A rozs és a búza különbségei: különbség a megjelenésben és a kalákban, az összetételben

A búza és a rozs a két leggyakrabban termesztett gabonafélék Oroszországban. Sok közös van bennük, mivel rokon növények, de vannak különbségek is. Fontolja meg, mi a különbség a rozs és a búza között, a termés leírása, az összetétel, a tulajdonságok és a megjelenés összehasonlító jellemzői, amelyek alapján vizuálisan meg lehet különböztetni az egyik növényt a másiktól.

A termények leírása

Mindkét fajta gabonafélék ugyanabba a családba tartoznak – gabonafélék, de különböző nemzetségekbe. Mindkét fajnak van tavaszi és téli fajtája.

Búza

Ez az egyik legfontosabb növény, amelyet sok országban termesztenek. A gabona feldolgozásra kerül, lisztet nyernek belőle, amiből kenyeret, pékárut és tésztát sütnek. Az alkoholt gabonából állítják elő, az állatok etetésére használják.

A búzatermelésben Kína, az USA, Oroszország, Kanada, Törökország, Kazahsztán és Ukrajna a vezető szerepet töltik be. A kultúra a legfontosabb nemzetközi árucikk. A világ gabonaexportjának kétharmada búzából származik.

Rozs

Termelés szempontjából a termés gyengébb a búzánál. A rozsot főleg ott termesztik, ahol párás és hűvös az éghajlat. A rozslisztből nyert termékek aránya megközelítőleg 10%, de állandó kereslet van rájuk, és megvannak a maguk rajongói.

A hasznos rozskenyér rozslisztből készül, kevésbé kalóriadús, mint a búzakenyér, különféle betegségekre használható. A hagyományos it alt rozsból - kvassból, jobb minőségű alkoholból készítik, mint más gabonafélék szeméből. A rozskeményítő minőségében nem rosszabb, mint a burgonyakeményítő, emiatt a kenyér nem áll meg sokáig. A teljes és csíráztatott szemeket állati takarmányozásra is használják.

Fő különbségek a növények között

A rozs és a búza összetételében, tulajdonságaiban és megjelenésében különbözik. Főleg a fül felépítésében és méretében különböznek, bár a szárban és a levelekben van különbség. Ha a gabonaféléket fajdiverzitás szempontjából tekintjük, akkor a búzában van a legtöbb regisztrált fajta és fajta, a rozs ebből a szempontból alulmarad.

Összehasonlítás

Egy szem puha búza 100 grammonként 11,8 g fehérjét, 2,2 g zsírt és 59,5 g szénhidrátot, 10,8 g rostot tartalmaz. A búza tápértéke 305 kcal. A gabona a fő tápanyagokon kívül B1-, B2-, B5-, B6- és B9-, E-, K- és PP-vitamint, valamint ásványi elemeket tartalmaz: kálium, kalcium, szilícium, magnézium, nátrium, foszfor, foszfor, klór, vas, jód, kob alt, mangán, réz, molibdén, szelén és cink.

A rozsszem fő táplálkozási összetevőiben különbözik a búzától: 100 g 10,3 g fehérjét, 1,6 g zsírt, 60,8 g szénhidrátot és 15,1 g rostot tartalmaz.Tápérték - 338 kcal. Különbség van a vitaminok és nyomelemek összetételében is: a rozsszem B1-, B2-, B4-, B5-, B6- és B9-vitamint, valamint nyomelemeket tartalmaz: kálium, kalcium, magnézium, foszfor, vas, mangán, réz, szelén, cink .

Mind a rozs-, mind a búzatermékek ellenjavallt gyulladásos bélbetegségben és glutén intoleranciában szenvedőknek. A népi gyógyászatban a haszonnövények termésének is különböző felhasználási területei vannak: a búzaszemeket és a csírákat a szervezet fiatalítására, az immunitás erősítésére, a bőr puhítására, táplálására használják. A rozst diétás ételekben használják.

A népi receptekben a gabonapelyhet az immunitás növelésére, a súlycsökkentésre, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére és az ízületi fájdalmak enyhítésére használják. A rozstermékek glikémiás indexe alacsonyabb, mint a búzatermékeknek, így a rozstermékeket cukorbetegek is fogyaszthatják.

Tulajdonbeli különbségek

A rozs abban különbözik a búzától, hogy hidegtűrőbb és kevésbé igényes a talaj termékenységére, mivel rostos gyökerei vannak, amelyek akár 2 méter mélyen is behatolnak a talajba. A kultúra terméketlen, savanyú, homokos talajon, nedves és hűvös éghajlaton nőhet. A búzának több hőre van szüksége, a talaj tápértékét is megköveteli, a termés kevésbé hidegtűrő.

A két kultúra közti különbség morfológiai szinten is megnyilvánul: a rozs virágait a szél beporozza, a búza önbeporzó növény.

Megjelenés

A kultúrák már a csírázás szakaszában megkülönböztethetők. A rozspalánták 1 primer gyökérrel több, mint a búza palánta, 4, illetve 3 db. Fiatal növényekben a fülek kialakulása előtt a levelek színe különbözik: rozsszürke-zöld, búza élénkzöld. A kalász kialakulása után a búza levelei is kékes árnyalatot kapnak.

Hogy néz ki a búza: 30-150 cm magas lágyszárú gabonanövény, felálló, üreges szárú, levelei lineárisak, keskenyek, laposak, csupasz vagy érdes, rostos kanyarórendszer.

A búza virágzata egyenes vonalú, egyenes tüske, hossza eléri a 3-15 cm-t. A virágok a kalászok tengelyén, hosszanti sorokban helyezkednek el, 18 cm-ig terjedő akváriumuk van. Búza a termések 5-10 mm-es hosszúkás vagy ovális szemek, felső részükön rövid szőrök borítják, középen egy horony osztja 2 részre. Színe barnássárga.

A közönséges rozs jelei: a növény rostos gyökerű, hosszú, akár 1-2 m-re is megnő Szára 80-100 cm hosszú, üreges, egyenes, nem elágazó, 5-7 csomópontja van. Levelei széles vonalúak, kékes színűek, 15-30 cm hosszúak és 1,5-2,5 cm szélesek.A rozs virágzata összetett kalász, egyetlen példányban alakul ki a növényen, 5-15 cm hosszú, 0,7-1,2 cm széles, a szarvasakon 2-5 cm hosszú acs található. A rozs termése oldalról összenyomott, 5-10 cm hosszú, 1,5-3 mm hosszú szem, közepén barázdával. A gyümölcs alakja ovális vagy hosszúkás, szürkéssárgára festett.

A rozs és a búza ugyanahhoz a családhoz tartozik, ezért sok hasonlóság van, de sok különbség is van kémiai összetételükben, az éghajlati és talajviszonyokhoz való viszonyban, megjelenésben és tulajdonságaiban.