Dúslevelű kapor: a fajta jellemzői és leírása, termesztése fényképpel

Dill bőven önmagáért beszél. A kultúra híres a jó termésről és a talaj iránti igénytelenségéről. Még a minimális elvetett magmennyiség is biztosítja a kaprot a következő szezonig.

Fajta leírása

Átlagosan 40 napig tart egy termés érése, ami minden okot ad arra, hogy a növényt a középérésű fajták közé soroljuk. A kapor már 10-12 nappal az ültetés után kihajt. A hajtások hossza akár 130 cm-re is megnő.

A kultúra leírása:

gazdag zöld lombszín;
1 négyzetméterről 3,5 kg termést lehet betakarítani;
kifejezett íz és aroma;
lédús zöldek;
hasznos összetevők tömege a kompozícióban;
a levelek és esernyők átlagos méretei;
hosszú távú tárolási lehetőség;
egy bokorról átlagosan 20 g zöldet takarítanak be.

Magas levelű fajta, amely többféle felhasználásra alkalmas: fagyasztás, szárítás, friss fogyasztás, gyógyszerkészítés.

Növekedés

A kapor nem ütközik a növényekkel, ezért bármilyen kerti növény mellé termeszthető. Az egyetlen kivétel a zeller. Nem ajánlott kaprot vetni arra a területre, ahol ezt a növényt az előző szezonban termesztették.

A kapor magvak 3 Celsius-fokon kezdenek csírázni. A tapaszt alt kertészek azonban tudják, hogy a növény optimális hőmérséklete 16-18 fok. Érdemes jól megvilágított helyre ültetni, bár a sötétített ágyások nem ellenjavallatok az ültetésnek.

Vetés előtt ajánlatos a talajt megnedvesíteni és műtrágyázni. Fejtrágyázáshoz trágyát, szuperfoszfátot és káliumsót használnak. Az ültetés április végén - május elején történik, amint a talaj felmelegszik a kívánt hőmérsékletre.

A magvak csírázásának felgyorsítása érdekében az ültetés előestéjén 2 napig hamuoldatban áztatható. Vagy helyezze gézzacskóba, és mártsa meleg vízbe (legfeljebb 50 fokos). Ebben az esetben a vizet folyamatosan meg kell újítani, majd a magokat meg kell szárítani.

A betakarítás jobb lesz, ha megfelelően ültetik. Az optimális magtávolság 5 cm. Az ültetési mélység 2 cm A kaprot jobb sorba vetni, csak ebben az esetben a kikelt csírákat ritkítani kell.

A lombos kaporfajtákat kedvezőtlen időjárási körülmények között is jó csírázás jellemzi.

Figyelem! A kapor nem fogadja el a savas környezetet, ezért meszezés után nem lehet zöldet ültetni a talajba.

A gondozás jellemzői

A kapor gondozása nem igényel sok erőfeszítést, de minden kertésznek el kell mélyednie a tulajdonságaiban. Mindenekelőtt ritkítsa meg a csírázni kezdődő csírákat. A növények nem lehetnek 5 cm-nél közelebb egymástól. Ellenkező esetben a palánták fejlődése leáll.

A gyomokat időben el kell távolítani, mivel növekedésüket elnyomja a fiatal kapor. Fontos megjegyezni a talaj nedvességtartalmát is, a szárazság a növényzet sárgulásához vezet. Az öntözést legjobb este, 2-3 naponta egyszer.

Az éjszakai fagyok valószínűségével a hajtásokat polietilén borítja. A hirtelen hőmérséklet-változások teljesen tönkretehetik a termést.

Érvek és hátrányok

A kapornak számos előnye van:

magas hozamok;
jó lombozat;
talajigénytelen (kivéve a savas talajokat);
igénytelen gondoskodás;
használat előtt nem igényel előmelegítést;
szinte minden kertészeti kultúrnövényhez termeszthető;
lédús és illatos zöldek;
Hosszú távú tárolás lehetősége többféleképpen.

A hátrányok közé tartozik az alacsony hőmérsékletekkel szembeni intolerancia. Az enyhe fagyok is ronthatják a termést, ezért éjszakára ajánlatos a kaprot műanyag fóliával letakarni.

Kártevők és betegségek

Néha egy növényt megtámadnak. Tekintsük a fajta leggyakoribb betegségeit:

Peronosporosis. A betegség optimális feltételei a nedves, meleg éghajlat. Először a levelek külső oldala sárgul, majd a hátát fehér bevonat borítja. Fokozatosan az elváltozás átterjed a növény más részeire: hajtások, esernyők. A peronoszpóra által érintett növények meglehetősen gyorsan elpusztulnak. A betegség leküzdésére szódát és mosószappant használnak. Az összetevők 20 grammját 5 liter vízben hígítjuk, majd az érintett növényeket kezeljük.
Lisztharmat. Bármely régióban érinti a növényeket, még az üvegházi termesztésben is. A betegséget általában hosszú ideig nedves, meleg időjárás előzi meg. Az elváltozás a leveleken fehéres, pókhálóra emlékeztető bevonatban nyilvánul meg. Fokozatosan az érintett terület növekszik, és a növény halálához vezet. Ha betegség jeleit észlelik, a kaprot azonnal gyenge réz-klorid vagy kálium-permanganát oldattal permetezzük.
Cercosporosis. A betegség jellegzetessége a sötét foltok megjelenése pöttyökkel a kapor minden részén. Amikor a spórák beérnek, a kaprot sűrű fehér bevonat borítja. A cerkosporózis szintén veszélyes betegség, amely időben történő intézkedések hiányában az érintett növény elsorvadásához vezet. Ennek a betegségnek a gyógymódja a réz-oxi-klorid. 20 g anyagot 5 liter vízben hígítunk, és az érintett növényeket rendszeresen permetezzük.
Fusarium hervadás. Mind a fertőzött magvak, mind a magas levegő hőmérséklet vagy a túlzott öntözés provokálhatja a betegséget. Kezdetben az alsó levelek érintettek, fokozatosan a felső levelek és a szár részt vesz a kóros folyamatban. Ez vöröses-sárgás színben nyilvánul meg, amely gyorsan a kapor teljes hervadásához vezet. A sárgaság vagy vörösség első megnyilvánulása esetén a növényeket Fundazollal vagy Topsinnal permetezzük. A lézió még nem indult szakasza könnyen kezelhető ilyen kezelésre. Ha a növényt nem lehetett megmenteni, akkor a gyökérrel együtt eltávolítják a kertből.

A növényzet károsodásának elkerülése érdekében ajánlatos a magokat ültetés előtt meleg vízbe áztatni, vagy kálium-permanganát oldattal kezelni. Az ilyen egyszerű módszerek minimálisra csökkentik a sérülések kockázatát. Annak érdekében, hogy ne provokálja ki a kapor fertőző betegségeinek kialakulását, ne telepítse az ágyásokat szorosan.

Mivel a zöldeket frissen fogyasztják, nem ajánlott vegyszerek segítségét igénybe venni. A betegségek megelőzésére már a vetőmag előkészítésének szakaszában célszerű gondoskodni.

Gyűjtés és tárolás

Amikor a növény eléri a 15 cm-t, betakarításra kerül sor. Ez 20-25 nappal a csírázás után. Vágás előtt a zöldeket vízzel permetezzük. A fiatal kaprot több napig frissen tartják. A zöldeket többféleképpen tárolják: fagyasztva, szárítva, tartósítva.

A zöldek szárításához csokorba gyűjtjük, hideg vízben megmossuk, és száraz helyen szárítjuk. Amikor könnyedén szétesik a kézben, szövetzacskóba rakják, vagy üvegedénybe töltik. A kaprot az esernyőkkel együtt bizonytalanságban tartják.

A könnyű szárítás ellenére a legtöbb kertész szívesebben tárolja a fűszernövényeit fagyasztva. Így a hasznos anyagok megmaradnak benne. A kapor vágott részeit jól megmossuk, megszárítjuk és apróra vágjuk. Ezután a zöldeket műanyag zacskókba rakják, és a fagyasztóba küldik.