Cukorrépa: fajtaleírás, termesztés és termesztéstechnológia fotókkal

A cukorrépát túlnyomórészt cukortermelők termesztik, és ehhez a fajtához használják, ahol a gyökérnövények cukortartalma magas. De a kultúra művelése minden otthoni nyári lakos hatáskörébe tartozik. Szükség esetén és minden termesztési körülmény betartásával jó termést lehet termeszteni.

Cukorrépa leírása

A cukortermelés a cukorrépa fajtájától függ, minél több szacharózt tartalmaz a gyökérnövényekben, annál jobb a vállalkozásnak. De nem csak ipari vállalatok foglalkoznak répatermesztéssel.A nyári lakosok cukorrépát is használnak a gazdaságban. Cukorrépából takarmányt készítenek az állatállománynak télire. A gyökérzöldségeket a főzés során különféle ételek elkészítésére használják.

A cukorrépa a közönséges répa egyik alfaja. A magvak talajba ültetése utáni első évben hosszúkás gyökértermés képződik fehér péppel. A talaj felszínén buja leveles rozetta képződik. A gyökérnövények a szacharózon kívül az ember számára hasznos nyomelemeket és vitaminokat is tartalmaznak (magnézium, jód, vas, C-, PP- és B-vitamin). A cukorrépa használata csak cukorbetegségben szenvedők számára ellenjavallt.

Talaj kiválasztása cukorrépa termesztésére

A cukorrépa szabadföldi termesztésének technológiája elsősorban a talaj szerkezetétől függ. A cukorrépa bármilyen típusú talajon megterem, de ez nem jelenti azt, hogy rossz, terméketlen talaj alkalmas rá.Éppen ellenkezőleg, a föld összetételének romlásával a bokrok gyorsan reagálnak erre, és rosszabbodni kezdenek. Homokos és agyagos talajokon a gyökerek gyengén nőnek és kicsire nőnek.

A termésszint és a termőképesség elsősorban a fajtától függ, a második fontos szempont a termesztésre használt talaj. A könnyű, savsemleges talajtípusok tekinthetők a műveléshez optimális talajtípusnak. Fontos, hogy a talaj jó víz- és oxigénáteresztő képességgel rendelkezzen. A legjobb, ha a magokat fekete talajba vetjük. A szerozemek és a szárított tőzeglápok termesztésre alkalmasak.

A növénytermesztés másik fontos szempontja, hogy a talajban legalább 60 cm mélységben legyen vízvisszatartó réteg.A lényeg, hogy a víz ne legyen túl közel a gyökérnövényekhez, különben azok rothadni kezd és eltűnik. Ha a folyadék a talaj alsó rétegeibe kerül, akkor a bokrok növekedése lelassul.

Cékla elődei vetésforgóban

Az édes cukorrépa fajták termesztése során fontos betartani a vetésforgó szabályait. Ez a zöldségtermesztés egyik fontos szempontja, amelytől függ a növénytermesztés sikere. Az ilyen növények után tilos gyökérnövényeket, elsősorban céklát adó növények termesztése:

• Changd.
• Káposzta.
• Retek.
• Canola.
• Kolrábi káposzta.
• Spenót.
• Rotabaga.
• Bab.
• Ryzhika.
• Turneps.
• Retek.
• Mustár.

Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a fenti növények ugyanazokban a betegségekben szenvednek, mint a cékla. Ha pedig termesztésük során a talaj szennyezett volt, akkor a cukorrépa betegségek kialakulásának kockázata is magas.Nem ültetheti ugyanazt a növényt a helyszínen több évig egymás után. A talaj szegény lesz, és a későbbi ültetések nem rendelkeznek elegendő tápanyaggal a normál növekedéshez.

A zöldségek, fűszernövények jó előfutárai a cukorrépa számára. A legjobb az őszi búza és az árpa után vetni. Megfelelő területek, ahol korábban burgonya nőtt. Feltéve, hogy ekkor a területet alaposan megtisztították a gyomoktól (a gyomok gyakoriak a répában és a burgonyában).

A nyári lakosok számára ez a lehetőség a legelfogadhatóbb, mert a búzát és az árpát nem a háztartásra termesztik.

Őszi és tavaszi talajművelés

A cukorrépa termesztésének első évében fontos a talaj előkészítése az ültetési anyag ültetéséhez. Általában a talaj-előkészítés ősszel kezdődik a betakarítás után. A földet gondosan megtisztítják a gyomoktól. Legalább 20 cm mélységig ásnak.A káros rovarok általában inkább ilyen rétegen telelnek, amelyek a tavasz beálltával lárvákat raknak le.Ők azok, akik tovább rontják a hozamot.

A termesztési jellemzők közé tartozik az ágyások tavaszi előkészítése a vetéshez. Miután az összes hó elolvadt és a föld felmelegedett, újra kiássák, és szerves vagy ásványi műtrágyákat alkalmaznak. Tavasszal nem kívánatos a friss, el nem bomlott trágya bevezetése. A gabonanövények száraz szalmáját fejtrágyaként használják a tavaszi talaj-előkészítés során.

Trágya cékla számára

A cukorrépa szabadföldi termesztésének technológiája az ásványi és szerves trágyák használatának gyakoriságától függ. Ősszel, a talaj ásásának időszakában fejtrágyázást vezetnek be. 1 szövéshez 35 kg trágyát és 2 kg kálium-foszfor műtrágyát kell használni. Ebben a pillanatban vagy két héttel az első etetés után 1 kg nitrogéntartalmú műtrágyákat alkalmaznak. A nitrogéntartalmú csávázószerek használatával óvatosnak kell lenni, mivel a nitrogén hajlamos felhalmozódni a gyökérnövényekben.

A tavaszi cékla műtrágyát a magok vetésekor, náluk 4 cm-rel mélyebbre kell kijuttatni. A növekedési időszakban a bokroknak különösen nagy szükségük van műtrágyára az aktív növekedéshez és fejlődéshez. Használjon foszfátot vagy szuperfoszfátot. Ebben az időszakban a bórt a lombozat fejtrágyából használják. Háromszor hozzák be. Először a vegetációs időszak elején. A második kötszert 25-30 nap múlva alkalmazzák. Az utolsó műtrágyázást pedig egy hónappal a betakarítás előtt kell elvégezni.

Az őszi műtrágya használatával több gyökérnövényt lehet termeszteni. Karbamid-ammónia keveréket használnak levél fedőrétegként. 1,5 liter száz négyzetméterre elegendő. A fejtrágyázást egy hónappal a várható betakarítás előtt leállítják.

Répafajták választéka

A fő különbség az összes fajta között a szacharóz szintje a gyökerekben.

Többféle cukorrépa létezik:

• Magas hozamú (a gyökérnövények cukortartalma 16,5%, az ilyen fajták termése magas).
• Magas cukortartalmú (a cukortartalom eléri a 18,5%-ot, a hozam átlagos).
• Cukor (a legsoványabb fajták a cukorrépa alfajhoz tartoznak, a szacharóztartalom eléri a 21,5-et).

E típusok között nincs egyértelmű függőség. A cukorrépát gyakran használják állati takarmányként, így bármilyen fajtát választhat. A lényeg az, hogy a magok hossza legalább 3,5 cm. Ellenkező esetben fennáll a veszélye, hogy termés nélkül maradnak.

A cukorrépa fajtái közül a következőket különböztetjük meg:

• Bohémia – magas szacharóztartalmú gyökérnövények jellemzik. Kiváló állati takarmányként. A gyökérnövény átlagos tömege 2 kg. Minden száz négyzetméter ültetésből 3 centnert takarítanak be a termésből.A gumók érési ideje legfeljebb 80 nap. hosszú távú tárolásra alkalmas, a gyökérnövények a betakarítás után sokáig nem rothadnak.
• Bona - kis gyökérnövények, egyenként 300 g, ami nagyban megkönnyíti a betakarítást. A szacharóz szintje megközelíti a 12%-ot. A magok elültetésétől a vegetációs időszakig 84 nap telik el. A fő különbség a Bona és más cukorrépafajták között a szárazságtűrés.

• Az Araxia magas hozamú fajta. 1 hektárról 800 takarmányegységet takarítanak be. Ritka esetekben üregek keletkeznek a gyökérnövényekben.
• Bigben – különféle német nemesítők, akik nem hajlamosak a gyökérnövények üregesedésére. A terméshozam magas, 700 centner 1 ha-on A szacharóz szintje eléri a 15,7%-ot.

A háztartásban nem hektáron ültetik a cukorrépát, ezért a lényeg, hogy jó minőségű vetőmagot válasszunk. Csak így lehet kicsi, de jó minőségű termést termeszteni.

Céklavetés

A cukorrépa vetése fontos lépés, amelyre ajánlott odafigyelni. A cukorrépafajták vetőmagjait a talajba ültetés előtt előkezelésnek kell alávetni. Ez növeli a termelékenységet. Az ültetési anyagot tavasszal vetjük el. Miután a talaj 5 cm mélységben 6-8 fokkal felmelegszik, az ültetés leáll.

A magvak elvetését fahamu oldatába áztatás előzi meg. Így a cékla gyorsabban fog kelni. A magvak ültetési mélysége 2-4 cm. A sorok között 45 cm-es hézagot kell hagyni (a talaj szerkezetétől függően). A talajba hornyokat készítenek, és a korábban homokkal kevert magokat vékony sugárban öntik ki. Ezt követően a hornyot talaj borítja.

A cukorrépa szabadföldi ültetése és termesztése magában foglalja a csírák ritkítását a kihajtás után. A növények számának olyannak kell lennie, hogy ne zavarják egymás növekedését.Hígítsuk kétszer a csírákat. Az első alkalommal a hajtásokat egymástól 5-7 cm távolságra ritkítjuk. A második - 15-18 cm távolságban Közvetlenül az ültetés után az ágyásokat bőségesen öntözik meleg vízzel. A jövőben a cukorrépa elegendő nedvességgel rendelkezik az esőktől.

Gyomvédelem

A cukorrépa termesztési feltételei rendszeres gyommentesítést igényelnek. Az ipari termesztésben gyomirtó szereket használnak a cukor előállításához, mert túl nagy az ültetési terület. Személyes telkeken elsősorban a kézi módszert alkalmazzák. Az ágyásokat gyomláljuk vagy kézzel gyomláljuk, ha kevés van.

A nagy területek gyomlálása, mint a burgonya gyomlálása, hosszú és fáradságos folyamat. A szezon során többször gyomlálják a parcellákat a gyomoktól. Különösen a tenyészidőszak elején, amikor a fiatal bokrok gyorsan benőnek a gyomokkal és elpusztulnak.

A gyomirtó szerek használata ellenjavallt, hacsak nem feltétlenül szükséges.A gyomirtó szerek használata csak csírázás után biztonságos, addig célszerű manuális gyommentesítési módszert alkalmazni. A bokrokat reggel vagy este dolgozzák fel, amikor a levegő hőmérséklete +15 és +25 fok között van. Először meg kell nézni az időjárás-előrejelzést, hogy a permetezés után 6-7 órán belül ne essen az eső. Az ágyások feldolgozása és gyomoktól való megtisztítása után a talajt öntözzük.

Kártevők és betegségek

A termést rontó és a növények pusztulásához hozzájáruló kártevők és betegségek sok problémát okozhatnak a nyári lakosoknak.

Hasznos tippek cukorrépa kártevők és betegségek ellen:

• Megelőző intézkedésként a bokrokat rendszeresen ellenőrzik sérülések és rovarok szempontjából.
• A bokrokat nem lehet hideg csapvízzel öntözni, öntözés előtt fel kell melegednie a napon.
• Ősszel ássuk ki a talajt, hogy tavasszal megelőzzük a kártevőket.

A cukorrépa gyakori betegsége a barna vagy késői rothadás. Hozzájárulnak a betegséget okozó gombák kialakulásához. Ezenkívül a répa levéltetvek és fonálférgek gyakran terjednek a répaágyakon. A rovarok elpusztítása érdekében a tenyészidőszak alatti palántákat Fitosporinnal vagy Fitovermmal permetezzük. Ezek a készítmények biológiailag tiszták, nem szennyezik a talajt és nem halmozódnak fel a gyökérnövényekben. Ugyanakkor ezeknek a vegyszereknek a használata nem befolyásolja negatívan a hozamot. Ezenkívül a Fitosporint tavasszal használják a talajlazításkor a vetőmagok elültetéséhez.

Három héttel a betakarítás előtt, még ha rovarok is vannak az ágyásokon, nem javasolt gyomirtó szerek használata.

A vegyszeresen kezelt gumók élelmiszerként vagy állati takarmányként való felhasználása embermérgezést és az állatállomány halálát okozhatja.

Betakarítás

Augusztus-szeptemberben kezdik begyűjteni a zöldségeket a kertből. A cukorrépát szeptember végén szedik be a termőhelyről. A betakarítás során óvatosnak kell lennie a megnyúlt gyökérnövényekkel, amelyek azonnal eltörnek, ha helytelenül mozognak. Ez segít csökkenteni az eltarthatósági időt.

A gyökérnövények optimális tárolási hőmérséklete +1-5. A gyümölcsöket nulla alatti hőmérsékleten tárolhatja. De ez csak hideg éghajlaton lehetséges, amikor egész télen fagyos. A hőmérséklet éles csökkenése a gyökérnövények rothadásához vezet.

Raktárak hiányában speciális épületek vagy árkok épülnek. Hőszigetelő anyagokkal vannak szigetelve (szalma, fűrészpor vagy gondosan csomagolt hó).

A cukorrépát gyakran használják a főzéshez. Cukor helyett édes péksütemények készítésére használják, előtte apróra vágva.A gyökérzöldségek alkalmasak saláták készítésére. Gyógyszerek készítésére is használják. Csak cukorbetegeknek nem ajánlott céklát fogyasztani.

A gyökérzöldségek jók házi csirkéknek és kacsáknak. Ha kis darab gyökérnövényeket ad a takarmányhoz a gabonával együtt, a madár gyorsabban nő, és felhalmozódik a húsban. Hasznos apróra vágott répát adni a szarvasmarhának.

Ajánlott