Kaporfajták zöldekhez esernyő nélkül: a legjobb nevekkel és fotókkal

A kaprot sok kertész termeszti, akik zöldséget ültetnek a telkükön. Némelyikük kaporfajtákat szeretne zöldnek, esernyő nélkül termeszteni. A termesztés megkezdése előtt azonban el kell kezdenie kiválasztani a megfelelő növényfajtát. Minden kaporfajtának megvannak a maga sajátosságai, amelyeket ültetés előtt meg kell ismerni.

Vannak esernyő nélküli fajták?

Sok kertész kíváncsi, hogy vannak-e olyan kaporfajták, amelyeknek egyáltalán nincs esernyője. Hiszen miattuk öregszenek gyorsabban a kiültetett bokrok. Miután az esernyők megjelennek a bokrokon, a növényzet megkeményedik, és levelei fokozatosan sárgulni kezdenek.

Lehetetlen esernyő nélküli fajtákat találni, mivel a növény a bokor ezen részén képződő magvak segítségével szaporodik. Ezért, ha a kapor bokroknak nem volt esernyőjük, akkor nem tudtak szaporodni. Különleges fajtákat azonban nemesítettek, amelyekben az esernyő meglehetősen későn jelenik meg. Az ilyen kaporfajták sajátossága, hogy sokkal később öregednek, mint az összes többi fajta.

Kaporfajták

Mielőtt elkezdené ültetni a növényt, érdemes részletesebben megismerkednie a fajtáival. A kapor minden fajtája két nagy kategóriába sorolható:

• Cserje. A bokor típusú növények kis vagy nagy terjedő bokor formájában nőnek. Az ilyen fajtákat magas hozam jellemzi, figyelembe véve az alapvető gondozási szabályokat. A bokros kapor jellemzői közé tartozik a kocsány időtartama és a magok érése is.Az ország északi régióiban egyes bokroknak egyszerűen nincs idejük teljesen beérni, ezért a kertészeknek azonnal el kell távolítaniuk az esernyőket, amint megjelennek.
• A zöldeken. A zöld fajtákat erős aromájuk és magas hozamuk jellemzi. Bokraik kicsik, és élénk zöld színű levelekkel borítják.

Létezik azonban egy másik osztályozás is, amely a fajtákat a termesztés helyétől függően különbözteti meg.

Ablakpárkányon történő termesztéshez

Nem csak üvegházakban vagy veteményesekben, hanem ablakpárkányon is nevelhet kaporbokrokat. Otthon a növény semmivel sem rosszabbul érzi magát, mint a napfény alatti ágyásokban vagy az üvegházakban.

Ablakpárkányon történő termesztéskor a Gribovsky fajta használata javasolt. Ez a fajta zöld tökéletesen tolerálja a szobahőmérsékletet, és nem igényel állandó gondozást.Az egyetlen dolog, amire Gribovszkijnak szüksége van, az elegendő tápanyagot tartalmazó, termékeny talaj.

Az ablakpárkányokon is jól terem a Grenadier fajtához tartozó növényzet. Ezt a növényt a háziasszonyok leggyakrabban ablakpárkányon termesztik cserépben. Ahhoz, hogy a Grenadier jó termést hozzon, hetente 2-3 alkalommal kell öntöznie.

Nyílt terepre

Az ország déli régióinak lakói gyakran termesztenek kaprot a szabadföldön. Számos fajta a legalkalmasabb szabadföldi ültetésre:

• Távol. A kerti ültetéshez gyakran a Dalniy kapor fajtát választják, amely másfél hónapon belül érik. A növény 30 cm magasra nő, és 5-6 szárra osztják, zöld levelekkel. A fajta fő jellemzője a kártevőkkel és a gyakori betegségekkel szembeni ellenállás.
• Max. A kompakt bokrok rajongóit a Max fajta növények kertjébe ültetik. A zöld növény 15 cm magasra nő, és kis rombusz alakú levelekkel borítja. Egy kifejlett bokorról 40-50 gramm zöldet takarítanak be.
• Kutuzovszkij. A nyílt terepen termő magas hozamú fajták közül a Kutuzov-zöldek különböztethetők meg. Ez egy buja növény, nagy, lekerekített levelekkel. Ez a kapor jó illatú és kiváló ízű.

Üvegházhoz

Üvegházi körülmények között történő termesztéshez olyan fajtákat használnak, amelyek könnyen megbirkóznak a fényhiánnyal. Ezek a zöldségfajták a következők:

• Esernyő. Ezt a fajtát magas üvegházakban ajánlott termeszteni, mivel a kifejlett növények szára akár két és fél méter magasra is megnő. Az érett zöldeket másfél hónappal az ültetés után gyűjtheti.
• Dér. Üvegházban termesztve a zöldek másfél méter magasra nőnek. A bokrot nagy, szétvágott levelek borítják, felületén viaszbevonat. Az esernyő a növényen meglehetősen későn alakul ki, ezért a bokrok nem öregszenek sokáig.
• Kibray. Ezt a fajtát a korai érésű növényfajták közé sorolják, mivel a termést az ültetés után 20-25 nappal betakarítják. A kibrait lédús levelei jellemzik, amelyek finom ízűek.

Korai érésű kaporfajták

Sokan pontosan a korai érésű kaprot termesztik, mivel gyorsan érnek és esernyőt alkotnak. Ennek köszönhetően már a tavasz második felében lehet majd érett zöldeket gyűjteni. A korai érett kapor a következőket tartalmazza:

• Esernyő. Ezt a fajtát a tenyésztők nemesítették, hogy késő tavasszal friss zöldet termeljenek. A bokrok leveleit élénkzöld színű kis rozettákban gyűjtik.Az esernyőt magas páratartalmú körülmények között kell termeszteni, hogy a növény jobban fejlődjön. A terméshozam növelése érdekében ajánlatos időszakonként nitrogénnel trágyázni.
• Redoubt. Az illatos Redoubt fajtát gyakran használják befőttek készítésére. Az ilyen növény az egyik legjobban termő fajta, mivel minden bokorból legalább 50 gramm lédús zöldet takarítanak be.

Középérésű

A középérésű zöldek 10-15 nappal később érnek be, mint a korai érésű fajták. Az ilyen bokrok azonban termékenyebbek, mivel több zöld tömeget termelnek. Leggyakrabban a kertészek ilyen típusú kaprot ültetnek a szezon közepén:

• Amazon. Az Amazon zöldjét a legtermékenyebb szezonközi fajtának tartják. A kertészek legalább 50-65 gramm növényt gyűjtenek egy felnőtt bokorból. A betakarított termést a főzéshez használják konzervek vagy zöldségsaláták készítéséhez.
• Richelieu. A növény 120 cm magasra és 20-30 cm szélesre is megnő. A bokrokat nagy levelek és buja rozetták borítják. A nyár első felében a növényzetet esernyők borítják, amelyeken idővel több mint 40 sugár képződik. A Richelieu-t a főzés során illatos fűszerek készítésére használják.

Későn érő fajták

A téli előkészületekhez érdemesebb későn érő növényfajtákat használni, mivel az ősz első felében szüretelik. A későn érő kaporfajták közül a következőket különböztetjük meg:

• Aligátor. A növény bokrok 30 cm magasra nőnek, és nagy, illatos levelekkel borítják. Az aligátor őszig nem alkot esernyőt, ezért egy szezonban többször is lehet aratni a bokrokról. Egy gyűjteményhez minden bokorból körülbelül 65 gramm friss zöldet nyerhetünk.
• Pajkos. Ez egy magas növény, amely akár 130 cm magasra is megnő. A bokrokat apró rombusz alakú levelek borítják, amelyek felületén kékes virágzás látható. A Mischievous előnyei közé tartozik a nagy termelékenység és a szerény gondozás.

Hogyan kell ültetni?

A kapor ültetése előtt javasoljuk, hogy ismerkedjen meg a növény ültetése és termesztésének jellemzőivel.

Vetőmag előkészítés

Az összes vetőmaganyagot előre előkészítik, hogy a magok gyorsabban csírázzanak. Ehhez az összes magot egy kis ruhadarabba helyezzük, és vízzel leöntjük. A magokat legalább két napig nedves ruhában kell tartani, majd ki kell venni és a napon szárítani.

Csennel vetési dátumok

A növényzet telepítése április második felében történik, amikor a levegő hőmérséklete nem csökken nulla fok alá. Az északi régiókban az éjszakai fagyok miatt az ültetést május közepére vagy végére helyezik át.Üvegházi körülmények között a kapor az év bármely szakában megül. A lényeg az, hogy az üvegházban a hőmérséklet ne csökkenjen 10-12 Celsius fok alá.

Zöldek ültetésekor a lyukakat egymástól 20-30 cm távolságra készítik. Ezután a lyukakat meleg vízzel megnedvesítjük, és szerves trágyákkal megtermékenyítjük. A talaj előkészítése után minden lyukba kapormagot ültetünk.

Gondoskodás

Az első hajtások megjelenése után minden palántát alaposan megöntözünk meleg vízzel. Javasoljuk, hogy hetente 2-3 alkalommal nedvesítse meg a talajt, hogy a talajnak ne legyen ideje kiszáradni. Minden öntözés után a talajt aprítóval fellazítják, és megtisztítják a gyomoktól.

Amikor a palánták 10-15 cm-re nőnek, ritkítják őket. Javasoljuk az oldalhajtások eltávolítását, hogy a bokrok ne zavarják a szomszédos növényeket. Ritkítás után a zöldek közötti távolság kb. 20 cm legyen.

Hogyan szüreteljünk és szárítsunk kaprot?

A kapor termesztésének fontos állomása az érett zöldek betakarítása. Ezt nyár végén vagy az ősz első felében teszik. Betakarításkor a bokrokat a gyökerekkel együtt kihúzzák a talajból. Ezután levágják a gyökereket, és a leveleket napon szárítják az utcán vagy az ablakpárkányon.

Kaporbetegségek

A zöldségtermesztőknek nem mindig sikerül jó kaportermést szerezniük, mivel ez a növény gyakran szenved a káros gombák okozta betegségektől.

A zöldek leggyakrabban peronosporosisban szenvednek, amely a bokrok felső részét érinti. A betegség magas páratartalom és körülbelül 15-20 fokos levegő hőmérsékleten nyilvánul meg.

A palánták gyakran fomózisban szenvednek, ami a bokrok pusztulásához vezet. Ilyen betegség esetén az összes bokor fokozatosan feketévé válik és elhalványul. Amikor a fomózis első jelei megjelennek, jobb, ha azonnal megszabadulunk a fertőzött zöldektől.

Egy másik gyakori betegség a cercosporosis. Ezzel a betegséggel az összes fertőzött növényt barna foltok borítják. A betegség nem gyógyítható, ezért a cerkosporiózisos zöldeket kiássák és elégetik.

Következtetés

A kapor közönséges gyógynövénynek számít, amelyet sok kertész termeszt a telkén. Mielőtt elkezdené egy ilyen növény ültetését, meg kell ismerkednie a fajtáival és termesztésük jellemzőivel.

Ajánlott