A cseresznye termesztése: milyen talajt szeretsz, mikor és hova ültessen, távolság

Sok kezdő kertészt frusztrálja a cseresznyeültetés tapasztalata. Miután jelentős összeget fizettek egy egyedi fajtáért, egy idő után szomorúan figyelik a gyümölcsfa pusztulását. Ennek a helyzetnek számos oka lehet, a rossz helytől a termesztési szabályok megsértéséig. Az események ilyen fejlődésének elkerülése érdekében fontos tudni, hogyan kell termeszteni a cseresznyét, és milyen szabályokat kell betartani.

Helyes illeszkedés

A cseresznye termesztésének szabályait nagymértékben meghatározza a fa egy adott fajtához való tartozása.Az orosz kertészek leggyakrabban egy közönséges fajt választanak erre a célra a gyümölcsök sokoldalú felhasználása miatt, amely alkalmas frissen fogyasztható, kompótok, lekvárok, gyümölcslevek és édes termékek készítésére.

A sikeres cseresznyetermesztéshez figyelembe kell venni a régió klímáját, és olyan fajtát kell kiválasztani, amelynek nemesítési tulajdonságai megfelelnek a körülményeinek. A hideg éghajlatú területeken csak a télálló cseresznyefajták képesek ellenállni a nehéz termesztési feltételeknek.

Fontos meghatározni, mikor kell cseresznyét ültetni. A faültetés javasolt ideje a tavasz és az ősz.

A tavaszi palánta vásárlásakor a paraméterek fontosak, egy kétéves fa 60 cm magas és 2,5 cm átmérőjű bogyója tekinthető optimálisnak. Az ültetésre akkor kerül sor, amikor a talaj felmelegszik, és a rügyfakadás időszaka még nem kezdődött el.

Hová kell ültetni a cseresznyét:

• A talajnak semleges savasnak kell lennie, homokos, agyagos talaj vízelvezetést igényel;
• alföld, nedves éghajlatú területek nem megfelelőek, a cseresznye szereti a megvilágított, napos helyeket;
• talajvízszintnek 1,5 m-nél nagyobbnak kell lennie;
• a helyet óvni kell a viharos széltől.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e és hogyan lehet cseresznyét termeszteni savas talajon, a tapaszt alt kertészek igennel válaszolnak. A teljesítmény csökkentése és a normál szintre való visszaállítás lehetővé teszi a mész- vagy dolomitliszttel történő feldolgozást. 1 m² talajhoz 400 g terméket adunk, és mélyen beleássuk egy lapát bajonettjébe. Ezt követően egy idő után szerves trágyát juttatnak ki, amelyet komposztként vagy trágyaként használnak 1 m 3 ^{2 15 kg.}

A cseresznye közötti távolság legalább 3 m. Keresztbeporzású fajta ültetésekor fontos figyelembe venni a beporzás valószínűségét. Ebben az esetben 4 fajta cseresznyét veszünk és ültetünk, figyelembe véve a 2,5 x 3 m-es sémát a magas fák és a 2,5 x 2 méretű fák esetében.Egyes kertészek szívesebben ültetnek fákat sakktábla-minta szerint.

A cseresznye ültetéséhez 80 cm átmérőjű, 50-60 cm mélységű lyukat alakítunk ki.Nitrogéntartalmú műtrágyát és meszet nem adunk a lyukba, különben a gyökérrendszer károsodhat. Hamu, kálium-klorid és szuperfoszfát hozzáadása megengedett. A cseresznye gyökérrendszerének egészségesnek kell lennie, a sérült és kiszáradt hajtásokat el kell távolítani.

A mélyedés közepébe egy facsap van beütve, hogy megkönnyítse az ültetést. A palántát eltemetik, egyenletesen elosztva a gyökér részét. A nyak 4 cm-rel legyen a talajfelszín felett, hogy a palánta a jövőben ne rohadjon el. A gyökereket földdel szórják meg, és egy kis talajhengert képeznek a fa körül a jobb nedvességmegtartás érdekében. 10 liter vizet öntünk a lyukba, majd a talajt humusszal vagy tőzeggel mulcsozzuk. A jobb védelem érdekében a palántát egy további támasztóponttal látják el úgy, hogy óvatosan rögzítik egy csapra.

Ha ősszel vásárol palántát, tavasz előtt ki kell ásnia. Az ajánlott munkaidő október, a fagyveszély előtt 20-30 nap. A következő követelmények vonatkoznak a palánta magasságára:

• éves - 80 cm-ig;
• kétéves – 110 cm-ig.

A fiatal hajtások gyökérrendszerének jól kialakítottnak és a fának érettnek kell lennie. Ültetés előtt ássunk egy 40 cm mély és 45 lejtős gödröt. ^{A gyökereket mélyedésbe helyezzük és bőségesen öntözzük. A fát lucfenyő gallyakkal szigetelik, télen pedig hóval temetik el. Közvetlenül az ültetés előtt a fát kiássák, hogy az állandó termesztés helyén tovább gyökerezzenek.}

Gondoskodás

A cseresznye nem igényes gondozásra, a fő intézkedések az öntözéshez, a műtrágyázáshoz és az időszakos lazításhoz kapcsolódnak.

Öntözés

Az első öntözés a virágzás után történik, ami elősegíti, hogy a bogyók megteljenek lével. A nedvességfelvétel elegendőségét a talaj vízzel való telítettsége határozza meg Az optimális mélység 45-55 cm. A jövőben az öntözés szükségességét a természetes csapadék mennyisége alapján határozzák meg.

Etetés

A műtrágyázás abban a pillanatban javasolt, amikor a cseresznye bogyósodni kezd. Normájuk a palánta állapotától és életkori jellemzőitől függ. Adalékanyagként komposzt vagy humusz használható. Ősszel a talajt foszfort és káliumot tartalmazó műtrágyákkal kell dúsítani. A talaj nitrogénhiányával tavasszal pótolják a hiányt.

Az első etetést közvetlenül a virágzás végén végezzük. Az eljárást 14 nap elteltével megismételjük. Fiatal palánták esetében elegendő műtrágyát adni a törzs közelében lévő körhöz. A talaj fokozott savasságának jó hatása a hamu bevezetése.

Vágás

A cseresznye megkülönböztető jellemzője az ágak számának gyors növekedése. Ennek eredményeként a korona képes növekedni és nagymértékben megnőni, számos folyamat kialakulása megvastagodáshoz vezet. A növény levágására irányuló intézkedések hiányában problémát jelent a bogyók összezúzása és a csokorágak számának csökkentése, amelyeken a gyümölcsök képződnek. Ennek eredménye a terméscsökkenés és a cseresznye minőségének romlása.

Az 50 cm-nél hosszabb hajtáshosszú ágakat metszeni kell.Az eljárást kora tavasszal javasoljuk, 3 héttel a rügyek duzzadásának megkezdése előtt. Az ültetés után szükséges a korona kialakításának első munkája. 40 cm-es palántamagassággal megkezdheti a koronaforma kialakítását, miközben eltávolítja a felesleges ágakat és hajtásokat.

Egy 40 cm-nél valamivel magasabb fán átlagosan 7 fő ág marad a csontváz alapjául.A folyamatokat egyenletesen kell elosztani, az alsó szinten 3 ág, a másodikon 2, a harmadikon 1. A cseresznye termesztése során átlagosan 10 ágnak kell maradnia. Minden befelé mutató folyamatot el kell távolítani.

A cseresznye sikeres termesztése érdekében fontos, hogy megakadályozzuk a hajtások elterjedését a kertben. A fiatal hajtások túlzott növekedése a növény gyengüléséhez vezet, és a fa halálához vezethet. Ennek kiküszöbölése érdekében a hajtásokat időben le kell vágni a talaj felszínétől 30 cm-re. Hatékonyan a talajba ásni 1,5 m távolságban egy pala, műanyag vagy más anyagból készült akadályt, amely korlátozza a túlnövekedés terjedését.

Betegségek és kártevők

Tavasszal előfordulhat, hogy a cseresznye klasterospóriának van kitéve. A betegség a leveleken vörös szegéllyel rendelkező barna foltok formájában nyilvánul meg, amelyek idővel elérhetik a 2 cm átmérőt.10 nap múlva lyuk figyelhető meg a helyükön. Nagy érintett területen a levéllemezek kiszáradnak és leesnek.

Clasterosporiasis képződmények a bogyókon is kialakulhatnak, ilyenkor felületüket nyomott lila foltok borítják. A kezdeti szakaszban átmérőjük 1 mm, de időben történő intézkedések hiányában 4-szeresére nőhetnek. A gombás betegség leküzdésére 1%-os réz-szulfát oldattal permeteznek, 100 g terméket 10 liter vízben feloldva.

A clasterosporiasis megjelenését megelőző kezelést kora tavasszal javasoljuk, amikor a rügyek még nem kezdtek virágozni. Ha a növény beteg, akkor Bordeaux folyadékkal permetezzük, 100 g gyógyszert 10 liter vízben hígítva.

4 ajánlott kezelés:

• virágzás előtt vagy a rügyképződés szakaszában;
• virágzás után;
• 2 héttel a 2. permetezés után;
• 30 nappal a tervezett betakarítás előtt.

A cseresznye coccomycosis-t kaphat, amely piros pöttyök formájában nyilvánul meg a leveleken. Fejlődése során a lemezek megsárgulnak, kiszáradnak és idő előtt leesnek. A veszély abban rejlik, hogy a gomba spórái nagy távolságokra terjedhetnek, és rövid időn belül nagy ültetvényterületeket fertőzhetnek meg. A küzdelemhez vitriol oldattal történő permetezést használnak, 100 g termékből és 10 liter vízből készítve, az eljárást a virágzás kezdetéig végezzük. Ugyanezen célokra használhatja a "Horus" gyógyszert, betartva a munkaoldat elkészítésére és felhasználására vonatkozó szabályokat.

A leggyakoribb cseresznyebetegségek a következők:

• scab;
• rozsda;
• moniliosis.

A cseresznye leggyakoribb kártevői a levéltetvek, atkák, levélférgek A betegségek és kártevők leküzdésére irányított hatású gyógyszereket használnak. Megelőzésként tavasszal fehérre meszelik a fatörzseket, ősszel pedig elégetik a leveleket és az érintett faágakat.

Ajánlott