Gepes borítású agyagos talaj: mi terem jól, milyen fák és növények

A talaj magas agyagtartalma jelentősen megnehezíti a kultúrnövények ültetését és termesztését. Számos módja van a nehéz, sűrű föld problémáinak megoldására. Az agyagos talajon növekvő fűtakaró sikeresen megakadályozza a föld megrepedését a hőségben. Nedvességkedvelő növényeket is ültethet, lazíthat és javíthat a talaj szerkezetén.

A nehéz talaj előnyei és hátrányai

Az agyagos talaj gyengén strukturált és alkalmatlan aktív gazdálkodásra. Fő hátrányok:

a termesztés összetettsége. A kiszáradt talaj megnövekszik a keménység, a nedves agyagos talaj pedig rátapad a lapátra;
alacsony légáramlás a sűrű szerkezet miatt;
víz stagnál a talaj felszínén öntözéskor, esős időben. A nedvesség stagnálása a talaj elsavasodását idézi elő;
alacsony hővezető képesség, így az ágyások kora tavasszal kissé felmelegszenek, és a magvak tovább csíráznak.

Az agyagos talajnak azonban vannak pozitív tulajdonságai is. Előnyök: nagyszámú ásványi elem jelenléte, nedvességmegtartó képesség.

Ami jól nő rajta

Az alumínium-oxid bizonyos növények termesztésére alkalmas. Ha mérsékelt mennyiségű adalékanyagot készít, lazítsa meg a szerkezetet, bővítheti az ültetett növények listáját.

Dísz- és gyümölcsfák

A gyümölcsös növények közül a következő fák fejlődnek jól agyagos talajon: cseresznye, szilva, alma, birs. Aktív növekedésükhöz bizonyos feltételek megteremtése javasolt:

a 4-6 éves palántákat mély gödrökbe ültetik, amelyek alját kavicsokból, zúzott kövekből álló vízelvezető réteggel fektetik le;
ha sekély lyukat ásnak (max. 50 cm mély), akkor azt nagyra (almafánál kb. 1,5 m, cseresznyénél, körténél kb. 1,2-1,3 m átmérőjűre).

A lyuk palántával való kitöltéséhez kerti talajból, homokból, fakéregből, humuszból és tőzegből álló tápanyagkeverék használata javasolt.

Díszfák közül a fűz, tölgy, éles levelű juhar, szürke éger, viburnum, dekoratív szilva alkalmas arra, hogy timföldön aktívan fejlődjön.

Bogyóbokrok

Feltéve, hogy szerves anyagot juttatnak a talajba, ribizli, málna és szeder ültethető a területre. A talaj szerkezetének kismértékű megváltoztatása és a tápérték növelése érdekében a terület ásásakor szerves adalékanyagokat adnak hozzá négyzetméterenként 15 kg arányban.

Az agyagos nehéz talajokat ajánlatos folyamatosan lazítani, ezáltal levegőztetést és oxigén hozzáférést biztosít a gyökérrendszerhez. Öntözéskor be kell tartania az intézkedést, mivel az alumínium-oxidon a víz stagnál az ágyak felületén. A talaj kiszáradásának és a sűrű kéreg kialakulásának megakadályozása érdekében a cserjék körül a talajt talajtakaróréteggel borítják.

Virágnövények

A virágágyások gondozásának vagy a virágnövények ültetésének egyszerűsítéséhez megfelelő nedvességkedvelő növényeket kell ültetnie. A timföldön jól gyökerezik a lonc, évelő muskátli, írisz, hortenzia. Bazsarózsa, petúnia, ibolya buja virágzással díszíti a telket,

Virágnövények ültetésekor ajánlott rothadt humusz vagy tőzeg hozzáadása az ültetési gödrökhöz. Ha a talajt kissé meglazítják, egzotikus növények termeszthetők: borbolya, rózsaszín alcea, spirea.

Fő ajánlások a virágok ültetésekor: a föld elsavasodásának és a pangó víznek a megakadályozása, a növények közötti tér talajtakarása.

Az agyagos talaj javítása

Gyakorlatilag minden talajjavító intézkedés célja a sűrű szerkezet fellazítása. Ezt többféleképpen is elérheti:

Az ágyás felső rétege alá felhordott komposzt töredezettséget kölcsönöz az alumínium-oxidnak és megakadályozza a víz stagnálását;
egy általános lehetőség a folyami homok használata. A módszer előnye, hogy a föld szerkezete azonnal megváltozik. Az eljárás leegyszerűsítése érdekében az őszi ásás során homokot szórnak a kertre. A homok 4-5 éven át történő hozzáadásával termékeny, laza talaj keletkezik a területen;
a földigiliszták természetesen fellazítják a földet. Ezért a férgek „tenyésztése” nem szabványos és ígéretes lehetőség.

Ahhoz, hogy a nedvességkedvelő növénykultúrák aktívan fejlődjenek a helyszínen, elegendő minimális talajjavítás.

Agyagos talaj cseréje fűrészporral

A fűrészpor ideális alternatíva a homok helyett a talaj szerkezetének javítására. Sütőporként csak állott fűrészport használnak, mivel a friss anyagból a növények gyökérrendszerére káros anyagok szabadulhatnak fel. Friss fűrészpor használatakor elő kell kezelni őket karbamid oldattal.

A talajásás során célszerű faanyagot bevinni. Az ajánlott mérték egy vödör négyzetméterenként. 13-15 cm vastag földréteget célszerű felásni.

Zöldtrágya használata a termékenység növelésére

Nem szabványos módszer - zöldtrágya növények vetése a területen, amely fellazítja a talaj szerkezetét és szerves trágyaként szolgál a terület ásásakor.

Különböző növények ültetése:

szüret után a rozsot vetik. A csírázott zöldeket ősszel vagy tavasszal áshatod;
vess mustárt tavasszal. A 7-10 cm magasra megnőtt palántákat lekaszálják A növényzet maradványait tartalmazó ágyásokat 12-15 cm mélységig kiásják
A lucerna mélyen fellazítja a talajt, jól küzd a gyomok ellen, taszítja a fonálférgeket, elősegíti a giliszták szaporodását. A kaszált és elásott zöld tömegből értékes humusz lesz.

A sziderátok nem csak a nehéz agyagos talajokat lazítják fel. A rozs késlelteti a gyommagok csírázását, a retek a fonálférgek szaporodását, a mustár pedig a varasodás megjelenését és terjedését.

Az agyagos talaj termékenyé tétele némi erőfeszítést igényel. Számos módja van a talaj termékenyítésének. Ha a szerkezet 3-4 év alatt változtatható, akkor rendszeresen kell szerves és ásványi műtrágyákat kijuttatni.