Miért nem terem a szilva, és mit kell tenni, hogyan virágoztassuk

A kertekben a legtöbb nyári lakos szilvát termeszt, amely az egyik vezető helyet foglalja el a csonthéjasok között. Egyes nyári lakosok számára a fák jól nőnek és rendszeresen termést hoznak, míg másoknak nehézséget okoz a növekedés. Miután rájöttünk, hogy a szilva miért nem hoz gyümölcsöt, kedvező feltételeket kell teremteni a növény számára a nagy termés érdekében.

Miért nem virágzik és nem terem a szilva?

Sok különböző oka lehet annak, hogy a szilva nem terem gyümölcsöt. A fák termőképességének helyreállítása érdekében fontos a folyamat külső jelek általi megsértésének okának helyes meghatározása.

Physiological Carrion

A szilvafák együtt virágozhatnak és petefészket képezhetnek, de további növekedés esetén fennáll annak a veszélye, hogy egyes gyümölcsök az érés előtt lehullanak. Nehéz meghatározni a dögvész konkrét okát. A szilva gyakran leesik, amikor a fák nem rendelkeznek elegendő erővel a gyümölcs tápanyagellátásához. Döghöz vezethet:

fejletlen gyökérrendszer;
kedvezőtlen termesztési feltételek;
mezőgazdasági technológiai szabályok megsértése;
rossz talaj.

Öntermékeny szilvafajta

A legtöbb szilva öntermékeny. Az ilyen fafajtáknak beporzó fajtákra van szükségük, ezért ültetéskor ki kell választani a megfelelő palántákat. A beporzókat minden fajtához egyedileg választják ki, figyelembe véve a növények jellemzőit.

Gyakori esők esetén a keresztbeporzás nem lesz túl hatékony, mert a beporzó rovarok nem mutatnak elég aktivitást. Ebben az esetben öntermékeny szilvafajták telepítése javasolt.

Szilvabetegségek

A beteg fa nem tud egészséges gyümölcsöt létrehozni. A gyakorlatban gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor a szilva virágzása megszűnik, termést hoz a clasterosporiasis vagy a gyümölcsrothadás miatt.

Amikor a clasterosporiosis betegség a növény talajelemeit érinti, de látható jelek csak a leveleken jelennek meg. Felületükön kis sötét foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan megnövekednek és a levélszövetek pusztulásához vezetnek.

A gyümölcsrothadás a növények gombás fertőzésének számít. A betegség fajtáit gombák spórái provokálják. A fertőző ágensek károsítják a bogyókat, a hajtásokat és a lombozatot.A betegség terjedését elősegíti a lombozat túlzott megvastagodása, amely a gyakori csapadék hatására nem tud gyorsan kiszáradni, valamint a párás klíma és a fák gondozására vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása.

A petefészek leválását okozó kártevők

A szilvakártevők gyakori kártevői a lepke hernyók, a pachypod lárvái és a fűrészlegy. A rovarok képesek átrágni az érő gyümölcsöket és magvakat. A sérült gyümölcsök a teljes érés előtt lehullanak, és gyorsan megrohadnak. Ha a kártevők károsítják a virágbimbókat, akkor a fák elvesztik petefészekképző képességüket.

A törzs körüli talaj rendszeres ásása és lazítása segít a kártevők elleni védekezésben. A csapdákat a nagyobb kártevők elpusztítására használják. Rendszeres rovarirtó kezelések is javasoltak a rovarok elriasztására.

Rossz időjárási viszonyok

A kedvezőtlen éghajlat és az olvadás utáni súlyos fagyok a gyümölcsrügyek károsodásához vezetnek. A középső zóna területén ilyen helyzetek gyakran megfigyelhetők április-májusban. A rossz időjárás gyengíti a fákat, ami csökkenti a hozamot. Ha napközben hűvös szél fúj, és a levegő hőmérséklete jelentősen lecsökken, pollensterilizálódás következhet be, és a gyümölcs nem köt meg.

Nem megfelelő éghajlati viszonyok

A túl száraz vagy esős évszak szintén az alacsony szilvatermés oka. Mivel az időjárási tényezőt nem lehet befolyásolni, csak a zónás fajtákat kell előnyben részesíteni. Az ilyen növények fokozottan ellenállnak bizonyos éghajlati viszonyoknak egy adott régióban.

A palánták helytelen kiültetése

Amikor egy palántát szabadföldre visz át állandó helyre, be kell tartania a szabályokat. Pontosabban:

nem lehet mélyíteni a gyökérgallért;
a talaj ne legyen savas, mivel a szilva igényes a talaj összetételére, és csak semleges savassági indexű területeken terem;
a palántákat a déli és délnyugati irányok enyhe lejtőin helyezzük el;
a palánták helye jól szellőző legyen.

A fény és a sűrű fa hiánya

Ha árnyékos területekre, magas ültetvények közelébe és szilárd kerítések mögé fákat ültetünk, az a természetes fény hiányához vezet. Az alacsony fényszint megakadályozza a fák megfelelő fejlődését és gyümölcstermését. Egyes szilvafajták megfelelő megvilágítás hiányában még virágozni sem tudnak. Emiatt a gyümölcsöket csak napsütötte területeken szabad termeszteni.

A nagyszámú növény kis területen történő koncentrációja azt a tényt okozza, hogy a gyökerek nem tudnak szabadon fejlődni, és ez az ültetések elakadását okozza. Ahhoz, hogy a szilva rendszeresen hozzon gyümölcsöt, ültetéskor kellő rést kell hagyni a fák között.

fagy télen

A hideggel szemben alacsonyan ellenálló szilvafajták, a fiatal palánták és a le nem metszett fák télen elvesztik termőképességüket. A gyökerek talajfelszínhez közeli elhelyezkedése is fagyáshoz vezet. Ahhoz, hogy a növények termést hozzanak, szigetelni kell őket. A fák körüli talajt talajtakaró borítja, a törzset fedőanyaggal burkolják.

Az öntözési szabályok megsértése

A fák rendszeres öntözése a faápolás egyik alapszabálya. A talaj hiánya, ritka nedvesség vagy éppen ellenkezőleg, a talaj túlzott öntözése a gyökérrendszer nem megfelelő fejlődéséhez és instabil terméshez vezet.

Túl sok vagy túl kevés műtrágya

A nem megfelelő mennyiségű műtrágya használata esetén a gyümölcs kiesik, vagy egyáltalán nem lesz gyümölcs. Ez jellemző a kifejlett fákra, amelyek több évig egy helyen nőnek és teremnek. Minden alkalommal, amikor a fák kimerítik műtrágyatartalékukat, új adag fejtrágyára van szükség.

A legtöbb esetben a szilvának magas foszfor-, cink- és vastartalmú komplex műtrágyára van szüksége.

Mi a teendő a gyümölcstermés folytatásához

Az instabil termés azonosított okától függően megfelelő intézkedéseket kell tenni. Az időben elvégzett helyreállítási intézkedések segítenek megőrizni a termést és megmenteni a fákat.

Szilvabetegségek megelőzése

A betegségek következményei a növények pusztulásához vezethetnek, ezért javasolt a fertőzések időszakos megelőzése.Ehhez a törzsek körüli talajt ásványi és szerves fejtrágyával trágyázzák meg. Megelőzésként használhat Bordeaux folyadékot is, amely gombaölő gyógyszer.

A korona megfelelő formázása

A tavaszi időszak második felében, amikor a visszatérő fagyok veszélye elmúlt, koronát kell kialakítani. A folyamat magában foglalja a felesleges hajtások és az elhalványuló levelek eltávolítását. A kialakult koronával rendelkező fákon levegő jut be a termésekbe, ami kedvezően befolyásolja növekedésüket.

Deoxidáció

A savasság csökkentésére használt fő anyag a mész. A mész tiszta formájában nem kerül a talajba, mivel elpusztítja a talaj mikroorganizmusait és károsítja a fák gyökereit. A föld dezoxidálásához oltott mész, dolomitliszt, cementpor vagy tőzeghamu használata javasolt.

Etetés

A műtrágyákat szezononként 3-4 alkalommal juttatják ki a talajba. Összetett ásványi anyagokat használnak a szilva fejtrágyaként.

Nedvesség

A szilvát öntözni kell, mivel a talaj kiszárad. A csapadék mennyiségétől függően a talajnedvesség gyakorisága változhat.

A gyökérgallér gondozása

A gyökérnyak a fák sérülékeny része. A szilva ültetésénél fontos, hogy a gyökérnyak a talajszint felett legyen, így a palántát nem szabad elásni.

Hideg szél elleni védelem

A kerítés formájú kerítésszerkezetekkel megvédheti a szilvát az átmenő széltől. A közelben ültetett egyéb fák szintén csökkentik a hideg szél hatását.

Átszállás a napos oldalra

Ha a palánta eredetileg árnyékos helyen volt, a szilvát a napos oldalra kell átültetni. Az állandó világítás a faápolás egyik fő lépése. A növények átültetése meleg időszakban javasolt, hogy elkerüljük a gyökerek fagyását.