Ami jól terem homokos talajban: a legjobb növények és tippek a javításhoz

A homokos talaj sajátos tulajdonságai miatt bizonyos nehézségeket jelent mind a nyári lakosok, mind az ipari mezőgazdasági termelők számára. Az ilyen talaj dúsítást és különleges kezelést igényel. Fontos tudni azt is, hogy mi az, ami jól terem szegényes és laza homokos talajban, mert a dísz-, gyümölcs-, zöldség- és bogyós növények szűk köréhez alkalmas.

Homokos talaj sajátosságai

A homokos talajnak vannak bizonyos előnyei másokhoz képest:

1. Magas vízáteresztő képesség. Az öntözés során a csapadék és a víz mélyen behatol a talajba, nem stagnál, és nem vezet az érzékeny gyökerek bomlásához.
2. Gyorsan felmelegszik, és akkor is meleg marad, ha hideg van, például eső.
3. Az ilyen talaj laza, jól nőnek benne a gyökerek, könnyű ásni és művelni.
4. Nagyon alkalmas szárazságtűrő növények termesztésére, amelyek gyökerei nem bírják a túl sok nedvességet.

Ennek a földnek vannak hátrányai is:

1. Nem képes megtartani a nedvességet. Öntözés vagy eső után gyorsan behatol a talajba, de ugyanolyan gyorsan kiszárad.
2. Kevés ásványi anyag van benne, ezek hozzáadásakor gyorsan kimosódnak és a talaj alsó rétegeibe kerülnek.
3. A homokos talajban nagyon kevés szerves anyag található, és még rendszeres kijuttatás mellett is gyorsan lebomlik.
4. Az ilyen földeken rendszeres öntözés és műtrágyázás szükséges.

Az összes sajátos jellemzőt és tulajdonságot figyelembe véve sikeresen használható különféle növények termesztésére.

Talajjavítási tippek

Ahhoz, hogy a homok a lehető legmegfelelőbb legyen a növények termesztésére, művelni és javítani kell. Számos módszert használnak erre.

Agyagozás

A homokot túlsúlyban lévő talaj alacsony alkalmasságának fő oka a laza szerkezet és a megnövekedett áteresztőképesség miatti gyors száradás. A talaj műszaki jellemzőinek és tápértékének javítására agyagot használnak - 3 vödör földterületenként.

Az egyszeri agyagozás nem elég, több éven keresztül többször is meg kell ismételni. Még jobb, ha egy réteg termékeny „zsíros” talajt, például feketeföldet öntünk a nemesített talajra.

Az eljárás fontos jellemzője, hogy az agyagot csak száraz por formájában alkalmazzák. Ha csomós, akkor azok sokáig nem keverednek a homokkal, és az agyagozás sem hoz eredményt.

Az agyagozás munkaigényes és költséges folyamat, ezért költséges lehet nagy területeken elvégezni. Kisebb nyaralónak vagy kerti telknek alkalmasabb.

Mulcsozás szerves anyagokkal

A homokos talajba bőséges adag szerves trágyát kell adni, többnyire félig lebomlott trágyát, komposztot vagy nem savas tőzeget. Ezt gyakran és rendszeresen meg kell tenni, különösen az oldal működésének első éveiben. Ugyanez vonatkozik az ásványi műtrágyák kijuttatására is.

A szerves és ásványi anyagok egyszerű hozzáadása azonban nem elég.Meg kell akadályozni a nedvesség fokozott elpárolgását a felületről. Erre a célra talajtakarást alkalmaznak - a talajt szerves talajtakaró réteggel borítják - lehullott levelek, kaszált fű, szalma pelyva, magas tőzeg, humusz stb. A szervetlen anyagokból készült talajtakarót nem javítják, hiszen nemcsak a nedvesség elpárolgása elleni védekezés a feladat, hanem a talaj minőségének javítása is.

Rohadáskor a szerves talajtakaró javítja a szerkezetet, szerves anyagokkal és tápanyagokkal gazdagítja.

Zöldtrágya ültetés

A zöldtrágyanövények kora tavaszi vetése bőséges zöld- és gyökértermést eredményez, az őszi ásás pedig szerves anyagokkal gazdagítja. Az ilyen talajban a gyökerek és a zöld tömeg gyorsan túlmelegszik, humuszt, majd humuszréteget képezve. Különféle kultúrnövények jól megteremnek rajta.

Ezekre a célokra használjon borsót, csillagfürtöt, bükköny-zab keveréket és egyéb zöldtrágyát. A vegetációs időszak végén a növényeket kiássák vagy beszántják a földbe.

Mit ültethetek?

A mezőgazdasági technológia magas színvonalával a feljavított homokon különféle dísz-, gyümölcs-, bogyós- és zöldségnövények termesztése lehetséges.

Gyümölcstermesztés

A homokos talajokat fokozott morzsalékosság jellemzi, így a gyökerek mélyen behatolnak. De a fiatal ültetvények intenzív gondozást és öntözést igényelnek, amíg a gyökereik jól beépülnek.

Az eper és a bogyós bokrok jól teremnek ilyen talajokon: egres, ribizli, szeder, lonc, borbolya, arónia (aronia) és homoktövis.

Ha gyümölcsnövényeket – cseresznyét, szilvát és almafát – akarunk termeszteni, jelentős mennyiségű humuszt, egyéb szerves anyagokat, táptalajt és ásványi anyagokat kell előállítaniuk. Tiszta homokon nem nőnek.

Dísznövények

Díszcserjék és díszfák közül a tűlevelűek és a tűlevelű növények, valamint a galagonya, a hólyagos, az orgona, a borbolya és a tormafélék jól fejlődnek. Erőteljes, hosszú gyökereik vannak, amelyek segítenek megvetni a lábukat a talajban, és elérik a vizet. De az ültetés utáni első években a palánták komoly gondozást igényelnek.

Ezen a területeken virágos növényeket is nevelhet, köztük a legjobb évelő növényeket: levendula, macskagyökér, kőris, rózsa, kökörcsin, oregánó, coreopsis, cékla, macskaláb, cickafark és még sok más.

Az alpesi növények, mint például a kőtörmelék, a sztiloid phlox, a gyöngyvirág, az arabis, a veronika és így tovább, jól nőnek hasonló talajokon. Pázsitot is rendezhet – természetesen füves és füves, szervesanyag-telítettség és öntözés függvényében.

Zöldségek és fűszernövények

A homokos területek legszembetűnőbb növényzete a tökfélék, különösen a görögdinnye. Hosszú, erőteljes gyökereik vannak, erősítik a talajt, és szaftosak, édesek és cukrosak.

A burgonya és más gyökérnövények is jól teremnek a homokon: a sárgarépa, a cékla és a hagyma is. Ízletes tökféléket és paradicsomot, valamint zöldeket termeszthet. De mindez csak a homokos talaj összetételének folyamatos javításával, szerves és ásványi műtrágyák hozzáadásával, valamint bőséges és rendszeres öntözéssel lehetséges.

Ajánlott