Mikor kell a rozsot tavasszal vetni: feltételek és normák, technológia és módszerek

Az emberiség fő gabonatermése a rozs. A gabonanövényeket az élelmiszeriparban, az állattenyésztésben és a mezőgazdaságban használják. A személyes parcellákon a növényt zöldtrágyaként vetik, hogy javítsák a talaj állapotát és természetes szerves trágyát kapjanak.

Mikor és hogyan kell tavasszal rozst vetni a kertben vagy a telken, azt később részletesen megtudjuk.

Mikor kell tavasszal rozst vetni

A gabonanövények tavaszi vetésének időpontja közvetlenül függ a termőterület további rendeltetési helyétől, időjárásától és éghajlati jellemzőitől:

• az Urálban és Szibériában a gabonarozst május második dekádjában vetik;
• a távol-keleti régióban az ültetési munkák május elején kezdődnek;
• a középső sávban a rozsvetés május 10-15-ig indul;
• a Kuban sztyepp vidékein a magvakat a tavasz utolsó hetében vetik el.

A vetés megkezdésének fő mutatója a jól felmelegített talaj. A zöldtrágya beszerzéséhez kora tavasszal ültetési munkákat végeznek.

A hosszú, hideg télű régiókban a zöldtrágya rozs termesztése üvegházi körülmények között javasolt. Annak érdekében, hogy ne zavarják a zöldségtermesztést, a vetési munkákat április elején végzik. Mire a zöldségpalánták állandó növekedési helyre kerülnek, a ferde kalászok összekeverednek a talajjal. A talajban rothadó zöldtrágya előfordulási ideje 2 héttől 1 hónapig terjed.

Fontos! A rozsra jellemző a hirtelen hőmérséklet- és fagyváltozásokkal szembeni ellenállás. A tavaszi telepítések nem igényelnek további szigetelést.

Magulás mértéke

A gabonanövény gyorsan növekszik és fejlődik, nagyon nedvességigényes. A zöld szárakat az első kalászok megjelenése után levágják, hogy kiváló minőségű műtrágyákat és csávázószereket kapjanak. A rozs vetési aránya a gabonanövény további felhasználásától függ.

Ha egy növényt azért termesztenek, hogy más kultúrnövények számára természetes műtrágyát nyerjenek, akkor 1 hektáronként 2 kg vetőmagot vesznek fel maganyagként. A gabonafélék vetéséhez kiválasztott ültetési anyagot használnak, 20 g vetőmagot 1 négyzetméterenként. m.

Érdekes! Van egy gyakorlat, amikor a rozsot speciálisan vizes élőhelyekre ültetik, hogy kiszárítsák a talajt. A betakarítás után a talaj alkalmassá válik a gabonaféléken kívüli növények termesztésére is.

A vetés technológiája és módszerei

A megfelelő és időben elvégzett ültetési munka lehetővé teszi a szükséges gabona- vagy zöldtrágyatermés beszerzését.

Gabonanövény vetéséhez az ültetési anyagot előmelegítjük, és speciális gombaellenes gyógyszerekkel kezeljük.

1. A termőterületet gondosan kiássák, meglazítják és megnedvesítik.
2. A talaj ásványi és szerves anyagokkal keveredik.
3. A rozsot ajánlott sorba ültetni, legfeljebb 15 cm-es sortávolsággal.
4. Nehéz, agyagos talajban a magokat gerincekre és gerincekre vetik. Ebben az esetben a sorok közötti távolság 20-25 cm.
5. Az ültetési anyagot a laza talaj felszínére helyezzük, a tetejére 3 cm-es termékeny talajréteget szórunk.
6. A munka befejezése után az ültetvényeket bőségesen öntözik.

A zöldtrágya termesztésére szolgáló kalászosok vetése ingyenesen, a kiválasztott terület előkészítése után történhet. Kaszálás után a rozskalászokat összekeverik a talajjal, ami elősegíti, hogy a talaj tápanyagokkal és vitaminokkal gazdagodjon, amelyek más növények növekedéséhez és terméséhez szükségesek.

A szemes növényeket nem ajánlott fák és cserjék közelében termeszteni. A növény gyorsan kiszárítja a talajt, ami növeli a hozamcsökkenés kockázatát a kertben vagy a parcellában élő többi lakó számára.

Ajánlott