Talajsűrűség: hogyan jelenik meg a táblázat, mi a fajsúly értéke

A Föld termékeny rétegének tulajdonságai régóta érdeklődnek az emberek iránt. Az ezzel foglalkozó tudományt talajtudománynak nevezik. A szakemberek vizsgálják a talaj fizikai és kémiai paramétereit, a termőtalaj különbségeit a területi időjárástól és egyéb viszonyoktól függően. A talajsűrűség értéke az egyik fontos fizikai paraméter, melynek meghatározása talajműveléshez, építéshez, útépítéshez és egyéb tevékenységekhez szükséges.

Miért kell tudni a talaj sűrűségét

A mutatót figyelembe veszik az építőiparban végzett mérnöki és földtani munkák során, az utak javítása és fektetése során, a különböző kommunikációs területeken, a mezőgazdaságban a talaj termőképességének értékelése során.Az új épületek alapozási típusának meghatározásakor tudnia kell, a munka során befolyásolja az anyagválasztást, meghatározza az esetleges anyagi és fizikai költségeket.

A paraméter fontos új ásványlelőhelyek kialakításánál, gáz- és olajvezetékek tervezésénél. A mutatót a kultúrnövények által elfogl alt területek vegetációs potenciáljának meghatározására használják. Végül is, a föld termékenységére összpontosítva, minden fontos összetevőt (beleértve a sűrűséget is) figyelembe véve a gazdálkodók azt tervezik, hogy növényeket telepítenek a régióban.

A talaj fajsúlyának értéke a természetes állapotú talajegység tömege, figyelembe véve a nedvességet, a porozitást és az összetételben lévő fő kőzetet. A talajsűrűség feltételesen állandó érték, a termőréteg feldolgozása (ásás, boronálás, lazítás) után azonnal csökken, egy idő után visszatér a normál értékre. A mezőgazdasági területek feldolgozásának költségszintje ettől a mutatótól függ (a berendezés típusa és típusa, az üzemanyagok és kenőanyagok költségei, az amortizációs költségek).

A sűrűség csökkentése érdekében a földet homokkal, tőzeggel keverik, zöldtrágya növényeket telepítenek. A zab, bükköny, lóhere segít lazítani a talajt a területen.

Talajsűrűség-diagram

A talajsűrűség a talajminta természetes szerkezetével és nedvességtartalmával együtt vett teljes tömegének és a minta által elfogl alt térfogatnak az aránya. Ez függ a talaj összetételétől, porozitásától és nedvességtartalmától. Ezt kilogramm/köbméterben mérik. A görög p (ro) betűvel jelölve.

Egy adott fajta átlagos értékei az átlagos talajsűrűség. A térfogatsűrűség értékét ismerni kell például nyaraló földjének vásárlásakor. A térfogatsűrűség a laza anyag és az elfogl alt térfogat aránya, szabad elrendezéssel a tartályban. A kőzet szilárd fázisát, a szerves komponens figyelembevétele nélkül, váznak nevezzük.

Könnyű sziklás talaj, vályog kavicsos, nehéz agyag1900-2000 Sűrű vályog, agyag1600-1900Válag, könnyű agyag, finom kavics1500-1800Könnyű vályog, homokos vályog, nedves homok1400-1700 Száraz homok Növényi szárazföld, beleértve a csernozjomot 1200-1500, csernozjom 1300Tőzeg 700-800

Talajtípus	Sűrűség kilogramm/köbméter




1200-1600

Telekvásárláskor figyelembe kell venni a talaj ásványtani összetételét, a termékeny réteg vastagságát, a savasság szintjét. Például a homok nem tartja jól a hőt és a nedvességet, az agyagos talajok nehezen művelhetők, jelentős mennyiségű vizet vesznek fel, és nem engedik át jól a levegőt.

A számítás módja

A paraméter mérése laboratóriumi vagy terepi körülmények között történik. A termékeny réteg sűrűségének legegyszerűbb módja egy nyaralóban:

egy 10 literes vödröt kell venni;
mérjünk üresen;
töltsön fel földdel a helyszíntől a széléig, anélkül, hogy a talaj döngölné;
mér;
számítsa ki a talaj tömegét, levonva a kapott értékből az üres vödör tömegét.

Ha a súly 10-15 kilogramm tartományba esik, a telek kiváló minőségű. A módszer nem pontos, lehetővé teszi, hogy képet kapjon a föld sűrűségének mértékéről. A pontos mérésekhez műszerek és laboratóriumi módszerek szükségesek.

Kényelmes a mutató kiszámítása mechanikus és ultrahangos penetrométerekkel.Ez egy eszköz a talaj sűrűségének mérésére a szántóföldön. A készülék szondáját a telephelyen több helyen a száraz, meg nem művelt földbe helyezik. A kijelzőn megjelenik a talajrészecskék sűrűsége láb/négyzethüvelykben. Minden helyszínen több mérést végeznek. Átlagos leolvasások rögzítése.

Az ultrahangos készülék a legpontosabb, talajba merülve 2,5 centiméterenként továbbítja a leolvasást. A készülék emellett megjegyzi a terület koordinátáit. Minden leolvasott érték a penetrométer memóriájában tárolódik, és USB-kábel segítségével az adatok számítógépre kerülnek.

A laboratóriumi gyakorlatban a „hengervágás” módszerét alkalmazzák. A mintákat a termékeny réteg integritásának megsértése nélkül veszik. A minták szállítására 10 centiméter magas és 5 centiméter átmérőjű hengereket használnak.

A talajmintákat a laboratóriumba szállítjuk, lemérjük, +100-105 °C hőmérsékleten szárítjuk 6 órán keresztül. Ezután ismételje meg a száraz talaj mérését. A számítás a következő képlet szerint történik: d_{v=m:v, ahol m a kiszáradt talaj tömege, V pedig a henger térfogata.}

Az ültetési területek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a 0,9-1,4 közötti talajsűrűség alkalmas a növények termesztésére, a nehezebb talajok nem alkalmasak erre a célra.