A kérdésre adott válasz

Mélyszántás: tábla mélysége, előnyei és hátrányai, és hogyan kell csinálni

Mélyszántás: tábla mélysége, előnyei és hátrányai, és hogyan kell csinálni
Anonim

A mezőgazdaság számos talajművelési módot foglal magában. A módszer megválasztását a következő tényezők befolyásolják: a talaj típusa, a termesztett növények típusa, az eszközök használata. A sekély talajművelés kedvelt módja, amikor a felső termőréteget kissé meglazítják. Mélyszántással a felső szántóréteget a barázdába dobják, az alsó réteget pedig a felszínre fordítják.

Mit érint a mélyszántás

Több technológiát alkalmaznak a föld mélyművelésében: klasszikus (moldboard), nem sajtolt, kombinált. Formalapos talajműveléskor speciális deszka ekét használnak.A mélyásás a talaj genetikai horizontjainak függőleges irányú megváltoztatására szolgál.

A technológiának köszönhetően különböző mélységű talajműveléseket alkalmaznak. Minimálisnak a 20-40 cm vastagságú réteg burkolását tekintjük Mélynek a szántóréteg legalább 40-70 cm vastagságú becsomagolását tekintjük.A föld ásásakor a vastagság az a szántói horizontot veszik figyelembe. A feldolgozás során a növények föld feletti részeit is levágják és beágyazzák, ásványi és szerves trágyát adnak hozzá.

Érvek és hátrányok

A földművelés bármely módjának vannak negatív és pozitív tulajdonságai is. A mélyművelés előnyei:

  • hatékony módszer az évelő gyomok irtására. Mivel a gyommagvak a talaj alsó rétegeibe esnek, csírázásuk nehézkes;
  • a gyomok jóval később kelnek ki, mint felületlazítás esetén;
  • védi a talajt a növényi törmelékben felhalmozódó fertőző kórokozókkal szemben. Mivel a fertőző mikroorganizmusok mélyen behatolnak a földbe a mélyásás során, a növények fertőzése kizárt;
  • a téli hónapokban végzett őszi szeméttelepi ásásnak köszönhetően a drótférgek és más kártevők telepének nagy része kifagy;
  • növekszik a talaj nedvességtartalma;
  • a szerves és ásványi adalékanyagok egyenletesen oszlanak el a talajban;
  • a talajban lévő tömítések elpusztulnak, ami hozzájárul a pangó víz kialakulásához.

A módszer hátránya, hogy speciális eszközökkel felszerelt berendezéseket kell használni (többszárnyú rugók, tárcsás kések, eke). Szem előtt kell tartania az üzemanyagokra és kenőanyagokra fordított jelentős kiadásokat is.A gyakori használat növeli a talajerózió kockázatát.

Hogyan kell csinálni?

Hagyományosan a mélyszántást deszkás ekével végzik. Ezenkívül a földet kétszer művelik: tavasszal (március-április) és ősszel (október-november). A kerekes és lánctalpas traktorokat nagy területek megművelésére használják. Ha a telek területe kicsi, kézzel is kiáshatja a talajt egy lapát két bajonettnyi mélységig.

A talajművelési mélység kiválasztásakor figyelembe veszik a talaj típusát és a termesztett növényfajtát. A 20-30 cm vastag földréteg feldolgozása növeli a cukorrépa és a burgonya hozamát. A gazdálkodók a burgonya 20-22% -os és a gabonafélék (téli rozs) hozamának 25-28% -os növekedését észlelik a homokos földek mély ásásával, azzal a feltétellel, hogy egyidejűleg alkalmazzák a szerves adalékanyagokat.

A mélyszántás a földművelés hatékony, de energiaigényes módja. Ezért célszerű felváltani a szokásos talajművelési módszerrel, és 2-3 évente egyszer elvégezni. Vagy kombinálja a rendszeres ásást, majd a földsávok mély lazítását.

Ez az oldal más nyelveken: