Kapor Kapor: fajtaleírás, termesztés és hozam fényképpel

A kaporfajta a zöldtömeg-képződési mutatók közül az egyik legtermékenyebb fajnak számít. A növény előnyei a fagytűrő képesség és a tápanyagban gazdag termék gyors beszerzésének képessége. A növény megfelelő megtérülése érdekében javasoljuk, hogy előzetesen ismerkedjen meg a kerti növény jellemzőivel és a termesztésre vonatkozó alapvető ajánlásokkal.

Fajta leírása

A holland szelekciós növényt ma már az egész világon termesztik. A fajtaleírás az egynyári kultúrák azon csoportjára utal, amelyek későn alkotnak ernyőt, így a növény hosszú ideig képes zöldtömeget képezni.Ezzel a tulajdonsággal összefüggésben a fajtát gyakran használják frissen, saláták, első és második fogások ízesítőjeként.

A levelek gazdag zöld színűek, megfelelő megjelenésűek, és friss fűszernövények erős, illatos aromájával rendelkeznek. A növényt a vitaminok és ásványi sók gazdag forrásának tekintik, ezért gyakran használják hiányuk megelőzésére, szükség esetén a szervezet támogatására a rehabilitációs időszakban, valamint az emberi immunrendszer serkentésére.

A fajta jellemzője, hogy jól tolerálja az alacsony hőmérsékletet. Fagyálló tulajdonságainak köszönhetően a növény akár -4 C.

A kapor bokrokat alulméretezettnek tekintik, de a levelek burjánzóan alakulnak ki. A bokrok magassága átlagosan eléri a 150 cm-t A vetéstől a betakarításig átlagosan 1 hónap telik el. A virágzási időszak későn jön, és 1 m^{2-tól átlagosan legfeljebb 2 kilogramm növényt távolítanak el.A fűszernövényeket 80-85 napig lehet betakarítani fűszerezés céljából.}

Növekedés

A termesztést a magok földbe vetésével végzik. A leszállás áprilistól májusig történik. A talaj előkészítése ősszel javasolt, ehhez a talajt felássák és ásványi műtrágyákat alkalmaznak. A legtöbb esetben a tápanyagok elegendőek, és a vegetációs időszakban nincs szükség további kapor csávázására.

A termőhely legyen napos. A kultúra szereti a laza, termékeny talajokat, semleges savassággal. Savanyú talajban és pangó vízben a növény rosszul érzi magát. A következő kertészeti növények tekinthetők a kapor jó elődjének:

• paradicsom;
• uborka;
• paradicsom;
• hüvelyesek;
• burgonya.

A csírázás minőségének javítása érdekében javasolt az ültetés előtti vetőmag előkészítése. Ehhez 1 vagy 2 napig meleg vízben áztatják, miközben rendszeresen cserélik a folyadékot. A magvakat folyó víz alatt, 60 ^{C hőmérsékletű mossuk, ehhez szövetzsákba helyezzük.}

Ültetés előtt a talajt jól megnedvesítjük és kis barázdák képződnek 1-2 cm mélységben.15 cm-t hagyunk a sorok között.Kisebb távolságnál az ültetések megvastagodnak és a kapor gyengén nő .

A magvak kis talajréteggel való megtöltése után öntözés nem szükséges, mivel a vetés utáni nedvesítés hatására a magok mélyebbre kerülhetnek, és csírázásuk is megnehezül.

A gondozás jellemzői

A kapor a gondozásban igénytelen növények csoportjába tartozik. A termés jó hozamához időben öntözést és a gyomok eltávolítását kell elvégezni. Ha sűrű kéreg képződik az ágyások felületén, akkor a lazítás javasolt.

Túlzott ültetési sűrűség esetén a kapor bokrok ritkítása javasolt. Ehhez a talajt meg kell nedvesíteni, és a felesleges növényeket ki kell csavarni. Ha rendszeresen friss zöldet szeretne kapni, 2-3 hetente vessen el kapormagot.

A kaprot szárazságtűrő növénynek tartják, de a magas hozam elérése érdekében ajánlatos öntözni anélkül, hogy a talaj túlzott kiszáradását megengedné. A kapornak elegendő tápanyaga van az őszi talajból. trágyázás, de rossz növekedési tulajdonságokkal a tenyészidőszakban 2 alkalommal is megtermékenyíthető. Ehhez használjon olyan oldatot, amelynek elkészítésekor 25 gramm káliumsót és nitrátot hígítanak 10 liter vízre. A kapor nitrát felhalmozódású, ezért a növény nem kezelhető nitrogén műtrágyával, nem ajánlott trágyát a talajba juttatni.

Érvek és hátrányok

A kertészek véleménye a jó hozam mellett a fajta olyan erős tulajdonságait is megjegyzi, mint a betegségekkel szembeni rezisztencia és a hajtások lassú száradása.A növényt szerény gondozás jellemzi, és nem igényli a mezőgazdasági technológia összetett szabályainak betartását. Kapor A kapor képes elviselni az alacsony hőmérsékletet és a nehéz termesztési körülményeket.

A változatossági előnyök jellemzői:

• ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag;
• a szervezet energiahiányának gyors pótlásának képessége;
• a vérellátási folyamatok javításának képessége;
• jótékony hatás a húgyszervekre;
• jótékony hatással van a szívrendszerre;
• vérnyomáscsökkentési képesség;
• nyugtató hatása az idegrendszerre.

A kaprot ma aktívan használják a hagyományos orvoslás receptjeiben különféle betegségek megelőzésére és kezelésére. A terméket kozmetikai maszkok, szappanok, krémek gyártására használják.A házikerti termesztés fő irányzata a friss kapor használata, mint önálló fűszerezés és illatos keverékek készítésének összetevője.

A kaprot saláták, levesek, köretek, sajtok receptjeiben használják, befőzéskor adják hozzá, hogy ízesítsék a téli készítményeket.

Kártevők és betegségek

A kapor a különféle betegségeknek és kártevőknek ellenálló növényeket jelöl. A fő veszély az ültetvények lisztharmattal való fertőzésével jár. Az ilyen típusú veszélyek elkerülése érdekében nem javasolt sárgarépa és zeller mellé telepíteni.

A betegségek megelőzésére elegendő a növénymaradványokat ősszel eltávolítani a termőhelyekről, és betartani a vetésforgó szabályát, miszerint egy helyre kaprot nem lehet több évig ültetni.

Betakarítás és terménytárolás

A gyűjtés ideje júliustól szeptemberig tart. A betakarítás konkrét hónapja attól függ, hogy mikor ültették el a magokat. A kapor a következő célokra használható:

• friss;
• fűszerkészítéshez;
• illatos keverék összetevőjeként.

A növényzet jótékony tulajdonságainak megőrzése érdekében a téli időszakra a kapor fagyasztás, pácolás és szárítás módszerét alkalmazzák. A fagyasztott termék minősége gyakorlatilag nem rosszabb, mint a friss növény, ami lehetővé teszi, hogy télen értékes vitamin- és ásványianyag-forrást kapjunk. Fagyasztás előtt az összegyűjtött nyersanyagokat gondosan válogatják, kiválasztva a hibás és korhadt leveleket. Ezután a bokrokat folyó víz alatt szűrőedényben mossuk. Csak a teljesen kiszáradt zöldeket lehet lefagyasztani, ehhez műanyag zacskókat vagy speciális műanyag edényeket használnak.

A kapor sózható az első és a második fogáshoz. Ehhez egy átlátszó üvegedényt veszünk, amelybe egymás után 1-2 cm vastag zöldeket és sót rakunk ki. Jobb, ha durva sót használunk.

A száraz fűszerezés elkészítéséhez a megmosott kaprot vékony rétegben kell eloszlatni egy sima felületen, megvilágított, meleg szobában. Ahogy a növények kiszáradnak, a kaprot időnként keverik, hogy biztosítsák a folyamat egyenletességét. A teljes száradás után a terméket tárolóedényekbe rakják.

Ajánlott