Szarvasmarha veszettség: mik a tünetei és jelei, kezelési és oltási ütemtervek

A veszettség egy halálos vírusos betegség, amely vadon és háziállatokon fordul elő, velük érintkezve (harapáskor), és a beteg állat nyála a sebbe kerül, a vírus átterjed az emberre. A betegség forrása gyakran macskák, kutyák, rókák, denevérek és közönséges egerek, a tehenek (szarvasmarhák) tőlük fertőződnek meg veszettséggel. Milyen intézkedések szükségesek, ha vírust észlelnek a farmon, hogyan lehet megelőzni az előfordulását, a mai beszélgetés erről szól.

A betegség okai

A betegség azután alakul ki, hogy a Neuroryctes veszett vírus bejutott egy állat szervezetébe. Egy tehenet megharaphat fertőzött egér, beteg kutya, róka vagy más vadállat, ekkor a vírus a hordozó nyálával együtt bejut a sebbe.

A fertőzés másik módja az, ha a fertőzést szennyezett takarmányon keresztül terjesztik, például egy beteg állat nyálával szennyezett szénán vagy az istállóban talált sócsomókon keresztül. Ez akkor történik, ha vásárolt fertőzött állatok kerülnek a gazdaságba.

A vírus golyó alakú, legnagyobb koncentrációja a nyálban, a könnyekben, az agykéregben, a beteg állatok ammonszarvában található. Alacsony hőmérsékleten jól eltartható, főzve azonnal elpusztul, beteg állatok fel nem használt tetemében évekig eláll. A fertőzés után a vírus az állat lépébe jut, onnan behatol a központi idegrendszerbe, hatással van az agyra.

Az állatok veszettségét Democris és Arisztotelész már korszakunk előtt leírta. A veszettség tanulmányozásának hosszú évei alatt nem tudták legyőzni, a betegség továbbra is halálos az állatok és az emberek számára. A leküzdés egyetlen módja a védőoltás. A veszettség az egész világon előfordul, kivéve az Antarktiszt és a szigetországokat (Japán, Új-Zéland).

A veszettség jelei és tünetei

A veszettség az állatok központi idegrendszerét érinti. A fertőzött tehenek letargikussá és letargikussá válnak, vagy túlzottan izgatottak lesznek. A betegség kialakulásának későbbi szakaszait a veszettség, a fokozott nyálfolyás és az önmarás jellemzi. A szarvasmarhák veszettségének egy erőszakos és nyugodt formája van.

Függő forma

A veszettség ezen formáját az állatok intenzív izgalma jellemzi. A tehenek atipikusan viselkednek:

• agresszívvé válnak, ugrálnak, falba verik a fejüket;
• hangosan ordít, megtámadhat más állatokat;
• próbál fésülködni vagy rágcsálni a vírus behatolási helyét (harapás);
• légszomj és fényfóbia lép fel.

A veszettség kialakulásának következő szakasza teheneknél az alsó állkapocs és a légzőszervek bénulását okozza. Aztán a lábak kudarcot vallanak. Az állat abbahagyja a nyelést és a mozgást. Teljes bénulás következik be.

Nyugodt

A betegség ezen lefolyása inkább a szarvasmarhákra jellemző. A veszettség nyugodt formája esetén a következő tünetek jelentkeznek:

• az állatok letargikusak, letargikusak;
• a tehenek elvesztik az étvágyukat;
• drámai fogyás;
• elveszett gumi;
• fotofóbia jelentkezik, az állatok megpróbálnak elbújni egy sötét sarokban.

A veszettség kialakulásának következő szakaszát az alsó állkapocs bénulásának kialakulása jellemzi (a száj kinyílik, a nyelv kiesik). A tehén abbahagyja az étel rágását és lenyelését, megtagadja az ételt és a vizet. Az állat teljes bénulása és elpusztulása következik be. A veszettség lappangási ideje teheneknél 2-12 hónapig tarthat, a betegség akut fázisa 5-7 nap.

Diagnosztika

Ha az állat viselkedése furcsának tűnik, különítse el a többi állattól, és hívjon állatorvost. Ha az állatorvos a betegség jeleit észleli, az állat fejét elemzésre küldik. Gondosan 5-6 rétegű polietilénbe csomagolják és azonnal elviszik a diagnosztikába. A laboratóriumban egy tehén agyát vizsgálják.

Fontos: a betegség különleges veszélye miatt minden diagnosztikai intézkedés sor nélkül történik.

Az eredményt azonnal jelentjük a körzetvezetőnek és az egészségügyi főorvosnak. A diagnózis megerősítését követően a gazdaságot és azt a területet, ahol található, azonnal karanténba helyezik. Ügyeljen arra, hogy elkülönítse azokat az állatokat, amelyek nem rendelkeznek nyilvánvaló tünetekkel, de betegek lehetnek. Napi 3 alkalommal állatorvos vizsgálja meg őket. Az egészséges haszonállatokat 3 naponta állatorvos vizsgálja meg, hogy felfedezzék a betegség új eseteit.

Az istállót formaldehid vagy marószóda oldattal kezelik. A trágyát gondosan eltávolítják, az almot elégetik, az etetők takarmányát, az istállóban lévő sót és krétát megsemmisítik. Az etetőket és itatókat fertőtlenítik. A farmon lévő többi állatot (macskákat, kutyákat) megvizsgálják és beoltják.

A mezőgazdasági dolgozók dolgait (köpeny, kesztyű), amelyekből a beteg állatok nyála kerülhet, megsemmisítjük. Fertőzés gyanúja esetén a mezőgazdasági dolgozók védőoltása kötelező.

Fontos: a fertőzött állat nyála a kézen lévő sebeken, karcolásokon és vágásokon keresztül bejuthat az emberi szervezetbe. A karantént a betegség utolsó esetének felfedezése után 60 nappal feloldják.

Lehetséges-e gyógyítani, és mit lehet tenni a holttestekkel

A veszettség 100%-os állatpusztulást okoz. A kezelést az eredménytelenség miatt nem végzik el, a beteg teheneket megsemmisítik, a tejet teljesen hasznosítják, a tehenek tetemeit elégetik, hús- és csontlisztté dolgozzák fel, a szarvasmarha temetőkben ártalmatlanítják. Az egészséges állatokat (az összes rendelkezésre álló állatállományt, macskákat, kutyákat, egyéb állatokat) újraoltják.

Lehet-e enni a beteg állatok húsát táplálékul?

Ha felállítják a veszettség diagnózisát, a területet, ahol a betegséget észlelték, karanténba zárják. A területről állatokat nem importálnak és nem exportálnak. A beteg állatok teje, húsa, bőre teljesen leégett. Húst enni, tejet inni még hőkezelés után sem lehet.

A veszettségre gyanús, de a diagnózist nem igazolt beoltott állatok húsa fogyasztható, az állatot vágás előtt állatorvos megvizsgálja, és az állat állapotáról igazolást állít ki.

Vakcinázási ütemterv

Az első veszettség elleni oltást a borjaknak 6 hónapos korukban adják be, majd az oltást 2 évente megismétlik. Nehéz járványügyi helyzet esetén a területen a borjakat 3 hónapos kortól vakcinázzák. A vakcinázás a száraz időszakban történik, amikor a tehenek nem adnak tejet. Ne vakcinázzon legyengült, beteg állatokat. A borjú tehenek nincsenek beoltva.

A vakcina injekciós üvegét összerázzuk, hogy elkeveredjen, felbontás után a vakcina teljesen felhasználható. A tehenet intramuszkulárisan injektálják 1 milliliter gyógyszerrel. A vakcinát nem szabad lefagyasztani. Az injekciós üveg tömítettségének véletlen megsértése esetén forrásban lévő vízzel öntik, és 7-10 percig forralják, hogy a vírus teljesen elpusztuljon. Az oltás steril eldobható fecskendőkkel történik, az oltás helyét alkohollal fertőtlenítjük. A védőoltásokat állatorvosok végzik. Az oltási dokumentumokat a gazda és a körzeti egészségügyi tiszt őrzi.

Egyéb megelőzési intézkedések

A veszettség szarvasmarha-állomány körében történő terjedésének megakadályozása érdekében a telep helye szerinti területen figyelemmel kell kísérni az előfordulási állapotot.Pusztítsd el a szaporodó vadon élő állatokat. Védje meg az állományt a vadállatok támadásától, kerítse el a sétálóhelyeket. A háziállatok (kutyák, macskák) veszettség elleni védőoltása. Egészséges szarvasmarhák, borjak csepegtetésére. Az állatok időben történő vakcinázása, a gazdaságban megtett megelőző intézkedések, az állatok tömeges fertőzésének elkerülése és az állatállomány megmentése.

Ajánlott