Talajfázisok: miből áll és a 4 fő leírása, a növényekre gyakorolt ​​hatás

A talaj természetes heterogén test, amely összetett szerkezettel rendelkezik. Számos összetevőt tartalmaz. A talajnak több fázisa van, amelyek mindegyike bizonyos jellemzőkkel rendelkezik. Arányuk a talaj típusától függően eltérő. Különböző arányok is lehetségesek, figyelembe véve ugyanazon föld talajhorizontját.

Milyen fázisokból áll a talaj

A talajnak számos összetevője van, amelyek mindegyike rendelkezik bizonyos jellemzőkkel és jellemzőkkel.

Kemény

Ez a földi fázis a következő összetevőket tartalmazza:

• ásványi rész - 90-99,5%-ot tesz ki;
• organikus – 0,5-10%.

Az ásványi rész alatt elsődleges kőzetek és ásványok töredékei vagy töredékei értendők. A másodlagos anyagok is bejutnak a talaj szerkezetébe. Ide tartoznak az újonnan képződött ásványok, sók, oxidok és egyéb elemek, amelyek az időjárás és a talajképződés során keletkeznek. Az ásványi összetevők közé tartozik az összes hamuanyag.

A szerves rész növényi és állati mikroorganizmusok maradványai. Ezen elemek szerkezete a bomlás és a neoszintézis termékeit is tartalmazza. A fő részük a humusz.

A föld szilárd fázisának csaknem 93%-a oxigén, alumínium, vas és szilícium.4,6% kalcium és kálium, 2,5% pedig a többi komponens. Ugyanakkor a nitrogén csak a teljesen szerves részben van jelen, míg az oxigén, a foszfor, a kén és a szén mind az ásványi, mind a szerves komponensekben.

Folyadék

Ezt a fázist talajoldatnak is nevezik. Vízben oldódó ásványi anyagokat és gáznemű anyagokat tartalmazó oldat. Ezt a fázist tartják a legaktívabbnak és legdinamikusabbnak. Ebből a növények jól felszívják a hasznos elemeket, és kölcsönhatásba lépnek a fejtrágyákkal és a melioránsokkal.

A talajoldat összetétele kationokat és anionokat tartalmaz. Vízben oldódó szerves anyagokat és gázokat is tartalmaz. Az ionok bejutása a talajoldatba a szilárd és gázfázisból, a műtrágyázásból, a melioránsokból történik.

A talajoldat sótartalmát befolyásolják a talaj tulajdonságai, típusa, ásványi összetétele, éghajlata, sótartalma.A só szintje változhat. Alacsony termékenységű talajokban ezredrésztől századrészig terjed, erősen szikes és közepesen termékeny talajtípusokban pedig több mint egy százalék.

Gázszerű

Ez a fázis a légköri levegő és a talajban keletkező gázok kölcsönhatásának eredménye. Több szén-dioxidot tartalmaz, mint a légköri levegő. Ez a szám 0,3-1%, sőt 2-3%. Ugyanakkor a talajt alacsonyabb oxigéntartalom jellemzi.

Ez a talajelem mobilabbnak tekinthető. Ráadásul számos körülmény befolyásolja ezt - a szerves komponens mennyisége, az éghajlat, a növényzet jellemzői és sok más tényező.

Elegendő mennyiségű oxigénnel a talajban kedvező feltételek jönnek létre az aerob mikroorganizmusok működéséhez. Ugyanakkor hiánya kedvez a növények számára patogénnek tekintett anaerob baktériumoknak.

A talajlevegő mennyisége dinamikus egyensúlyban van a folyékony fázissal. Minél több vizet tartalmaz, annál kevesebb levegőt tartalmaz. A talaj szerkezetében a gázcsere folyamatosan történik a szerves anyagok, mikroorganizmusok bomlása, a növények gyökérrendszerének légzése miatt. Egyéni kémiai reakciók is befolyásolják.

A gázcsere eredményeként a föld feletti levegő szén-dioxiddal gazdagodik, ami a fotoszintézis körülményeinek javulását idézi elő. Amikor egy anyag kölcsönhatásba lép a vízzel, a talajoldat enyhe savasodása figyelhető meg.

Ennek eredményeként a szilárd fázis egyes ásványai a növények számára elérhető formává alakulnak. Ugyanakkor a szén-dioxid túlzott mennyisége oxigénhiányt vált ki, és anaerob körülmények megjelenéséhez vezet. Ennek oka a túlzott nedvesség és a talaj tömörödése.

A talaj összetételében jelentkező oxigénhiány a mikroorganizmusok növekedésének és fejlődésének leállásához vezet, megzavarja a tápanyagok felszívódását.

Élőben

Talajbiótának is nevezik. Ide tartoznak a talajban élő szervezetek. Ide tartoznak a baktériumok, gombák, algák, férgek és protozoák. Mindezek az elemek jelentős hatással vannak a kultúrák fejlődésére.

Fázisok hatása a növényekre

Minden talajfázis szorosan kölcsönhatásban van egymással, egyetlen bioinert rendszert alkotva – a talajt. A szilárd, folyékony és gáznemű elemek között a legkedvezőbb arány a talaj teljes térfogatának 50:35:15%-a. A talajfázisok szoros kölcsönhatásban állnak egymással, és jelentős hatást gyakorolnak a kultúrnövények fejlődésére.

A talajfázisok fontos paraméterek, amelyeket figyelembe kell venni a mezőgazdasági tevékenység során. A sikeres növénytermesztéshez fontos figyelembe venni a különböző összetevők arányát.

Ajánlott