Őszi és tavaszi búza: különbségek és a hozamok összehasonlítása, melyiket érdemes választani
A búzát a gabonanövények legelterjedtebb fajtájaként tartják számon a világon. Liszt gyártására használják, amelyet aktívan használnak pékáruk előállításához. Ennek a növénynek jó néhány faja és fajtája létezik. Tehát az őszi és tavaszi búza külseje, ültetési ideje, gondozási jellemzői, termésparaméterei eltérőek.
Mi az őszi búza
Az őszi búza egynyári lágyszárú növény, amely a kékfűfélék családjába tartozik. Nyár végén, első felében vagy ősz közepén ültetik. A konkrét dátumok a régió éghajlatától függenek. Ugyanakkor nyáron beérik a betakarítás.
A tavaszi búza leírása
A tavaszi búza egy lágyszárú növény, amely a kékfűfélék családjába tartozik. Ezt az értékes növényt a világ szinte minden országában termesztik. A tavaszi búzát tavasszal ültetik - márciustól májusig. A nyár folyamán egy teljes fejlődési cikluson megy keresztül. Ősszel lehet aratni.
Miben különböznek egymástól?
A tavaszi és az őszi búzában sok különbség van. Ezek a talaj összetételére és a vegetációs időszak időtartamára vonatkozó követelményekből állnak. Ráadásul ezek a fajták az ültetési és termésparaméterek tekintetében is különböznek egymástól. Ez lehetővé teszi a gazdálkodók számára a legmegfelelőbb fajták kiválasztását.
Vegetatív
A tavaszi és az őszi búza közötti fő különbség a tenyészidőszak. A tavaszi búza ciklusa átlagosan 100 napot vesz igénybe - éppen ez az idő telik el az ültetés pillanatától a betakarításig.Ez az időszak az éghajlattól függően kissé változhat, és 80-125 nap lehet. Ebben az időszakban a szemek nedvességtartalma megközelítőleg 13%-ra csökken. Ez a paraméter jelzi a növény betakarítási készségét.
Az őszi búza teljes tenyészideje 240-350 nap. Ugyanakkor 2 aktív időszakra van felosztva:
- ősz - körülbelül 50 napot vesz igénybe;
- tavasz-nyár – 75 napig tart.
Az aktív szakaszok között hátralévő idő, az őszi búza nyugalomban van, és ezt figyelembe kell venni a növénytermesztésnél.
Vetési dátumok
A tavaszi búzát tavasszal kell ültetni – közvetlenül azután, hogy a hó elolvad és a talaj kissé felmelegszik. Fontos, hogy az ültetési munkákat rövid időn belül elvégezzük, miközben a hóolvadásból származó víz a talajban marad. A téli fajtákat nyár végén vagy kora ősszel ajánlott ültetni.A konkrét dátumokat a régió éghajlati jellemzőinek figyelembevételével kell kiválasztani.
Talajigények
Gabonanövények termesztése során érdemes figyelembe venni, hogy a talaj összetételére vonatkozó igényeik is eltérőek. A tavaszi búza esetében az optimális nedvességtartalom 65-75% - minden az adott fajtától függ. Fontos megérteni, hogy a kemény fajtáknak több nedvességre van szükségük, mint a lágy fajtáknak.
Ezenkívül a tavaszi fajták enyhén lúgos vagy semleges talajt igényelnek. Nem tolerálják a savas talajt. A gyomok hiánya a talajban kedvezően befolyásolja a termés méretét. További jellemző a lombtakarmányozás szükségessége. Ez különösen fontos aszályos időszakokban és a hőmérséklet-ingadozások idején.
A téli fajták 70-75% nedvességet igényelnek. Olyan helyekre javasolt ültetni, ahol korábban hüvelyeseket vagy szilázs kukoricát termesztettek.A tiszta ugar őszi búzának is kiváló. Ez a kifejezés olyan mezőgazdasági növényektől mentes táblát jelent, amelyet laza állapotban tartanak fenn, és egész évben gyomoktól feldolgozzák. A tőzeg és a mocsaras talajtípusok nem alkalmasak őszi búzára. Ezenkívül nem szabad olyan helyekre ültetni, amelyek alföldön vannak.
A talaj típusa befolyásolja az ültetés mélységét. Nehéz agyagos talajokon ajánlatos a magokat 4 centiméterrel mélyíteni. Szárazságra hajlamos homokos talajban a mélységnek körülbelül 7 centiméternek kell lennie.
A talajművelés során fontos a trágyázás. Ha ez nem történik meg, nagy a valószínűsége a terméscsökkenésnek. A hosszú tenyészidőszak az őszi búza nitrogén-, kálium- és foszforszükségletének növekedését idézi elő.
Időjárási követelmény
A tavaszi búza puha fajtái általában ellenállnak az alacsony hőmérsékletnek. A maganyag csírázása már +1 fokon megtörténik. Az ültetés és a hajtások megjelenése közötti időszakot a talaj hőmérséklete határozza meg.
Ha +5 fokra melegszik fel, ez az időszak 20-21 nap, +8 fokos hőmérsékleten - 10 nap. Ha a talaj +15 fokra felmelegedett, 1 hét után hajtások jelennek meg. A tenyészet aktív növekedése +13 fokos hőmérsékleten kezdődik.
A tavaszi fajták jól bírják a rövid fagyokat. A szem csírázási időszakában tolerálják a hőmérséklet csökkenését -12 fokra, a termés alatt -10 fokra. A virágzás és a gabonafeltöltés szakaszában azonban a negatív paraméterek elfogadhatatlanok. Ugyanez vonatkozik a hirtelen időjárás-változásokra is.
A téli fajták nem annyira érzékenyek az éghajlatra. A maganyag már +1-2 fokon csírázik. Ez azonban meglehetősen lassú. A kényelmes fejlődéshez a kultúra + 12-15 fokot igényel. Ha a hőmérséklet +14-16 fok, a hajtások 8-9 nap múlva jelennek meg, megfelelő talajnedvesség mellett.
Kora tavasszal az őszi búza érzékeny az alacsony hőmérsékletre és a hirtelen ingadozásokra. Ha nappal a paraméterek -5 fok, éjszaka pedig -10, akkor nem túl kedvező feltételek jönnek létre a növény fejlődéséhez.
A téli hótakaró hiánya káros lehet a termésre. Ugyanakkor egy 20-25 centiméteres hóréteg akár -30 fokos fagy mellett is képes megmenteni a téli termést.
Úticél
A tavaszi búza puha és kemény. Az első fajtát kenyérsütési liszt előállítására, édességek és pékáruk előállítására használják. A durum fajták sok fehérjét tartalmaznak. Gabonaféléket és tésztákat készítenek. A tavaszi búzából származó korpa erősen koncentrált takarmány különféle haszonállatok számára. A szénát és a pelyvát takarmányként is használják.
A téli termés túlnyomórészt puha fajtákból áll. A legjobb minőségű liszt előállításához használják. Magas rosttartalma miatt ezt a terméket pékáruk készítésére használják. A lisztet aktívan használják az édesiparban, de ritkán használják tésztagyártáshoz. A korpa jó takarmány a haszonállatok számára.
Hozamok
Az őszi búzának nagyobb a termése. A konkrét paraméterek az ültetés időzítésének betartásától és az időben történő műtrágyázástól függenek. A paraziták, betegségek, az agrotechnikai ajánlások megsértése a termelékenység csökkenéséhez vezet.
A tavaszi fajták termésátlaga 1300-1500 kilogramm 1 hektáronként. Az intenzív gazdálkodási technológiák alkalmazása azonban lehetővé teszi a paraméterek 2-3-szoros növelését.
Növekvő régiók
Egészséges és jó minőségű növények termesztéséhez fontos a fajtától függően a megfelelő régió kiválasztása. A téli fajtákat vastag hótakarójú helyekre javasolt ültetni. A levegő hőmérséklete legalább -20 fok legyen. Ezért az őszi búzát általában a Volga-vidéken, az Észak-Kaukázusban, a Feketeföld középső régiójában termesztik.
A tavaszi fajták sok nedvességet, napot és meleget igényelnek. Ezért elsősorban a Volga nyugati és keleti részén található erdőssztyepp övezetekben ültetik.
Kóstolja meg
A tavaszi búzát nagyon értékes növénynek tartják. Gabonája 25% fehérjét és 30% glutént tartalmaz. Ezért a tavaszi fajtákat ízletesebbnek és jobb minőségűnek tartják, mint a téli fajtákat.
Hogyan lehet őket megkülönböztetni?
A tavaszi búza és az őszi búza megkülönböztetéséhez ajánlott a bokrok és a szemek megjelenésére összpontosítani.
Gabona szerint
A tavaszi búza szemek kisebbek az őszi búzához képest. A kemény és lágy fajtákban azonban jobban különböznek egymástól. Puha – púderesebb állagú és könnyen rágható. A kemény fajták megnyúlt szeműek. Nagyon kemény textúrájúak.
Kinézetben
Kinézetben a növények alig különböznek egymástól. A tavaszi fajták szűkebb fülűek. Ugyanakkor árnyalatát a fajta határozza meg, és bézs, szürke, arany és világos bordó. A téli fajtákra jellemző a szárnyas szárnyak.
Melyiket jobb választani?
A különböző búzafajták kiválasztása az Ön céljaitól és célkitűzéseitől függ. A tavaszi búza kiváló minőségű szemekkel és kiváló sütési tulajdonságokkal rendelkezik. Lágy vagy kemény fajtákat tartalmaz. Kevésbé érzékenyek a betegségekre és a kártevőkre.
Az őszi búza csak puha. Ennek azonban megvannak az előnyei. Ezek közé tartozik a magasabb hozam. Ráadásul a téli fajták jobban ellenállnak a hirtelen éghajlatváltozásoknak, gyorsabban érnek és tovább tárolódnak.
A tavaszi és őszi búzafajtáknak van bizonyos hasonlósága és különbsége. Ez lehetővé teszi az optimális választék kiválasztását igényei és preferenciái alapján.
Ajánlott
Oregánó (oregánó) és kakukkfű (kakukkfű): növényi különbségek és melyiket jobb választani
/3950777/dushica_oregano_i_chabrec_timyan_otlichiya_rastenij_i_chto_luchshe_vibrat.jpeg.webp)
Az oregánó (oregánó) és a kakukkfű (kakukkfű) közötti különbséget nem minden ember ismeri. A közönséges fűszerek közötti különbség azonban befolyásolja az ízt, az összetételt és az alkalmazást.
Shag és dohány: különbségek és leírás, mi a különbség, mit érdemes választani

A fő különbségek a dohány és a bozont között. A növények jellemzőinek leírása felhasználási területük megjelölésével. Egy összehasonlító táblázat megfontolása és a kérdés, hogy melyik a jobb - dohány vagy bozont.
Körtefajták: nyár, ősz és tél leírása, melyiket érdemes fotóról választani

Körtefajták: nyári, őszi, téli, körte Közép-Oroszországban, a moszkvai régióban, a déli szövetségi körzetben, betegségeknek ellenálló, öntermékeny. Milyen palántákat jobb választani, hogyan lehet meghatározni a körte fajtáját.