tavaszi és őszi támadásainak megelőzése érdekében a növényt rovarölő szerekkel öntözik. Alkalmazzon ilyen gyógyszereket: Chlorophos, Karbofos, Apollo, Neoron. Használhat népi módszereket, és permetezze be a szilvát üröm tinktúrával, tűlevelekkel, benzin oldattal.

Szaporítási módszerek

A növény többféleképpen szaporodhat: dugványokkal, oltással, gyökérhajtással. A vetőmag-szaporítást csak alanyok előállítására használják. Dugványok - az anyanövényről levágott kis ágak, tavasszal egy másik szilvafajtára oltják be, amikor a föld nedve felfelé mozog.Ez általában áprilisban vagy májusban történik. A veseoltást nyáron, a gyümölcslevek legaktívabb mozgásának időszakában (júliusban vagy augusztusban) végezzük.

Gyökérhajtással történő szaporításkor a gyökeret levágják, ami összeköti a fiatal hajtást az anyafával. A növényt tavasszal új helyre ültetik át. Célszerű az anyafától legtávolabb eső palántát választani. Egy ilyen növény szinte függetlenül táplálkozik. Egy fiatal palánta számára sekély lyukat készítenek. A földet szerves anyagokkal és ásványi anyagokkal trágyázzák meg. A növényt lyukba ültetjük, földdel meghintjük és bőségesen öntözzük. A törzs talaja mulcsozható.

A szilva gyökeres dugványokkal szaporítható. Ehhez ősszel a fától egy méter távolságra kiássák a gyökereket. Az ültetési anyag 15 centiméter hosszú és 1,5 centiméter vastag legyen. Az ásott gyökereket homok-tőzeg keverékben tárolják tavaszig.

Április végén a dugványokat speciálisan előkészített (műtrágyázott) talajba ültetik. Gyökeret kell verniük és kihajtaniuk. Amikor a palánták kicsit megnőnek, állandó helyre ültetik át őket.

Ajánlott