Kulturális szántás: mi ez és jellemzői, egyéb feldolgozási típusok és módszerek

A talaj megfelelő állapotának megőrzése érdekében a növények növekedéséhez rendszeresen meg kell művelni. E célokra különféle módszereket alkalmaznak, beleértve a földterület kulturális szántással történő javítását. Ennek a módszernek köszönhetően elkerülhető a tömörödött réteg, valamint megbirkózik a rosszindulatú gyomokkal, javítható a talaj lazasága és levegőztetése.

Mi az a szántás

A szántás, szántás vagy szántóföldi munka egy speciális szerszámmal - deszkás ekével - végzett talajművelés. Segítségével egy földréteget levágnak és megforgatnak, így alkalmasabbá válik a mezőgazdaságra és a növénytermesztésre.

A szántás a mezőgazdasági munka fő és legfelelősebb része, amely befolyásolja a későbbi műveleteket.

Mire való?

A szántást a szűz talaj - felszántatlan, érintetlen föld - megemelésére, valamint a mezőgazdaságban használt talaj javítására használják. Szántás közben egy sűrű földréteg átfordul, ami lehetővé teszi a következő eredmények elérését:

1. A feltalaj burkolása elpusztítja a felszíni gyomokat és károsítja a mély gyökereket.
2. Talaj aprítása.
3. A talajrétegek összekeverése.

E kezelés hatására a talaj lazábbá, gyommentessé válik, levegővel telítetté válik, könnyen átadja a nedvességet a növények gyökereihez. Lehetséges megszabadulni a talajkéregtől, amely akadályozza az elültetett növények növekedését és az elvetett magvak csírázását.

Szántási típusok

A szántás ősidők óta létezik a földművelés egyik módjaként. A feldolgozás első mintáit manuálisan, fából, csontból és állati szarvból készült rögtönzött tárgyak felhasználásával végezték. Később megjelent egy faeke. Aztán jött a Római Birodalomban feltalált primitív eke. Kerekekkel volt felszerelve, és fémből készült vágóhegye volt. Segítségével szabályozni lehetett a fektetendő barázda mélységét, illetve a felszántott föld megdöntését. Ez jelentősen javította a talajművelést, és pozitív hatással volt a mezőgazdaságra.

Kezdetben maguk az emberek szolgáltak húzóerőként, majd a haszonállatok, a gőztechnika feltalálása után megjelentek az első gépesített eszközök. Manapság a szántást különféle módszerekkel, korszerű műszerekkel és eszközökkel végzik. A talajművelési módszerek is javultak, ami több szántási mód megjelenéséhez vezetett.

Teljes forradalom szántás

Ez a legősibb módszer, amelyet ma tapaszt alt agronómusok és agrártudósok komoly kritika ér. Használata során a földréteg 180 fokkal elfordul, vagyis a felső réteg alul van, és fordítva. Az ilyen szántást elsősorban olyan sűrű gyeppel rendelkező területek feldolgozására szánják, amelyek más módszerekkel lehetetlen vagy nehezen feldolgozhatók.

A technika előnye az alámetszett réteg teljes megfordítása, amelyben a gyomok és palántáik, magvak alul, föld alatt vannak, rothadás és korhadás.

Szántás felemeléssel

Ezzel a módszerrel a talaj levágásra kerül, és 135 fokos szögben leesik. Ez levegő "zsebeket" képez, amelyekben nedvesség halmozódik fel, hogy táplálja a termesztett növényeket.Az előző verziótól eltérően nem mély barázdák és aknák jelennek meg a talajon, hanem fésűs szerkezetek, amelyek segítik a csapadék visszatartását és a talajba való beszívását.

Ennek a módszernek van egy hátulütője – a speciális vágási szög miatt a gyomok egy része életben marad, és továbbra is versenyez a kultúrnövényekkel a vízért, a fényért és a tápanyagokért. A mi szélességi köreinken azonban ez a legnépszerűbb és legelterjedtebb talajkezelési módszer.

Mivel a fenti módszereknek vannak bizonyos hátrányai, ezért olyan módszert találtak ki, amely lehetővé teszi ezek elkerülését, javítva a feldolgozás minőségét és a talaj termékenységét.

Kulturális szántás

Ez egyfajta szántás, amelyhez szkimmert kell használni. Alkalmazásuknak köszönhetően a két korábbi módszer összes előnye ötvözhető: a levegő "zseb" fel van töltve, megakadályozva a gyomok kikelését, a szántott terület felülete egyenletes.

Így ez a módszer köztes a teljes forgású szántás és a felemelés között.

Munkaeszközök

A mezőgazdaság különféle szántóeszközöket használ, amelyek talajművelést biztosítanak a növények további ültetéséhez.

Motor csörlő

Ez egy szántóeszköz, amely ekét vagy kultivátort húz egy kábelre. A motoros csörlő kiválóan alkalmas személyes és nyaralók megmunkálására, hiszen nem csak szántásra, hanem egyéb műveletekre is alkalmas:

1. Hilling.
2. Krumpli ültetés és ásás.
3. Termékszállítás a helyszínen.

Motoros csörlő segítségével a szántás sajtolólapos módszerrel történik.

Motoblokk

Ez egy keréktengely által meghajtott önjáró eszköz. Előnye az előre-hátra mozgás, valamint a sokoldalú felhasználás. A mögöttes traktor aljára számos további eszköz akasztható - a kultivátortól és a vetőgéptől, a kaszától és a betakarítógéptől a miniatűr járműig. Ezzel műtrágyát szállíthat a helyszínen, és etetheti a haszonállatokat.

Eke

A modern eke nagyon különbözik ősi prototípusától. Számos lehetőség van az eszközökhöz, a következő kritériumok szerint osztva:

1. Vágóelemek típusa szerint: megosztás és tárcsa.
2. A vonóerő elve szerint: ló, kötél és traktor.
3. A munkaelemek száma szerint: egy-, két- és többtestes.
4. Általános célú és szakterület.
5. A szántás módszere szerint - a sima szántáshoz és barázdáláshoz.

A használt eke típusa, valamint a szántás mélysége a talajtól és a szántás céljától függ, valamint a jövőben milyen növényeket tervezünk ültetni.

Traktor

Ez egy kerekes vagy lánctalpas gép, amely több feladatot és műveletet hajt végre a tartozékokkal. A kerékhajtású szántott traktorok 6-10 kilométer/óra sebességgel, hernyóval 10-20 kilométer/óra sebességgel működnek. Ez utóbbi típus műszaki jellemzői figyelembe veszik a nagysebességű szántás sajátosságait: elegendő teljesítményűek és jó talajművelési sebességgel rendelkeznek.

Technika

Számos módszert alkalmaznak a föld szántására:

1. Sima, ami a legtökéletesebbnek számít. Ezt váltvaforgató ekék segítségével hajtják végre, amelyek hárompont felfüggesztéssel vannak a traktorhoz csatlakoztatva. Két tükörkapcsolatos megosztással rendelkeznek. A készülék működése következtében a bordák egyirányúak.
2. Hagyományos ekével végzett szántás eredménye. Az ilyen szántás nem sima, a telek fele balra, a másikra jobbra van bordázva. Ebben az esetben vagy kettős gerinc (párnaszántás), vagy kettős barázda (henger) alakulhat ki a karám közepén.
3. A formaszántást szabálytalan területeken alkalmazzák, miközben az eke nem emelkedik ki a talajból. Ezt a módszert ritkán használják, mert sok kezeletlen terület marad.

A szántás a mezőgazdasági munka legfontosabb eleme, melynek helyességétől nagymértékben függ a jövőbeni betakarítás és a talaj termőképessége.

Ajánlott