Miért bólogatnak a galambok séta közben: a rángatózás okai és mítoszok
A galambok szokásait és viselkedését figyelve a tenyésztők észreveszik a madarak járásának jellegzetes vonásait. A mozgások szimbolikus szerepet tölthetnek be, kommunikálhatják a madarak szükségleteit, vagy lehetnek fiziológiai jellegűek. A galambodúk tulajdonosai és látogatói tehát különféle feltételezéseket fogalmaznak meg arról, hogy a galambok miért bólogatnak a fejükkel séta közben. A kérdésre adott válasznak számos változata létezik, de nem minden lehetőségnek van tudományos indoklása és tényszerű bizonyítéka.
Miért rázza a fejét egy galamb járás közben?
A galambok lépéseikkel szokatlan előre-hátra mozgásokat végeznek a nyakukon.Minél nagyobb a mozgás sebessége a talajon, annál többet bólogat a madár. A szemlélő könnyen észreveszi, hogy a galamb egy helyben állva megállítja a fejét. A jellegzetes mozgás az első lépésnél folytatódik.
A galambok egy érdekes tulajdonsága érdekli a városlakókat, és gyakran válik tudományos viták tárgyává. A legelterjedtebb néhány feltételezés, és egyes verziókat az ornitológusok mítosznak minősítenek.
A súlypont megtartása
Az elmélet alapja a test felépítése, melynek aránytalansága kényszermozgásokat okoz. A madarak lépésenként mozognak a talajon, és a rövid lábak nem képesek a testnek stabil pozíciót biztosítani a térben. A galambok mozgatják a fejüket, hogy megtartsák egyensúlyukat.
Hasonló mozgásokat végeznek a súlypont megtartása érdekében más madarak, különösen a sasok. De a galambok mozgékonyabbak, nyűgösebbek, ami észrevehetőbbé teszi a motor jellemzőit.
Az egyensúly megőrzésének változatával szembeni bizalmatlanságot az okozza, hogy a madarak nem bólogatnak, ha egy helyben állnak. A kísérleti eredmények szintén cáfolják a hipotézist. Amikor a galambot egy zárt kockába tették egy futópadon, az alany hamarosan abbahagyta a nyaka mozgatását. A tapasztalatok egy másik lehetőség megjelenéséhez vezettek, amely szerint a bólintások oka a kép stabilizálására tett kísérletekben rejlik.
A szem szerkezetének sajátosságai
A galambok szemgolyója úgy van kialakítva, hogy a pupilla állandóan statikus helyzetben legyen, és a látószög növelése érdekében a madárnak sajátos fejmozdulatokat kell végeznie. A hipotézist kísérletileg alátámasztották, és tudományos körökben a legtöbb elismerést kapta.
A futópadon végzett kísérlet során a galamb előresétált, és addig bólogatott, amíg a sebessége megegyezett a pálya sebességével. Ebben a pillanatban a szem által reprodukált kép már nem marad el a valóstól. A kapott adatok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a galambok remegnek és mozgatják a fejüket, hogy teljesen belássák a környező területet.
Monokuláris látás
Egyes szakértők azon a véleményen vannak, hogy a galambok az egykuláris látás miatt végeznek nyakmozgásokat. Anatómiailag a madarak szemei az oldalakon helyezkednek el, így egyoldalúan látják a tárgy képét. A bal és a jobb szem látóterei gyakorlatilag nem metszik egymást.
A galambok pedig a fejüket csóválják, hogy háromdimenziós térképet kapjanak, objektíven értékeljék a környező területről és a mozgó tárgyakról szóló információkat.
Nők vonzása
Sok madár a párzási időszakban, hogy az ellenkező nemű egyedeket vonzza, sajátos rituális mozdulatokat hajt végre, szimbolizálva párzási készségét. Az egyik elmélet szerint a galamb jellegzetesen megrándul és bólogat a nőstény közelében, a galamb pedig megmozdul.
Gyakori mítoszok
Néhány feltételezés a meg nem erősített kategóriában maradt, mivel nem kapták meg a tudósok jóváhagyását.
A népszerű mítoszok ehhez vezetnek:
- Az ősök hagyatéka. E hipotézis szerint ez a szokás a dinoszauruszok galambjaira terjedt ki. Egyes ősi állatfajok hasonló mozdulatokat tettek a test egyensúlyának megőrzése érdekében.
- Zene fül. Számos kísérlet kimutatta, hogy a galambok reagálnak a zene hangjaira, gyorsabban kezdenek mozogni és rángatják a fejüket. Ez könnyen az alapja annak a véleménynek, hogy a madár érzékeli a dallamot, és ütemre rázza a fejét.
- Nyughatatlan természet. Ebben a változatban a nyak mozgása az ijedtség eredménye lesz. Minél jobban aggódik a madár, annál gyakrabban rángatózik, figyelmeztetve a rokonokat a veszélyre.
- Meteorológiai változások. A galambok bólogatnak, ahogy az időjárás változik.
A filiszter változatok alapjául szolgáló tényezők közvetetten befolyásolhatják a madarak viselkedését, de az ornitológusok nem tekintik őket a galambok jellegzetes fejmozgásának közvetlen okának. A legnagyobb hivatalos megerősítést a látószervek felépítésének elmélete kapta.
Ajánlott
Miért fehéredik a méz: a lepedék kialakulásának okai tárolás közben, fogyasztható-e
Megértjük, hogy a méz miért válik fehérré, és miért jelennek meg kristályok a felületén. A folyamat jellemzői, lehet-e enni egy ilyen terméket, gyakori tévhitek.
Miért túr a kecsketej főzés közben: okai és hogyan kerüljük el?
Miért túr a friss kecsketej főzve? Milyen esetekben és miért szükséges a tejet felforralni. Mit kell tenni, hogy ne rontsa el a hasznos terméket forraláskor.
Miért kékül a fokhagyma paradicsom és uborka savanyítása közben, miközben más zöldségeket tartósít?
Néha a téli előkészületek során felmerül a kérdés: miért kékült be a fokhagyma a pácolás során. Ennek a jelenségnek részletes tudományos magyarázata van, és nem veszélyes az emberre.
